Nagyjából 20 százalékot erősödött a jen július közepe óta, az akkori 134-es szinthez képest immár 162 forintba kerül a jen – mondta a FigyelőNetnek Misik Sándor, a Hamilton Zrt. üzletkötője. Jó esély van a további erősödésre, hiszen a jent válság idején sokan vásárolják, mert biztonságos eszköznek számít, a svájci frankhoz, illetve az aranyhoz hasonlóan – tette hozzá az üzletkötő.
Akad, aki kiszáll
A svájci frank is sokat erősödött nyár közepe óta, mintegy tíz százalékot, 154 forintos szinten van a mélypontot jelentő nyári 141 forint helyett. Mindez természetesen a svájci frankban, illetve a jenben eladósodottaknak a törlesztőrészletek drasztikus emelkedését jelenti. A jenhitelezés fokozott kockázatairól a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már tavaly kiadott egy figyelmeztetést a lakosságnak.
Csak három bank (OTP, Raffaisen, K&H) vágott bele a rendkívül kockázatos jen alapú hitelek folyósításába Magyarországon: ezekből egyikük (K&H) már megszüntette, másikuk (OTP) fontolgatja a megszüntetését.
Szűkszavú bankok
A bankok meglehetősen szűkszavúan reagáltak a kockázatos termékeik megszüntetésével, illetve továbbvitelével kapcsolatban föltett kérdéseinkre.
A K&H szeptember elsejétől szüntette meg a jenalapú hitelezést, közleményük üzletpolitikai megfontolásokkal indokolta azt, s ennél többet nem kívántak a FigyelőNetnek sem mondani. A Raffaisen lapunk kérdéseire annyit válaszolt: a bank jelenleg nem tervezi a jenalapú hitelek megszüntetését. Ennél mélyebben a témába nem kívánnak belemenni, okokról, indokokról nem kívánnak részletesebben szólni – mondta a FigyelőNetnek a Raiffeisen Bank Zrt. marketingfőosztályának munkatársa.
Az OTP a FigyelőNet már múlt héten elküldött kérdésére máig sem adott választ, ugyanakkor ma kiderült: az OTP a japánjen-alapú hitelezés felfüggesztését fontolgatja – ezt maga Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke mondta egy befektetői fórumon.
Hiba most kiszállni?
Nemcsak az átlagos magyar ügyfélnek, hanem a professzionális befektetőnek sem lehet igazi áttekintése a jen mozgását alakító folyamatokról – mondta a FigyelőNet megkeresésére Binder István, a PSZÁF szóvivője. Ráadásul a jenre kifejezetten a nagy kilengések jellemzők – tette hozzá a szóvívő.
Binder István fölhívta a figyelmet: nem biztos, hogy jól járnak azok, akik a jen drasztikus és megállíthatatlannak tűnő erősödését látva átváltják, esetleg visszafizetik hiteleiket, s teljes hitelösszegükre nézve realizálják a jelentős árfolyamveszteségüket, bár a háztartások ilyen esetekben jellemzően ezt teszik.
Természetesen senki nem kínálhat a jenben eladósodottak gondjaira biztos pénzügyi receptet, hiszen a devizaárfolyamok alakulása nem látható előre, rövid távon a válság miatt a jen erősödése látszik valószínűbbnek.
az átválthatóság nem mentesít a kockázattól
A PSZÁF tavalyi figyelmeztetése szerint “a japánjen-alapú hitel fokozott árfolyamkockázatának csökkentése érdekében a megjelenő hitelkonstrukciókat úgy kínálják, hogy az ügyfél válthasson az egyes devizák (japán jen, euró, svájci frank, forint) között. A devizák között azonban nincs közvetlen átváltási lehetőség, a teljes hitelösszeget először forintra váltják devizavételi árfolyamon, majd azt váltják át egy másik devizába eladási árfolyamon. A devizanemcsere esetén a kettős váltás költsége az ügyfelet terheli. A devizavételi és eladási árfolyam közötti különbség hitelintézetenként eltérő lehet, azt a hitelintézet szabadon állapíthatja meg.”
