A vállalkozásokat várhatóan nem érintik hátrányosan a települési adók, mivel azok levonhatók az iparűzési adóból – mondta Linczer Andrea, a PricewaterCoopers szakértője. A tervezet jelenlegi szövege szerint akkor sem kell a vállalkozásnak az eddiginél több terhet fizetnie, ha a települési adó magasabb az iparűzési adónál.
A PwC szakértője szerint az építményadó illetve a telekadó tervezett módosítása – egyes felvetésekkel ellentétben – nem jelenti automatikusan az értékalapú ingatlanadó bevezetését. Az viszont lehetséges, hogy marad az építményadó alapja – az alapterület -, de megemeli az önkormányzat az adó mértékét, mivel az új szabályozás szerint az adó az ingatlan értékének 3 százaléka is lehet. Az építményadó és a telekadó alapja eddig is lehetett a korrigált forgalmi érték, de gyakorlati nehézségek miatt az önkormányzatok jellemzően nem ezt a módszert alkalmazták – fűzte hozzá a szakértő.
A törvényjavaslat – ha elfogadják a jelenlegi formájában – lehetővé teszi, hogy az önkormányzat tetszés szerint új adókat vezethessen be. Így például nem lesz különösebb akadálya annak, hogy adókat vessenek ki például az ablakokra, vagy a kéményekre. Ha ilyen új adókat a már meglévő építményadó mellett vezetnének be, akkor persze lehet, hogy lesz, aki vitatja, s azt mondja majd, hogy ugyanazt az adótárgyat adóztatják meg újra. De ha a kertben lévő szilvafákat adóztatják meg, azt már nem vitathatja senki – fűzte hozzá.
A törvényjavaslat szerint egyébként ha az önkormányzat első ízben vezet be települési adót, akkor az haladhatja meg a 10 ezer forintot. Az adót az önkormányzat évente 20 százalékkal emelheti meg.
Az önkormányzatoknak nyilvánvalóan nem kötelező a lehetséges maximumig emelni az adómértékeket, sőt magának a települési adó kivetése sem kötelező. Ettől függetlenül persze sok eladósodott, forráshiánnyal küszködő önkormányzat rákényszerülhet települési adók(k) bevezetésére.