A japán jen az elmúlt hetekben kb. 6-10 százalékkal erősödött a forinthoz képest. Ennyivel többet kellett fizetnünk a hiteltörlesztéskor. Egy 50 ezer forint körüli havi részletnél ez 3-5 ezer forintos többletet jelenthetett. De volt már a jen elmozdulása 20 százalékos is…
A hitelfelvevők egy részét csak az induló költségek és a havi törlesztés érdekli, az összes többi körülményre nem kíváncsi, vagy nem is érti, hogy miről is beszélnek…
Nos, ők vannak leginkább kitéve annak a veszélynek, hogy felveszik a jenalapú hitelt úgy, hogy nincsenek tisztában a kockázatokkal, és nincs tartalékuk az esetenként megemelkedő havi részletek fizetésére. Ilyenkor aztán a lehető legdrágábban váltják át a hitelüket svájcifrank-alapúra, vagy rosszabb esetben a késedelmes törlesztés a hitel felmondásához és az ingatlan elvesztéséhez is vezethet.
Milyen kockázatokra figyeljünk?
Minden devizahitelnél ugyanazok a kockázatok. A kamatváltozás lehetősége elvileg a forinthitelnél is fennáll, de a devizáknál nagyobb a kamatemelés valószínűsége. Forintnál még csökkenés is elképzelhető, bár nehéz idehaza bármit is tervezni…
A másik rizikófaktor az árfolyamkockázat. A hitelt forintból törlesztjük, tehát havonta meg kell venni az adott devizát, amelynek naponta változik az árfolyama. Ha erősödik a jen vagy frank a forinthoz képest, akkor több forintot kell adni ugyanazért a devizáért, és ekkor emelkedik a havi törlesztéshez szükséges összeg. Fontos tényező az átváltáskor alkalmazott árfolyamok mértéke, a banki kockázat is.
Mi történik most?
A jenhitelnél érdekes kérdés az, hogy a közeljövőben várható-e kamatemelés? Az elemzők jelenleg úgy gondolják, hogy a korábbi kamatemelési várakozásokkal szemben talán most Japánban megnyugodnak a kedélyek, és nem várható kamatemelés. (Ez egyébként a kevésbé veszélyes része a hitelügyletnek.) A másik kérdés, ami az érintetteket érdekli, hogy mitől erősödött az utóbbi napokban a jen?
Az emberi találékonyságnak nincsenek határai. Komoly befektető cégek művelik azt a „sportot”, hogy felvesznek hitelt jenben és/vagy svájci frankban, és aztán ezt a pénzt magasabb kamatozású állampapírokba fektetik. Jenhitelt a bankok már éves 0,7 százalékos, svájcifrank-kölcsönt 2,5 százalékos éves kamattól adnak a legjobb ügyfeleknek. A befektetés pedig 6-10 százalék közötti hozamot is elérhet időtartamtól függően. A két kamat közötti haszon elég szép kockázatmentes pénzt jelentene, ha nem lenne ott a két deviza átváltásából származó bizonytalanság.
De még így is belevágnak ezekbe a carry trade ügyletekbe, és ezzel a magyar devizahitel-adósok kockázata is jelentős mértékben nő. Főleg a jen esetében, de érinthetik ezek az ügyletek a frankhiteleket is.
Hogyan? Képzeljük el, hogy ez a spekulatív tőke egyszer csak megindul. A magyar állampapírokat eladják, és visszafizetik belőle a jen hitelüket. A forintnál egyszerre nagy eladói nyomás, a jennél pedig vételi oldalon egy hirtelen kereslet jelenik meg, nem kis méretekben. Ekkor várhatóan a forint gyengül, a jen pedig erősödik, tehát kétszeres hatás érvényesülhet, ami nagyon megnövelheti a törlesztő részletünket.
Mi várható?
Egyelőre nem látszik jele a carry trade ügyletek megszűnésének, a pozíciók nagyobb arányú zárásának. Azonban ha ez bekövetkezik, akkor az váratlan és előre nem tervezhető dolog lesz, ezek azért „forró pénzek”… Azt is tudnunk kell, hogy ezek az ügyletek a svájci frank árfolyamát is befolyásolhatják, hiszen vannak ilyen jellegű hitelek frankban is.
A jen árfolyama erősebben mozdul el minden nemzetközi pénzügyeket érintő általános hírre, mint pl. a svájci frank, azt kell mérlegelnünk, hogy a jen hitelnél fennálló 1-1,5 százalékos kamatelőny mennyiben képes fedezni ezt az időnként fellépő árfolyamkockázatból eredő többletterheket.
www.bankweb.hu, Dr.Tatár Attila
