A Magyar Hírlap szerint nem pusztán rendeződött Orbán Viktor és Surányi György viszonya, de a CIB Bank elnöke válthatja Simor Andrást, miután a jegybank elnöke 2013 márciusában kitölti mandátumát. A lap információi szerint a nyugdíjpénztárak államosítását maga az MNB egykori elnöke javasolta.
Bár a fideszes gazdaságpolitikusok nem rajonganak Surányiért, akinek a tevékenysége inkább az MSZP–SZDSZ-kormányokhoz kötődött. Ugyanakkor a pénzpiacok támogatására a jövőben is szükség lesz, ezért valószínűleg a kormánypárti képviselők sem gátolják majd a CIB Bank elnökét, hogy visszatérjen az MNB élére – írja a lap, amely szerint ezt Surányi ambicionálja.
Surányi már kétszer volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Először 1990 és 1991 között, majd később még egyszer, 1995 és 2001 között. Első elnöki megbízatása úgy szűnt meg, hogy a jegybanktörvény módosítása 1991 októberében új elnök kinevezésére adott lehetőséget, és a posztot Antall József miniszterelnöktől nem Surányi, hanem Bod Péter Ákos kapta.
Surányi második hivatalba lépésével egy időben vezették be a forint csúszó leértékelését és széles lebegtetési sávját, működése alatt folytatódott a magyar tőkepiacok liberalizációja. Viszonya a Fidesszel egy időben kifejezetten „hűvös” volt: az 1998-as választások előtt olyan MNB-elemzés került nyilvánosságra, amely élesen bírálta a párt gazdasági programját.
Orbán Viktor ennek ellenére elismerően nyilatkozott Surányiról, amikor a közgazdász 2009 márciusában, Gyurcsány Ferenc lemondása után elutasította a kormányfőjelöltséget. A Fidesz elnöke akkor azt mondta: „Surányi mégiscsak egy komoly ember, akire az országnak a jövőben szüksége van, s jó döntést hozott, hogy nem vállalta a miniszterelnök-jelöltséget”.
AJÁNLOTT LINK:
Surányi vezetheti a nemzeti bankot?
(Magyar Hírlap)
