Gazdaság

GKI: az ipar húzza a gazdaságot

Idén a főleg az export által vezérelt gazdasági növekedés mértéke egy százalék körül lesz, a belső kereslet azonban változatlanul gyenge marad - áll a GKI elemzésében.

Az idei magyar gazdasági növekedés húzóereje az ipar, termelése az első öt hónapban 7,3 százalékkal bővült, ami egyértelműen a kedvező külpiaci kereslet következménye. Az ipar belföldi értékesítése tovább csökkent (5,6 százalékkal), exportja viszont “valósággal szárnyalt” (15,1 százalékkal nőtt) a GKI értékelése szerint. Az év hátralevő részében az eddigi kedvező tendenciák folytatódása várható.

Sokkal gyengébb kereslettel és kedvezőtlenebb kilátásokkal kell szembenézniük a belföldre értékesítő ágazatoknak. Az építőiparban fennmaradt a kereslethiány, a lakásépítés az első félévben 34 százalékkal csökkent. A kiskereskedelem sem képes magára találni, különösen erős (az év első öt hónapjában 10 százalék feletti) a visszaesés a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok körében.

Az év hátralévő részében várható belföldi keresletélénkülést fékezi a vállalatok költségtakarékossági és a lakosság megtakarítási kényszere, így nem várható alapvető változás a növekedés exportvezérelt jellegében. 2010 egészében körülbelül 1 százalékos GDP-emelkedés prognosztizálható.

Az államcsőd június eleji víziója, valamint az IMF-tárgyalások sikertelensége miatt a magyar gazdaság iránti bizalom jelentősen erodálódott, de e folyamatok kimenetelét (és az EU-tárgyalások alakulását) elsősorban a 2011-es költségvetés, a frissítésre váró konvergenciaprogram, illetve az ismertté váló konkrét kormányzati elképzelések tartalma fogja meghatározni – írják a GKI kutatói.

A magyar inflációs folyamat iránya 2009 eleje óta eltér a nemzetközi tendenciáktól. Az infláció év végére 4 százalék körülire csökken, az éves átlag 4,8 százalék lesz. Ennél magasabb áremelkedés is lehetséges a forintban számított kőolajár, illetve a zöldség- és gyümölcsárak gyorsabb emelkedése következtében.

A magyar országkockázat elmúlt időszakban bekövetkezett emelkedése miatt az alapkamat csökkentése az 5,25 százalékon megállt, s nem kizárt ennek idei emelése sem. Az euró átlagos árfolyama az első féléves 270 forint közeléből a második félévben 280 forint fölé nő, így éves átlagban 277 forint körüli árfolyam kialakulása valószínűsíthető.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik