228 forintos a svájcifrank-árfolyammal számol a Raiffeisen prognózisa decemberben – tudta meg az fn.hu a bank elemzőjétől, Kovács Mátyástól. A kedvezőtlen érték nem annyira a gyenge forint, mint inkább az erős svájci frank miatt áll elő: az előrejelzés szerint a forint/euró 285, az euró/svájci frank 1,25 körül áll majd decemberben.
Ha bejön a prognózis, az nemcsak az adósoknak, hanem a kiskereskedőknek is csapás lesz: az emelkedő törlesztőrészletek tovább apasztják az amúgy is gyér vásárlóerőt, így a karácsonyi forgalomtól sem várhatnak túl sokat. A kiskereskedelmi forgalom – azaz a lakossági fogyasztás – 2007 óta folyamatosan csökken, ami jótékony hatású kereslet oldalról az inflációra, kedvezőtlenül hat viszont mind a lakosság, mind a kiskereskedők hangulatára.
Labilissá vált pénzügyi rendszer
Persze többről van itt szó, mint a karácsonyi forgalom: több elemző véli úgy, hogy a forint svájcifrank-árfolyama azon kritikus szint közelében lehet, amelynél tömegesen válhatnak fizetésképtelenné a frankalapon eladósodottak. Ami már visszahathat a magyar pénzügyi rendszer stabilitására is.
mit lehet tenni?
Sokakban fölmerül talán a svájcifrank-alapú hitelének a forinthitelre váltása. A józan ész szerint azonban ezt nem szabad megtenni, hiszen akkor az adós az árfolyamveszteséget realizálja, ráadásul magasabb kamattal kezd el „ketyegni” a tartozása.
A józan ésszel viszont az a baj, hogy ugyanezt tanácsolta 2 éve, amikor a svájci frank 154 forintos szinten volt a mélypontot jelentő nyári 141 forint helyett, pedig akkor talán még lett volna értelme kiszállni, mind a svájcifrank-, mind a jenalapú hitelekből is.
Binder István, a PSZÁF szóvivője két évvel ezelőtti cikkünkben azt mondta, nem biztos, hogy jól járnak azok, akik a jen drasztikus és megállíthatatlannak tűnő erősödését látva átváltják, esetleg visszafizetik hiteleiket, s teljes hitelösszegükre nézve realizálják a jelentős árfolyamveszteségüket, bár a háztartások ilyen esetekben jellemzően ezt teszik. Ám – mint akkori cikkünkben is írtuk – a devizaárfolyamok alakulása nem látható előre.
Soros György, aki devizaspekulációi révén lett a világ 35.
leggazdagabb embere, maga írja le könyveiben, hányszor tévedett az árfolyamok alakulását illetően. Egy spekuláns meggazdagodásához végső soron elegendő, ha többször van igaza, mint ahányszor téved.
Ha viszont a spekulációs ügylet csak egy darab, a tétje viszont a teljes vagyon, mint a devizás lakáshiteleknél – akkor a „spekulánsnak”, azaz a tisztes, eladósodott családapának(anyának) nagyobb pénzügyi zseninek kell lenni a katasztrófa elkerüléséhez, mint Sorosnak (vagy csak szerencsésnek). Nem csoda, ha ez tömegeknek nem sikerült.
Bizonyos körökben divatos az adósok felelőtlenségét emlegetni. Valójában azonban a devizahiteleseknek csak látszólag volt választásuk. A svájci frank felé terelték őket a bankok, a piaci forinthitelek extra magas kamata, s nem utolsósorban Magyarország fejletlen bérlakásrendszere.
Nálunk eladósodtak azon alacsony-közepes jövedelműek is a saját lakás kedvéért, akik mondjuk Franciaországban vagy Németországban valószínűleg államilag támogatott bérlakásban élnének. Most pedig félő, hogy ezen alacsony jövedelmű családok előbb-utóbb – ha lejár a kilakoltatási moratórium – utcára kerülnek, és ezért még meg is bírságolják őket majd, ha hihetünk a kormány ez irányú szándékainak.
Visszatérve az eredeti kérdésre – és fönntartva, hogy jövőbeni árfolyamok és lóversenyfutam-eredmények tekintetében senki sem lehet biztos a dolgában – a jelenlegi erős svájcifrank-árfolyamnál aligha érdemes forinthitelre váltani, s ráadásul ne feledkezzünk el a forinthitelek kamatkockázatáról sem, mostanság pedig igencsak érlelődik a kamatemelés.
A legjobb tanács tehát talán csak az lehet, hogy aki nem bírja fizetni a törlesztőrészletét, az próbáljon valahogy dűlőre jutni a bankjával, hogy az csökkentődjön – például futamidőnöveléssel, vagy esetleg vegyen föl – ha belefér a feltételekbe – állami kezességű áthidaló kölcsönt.
A Raiffeisen heti devizaelemzése úgy fogalmaz: nagyon erőteljes a pesszimizmus a globális tőkepiacokon, ameddig ez fennáll, a frank árfolyamától enyhülést nem érdemes várni.
A frank gyengíti a forintot?
A bank elemzői úgy értékelik, a forintra leginkább a svájci frank mozgása van hatással, ezért az erős frank a továbbiakban is gyengén tarthatja a forintot.
Hasonlóan látják a helyzetet londoni elemzők is: „Ha a forintgyengülés folytatódik, az még több, egyébként is gyengülésre számító befektetőt győzhet meg arról, hogy növeljék a piacon “máris népszerű” hosszú pozíciókat a svájci frank/forint devizapárosban” – idézi a TD Securities elemzését a távirati iroda londoni tudósítója. Figyelmet érdemlő tény továbbá,- mint arról korábbi cikkünkben írtunk -, hogy a frankhitelek fölvétele erősítette a forintot, immár viszont gyengíti a frank ellenében.
Persze a devizapiacok viselkedése – különösen rövid távon – nem megjósolható, végső soron van esély erősödésre, gyengülésre is.
Fordulatos kommunikáció
Szerdán Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő és Matolcsy György gazdasági miniszter újra elmondták, a kormány nem köt újabb hitelmegállapodást az IMF-fel. Matolcsy György viszont szerda délután „megígérte” a 3 százalék alatti államháztartási hiányt jövőre, amire a forint – úgy tűnt – erősödéssel válaszol, ám csütörtök délelőtt visszagyengült a nemzeti valutánk, majd újra erősödni kezdett.
Londoni elemzők a kormány hiánycélvállalását pozitívan értékelték, azonban óvatosságra is intették a befektetőket, hiszen már volt néhány kommunikációs fordulat. Kérdés még, hogy a piac bizalma szempontjából a szigorú költségvetés ígérete kiválthatja az IMF készenléti hitelmegállopodását.
A TD Securities, és más londoni cégek napokban publikált elemzései szerint a magyar kormánynak mégiscsak újra kell kezdenie az IMF-fel a hitelmegállapodásról szóló tárgyalásokat, ha nem javul a kockázati étvágy, annál is inkább, hiszen az IMF-nek már van egy könnyített feltételekkel együttjáró, szinte Magyarországra szabott elővigyázatossági hitelkerete is.
A Raiffeisen elemzése úgy véli: a befektetők ingerküszöbét már kevésbé ütik meg az IMF-hitelmegállapodással kapcsolatos hírek, a türelem kitart októberig, pontosabban a 2011-es költségvetés és az őszi, második gazdasági akcióterv megismeréséig.
Mindemellett a bank elemzői sem zárják ki még teljesen, hogy végül mégis létrejön az IMF-hitelmegállapodás. Bár ez szinte lehetetlennek tűnik a kormányzat eddigi kommunikációja alapján, ám –a korábbi retorika szerint – a GDP-arányosan 3 százalék alatti államháztartási hiánycél vállalása sem tűnt valószínűnek 2011-re.
Nincs mit tenni a frankárfolyammal
Az IMF-megállapodás sem segítene a forint/svájci frank keresztárfolyamon – mondta az fn.hu-nak Orbán Gábor, az Aegon kötvény-üzletágvezetője. A szakember szerint kezdik lassan elhinni a befektetők, hogy nem lesz IMF-megállapodás, de továbbra is tartja magát köztük a hit, hogy az októberi önkormányzati választások után komoly egyensúlyjavító lépések következnek. Ennek előjeleként értelmezhető a nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata a minap, amelyben elkötelezte magát a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett.
A forint svájcifrank-árfolyamával nem tud sem a kormány, sem a jegybank mit kezdeni. Radikális kamatemelésekkel is csak enyhén lehetne erősíteni a forintot, ugyanakkor nagy károkat okoznának a gazdaságnak – mondta a kötvény-üzletágvezető. Orbán Gábor úgy vélte, hogy a nagymértékű kamatemelések azért nem lennének hatásosak, mert most nincs annyi spekulációs pénz a forintpiacon, mint 2008 októberében, amikor a jegybank drasztikus kamatemeléssel avatkozott közbe.
A szakember szerint a fokozatos kamatemelések nem volnának idegenek az inflációs célkitűzés logikájától, azonban ez a forint erősödésén keresztül lenne kívánatosabb. Ehhez az általános bizalom és hitelesség helyreállítása szükséges, akár IMF-program keretében, akár saját erőből – tette hozzá.
