AKA: beszállt a Raiffeisen
A Raiffeisen-csoport kezébe kerül az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. 39,5 százalékos állami részvénycsomagja, és a 28,7 milliárd forintos vételárért a bank vételi opciót szerez a fennmaradó 60,5 százalékos, jelenleg az osztrák Strabaghoz és a francia Bouygues-höz köthető cégek tulajdonában lévő pakettre is. Az állami részvénycsomaggal rendelkező Állami Autópálya Kezelő Zrt. a befolyt pénzt az elektronikus útdíj beszedési rendszer kiépítésére tervezi fordítani. A hírek szerint nem koncessziós formában, hanem saját beruházásként építenék ki a szisztémát, amely az autópályákat és a kiemelt fő közlekedési útvonalakat érintené.
Gyurcsány indiai látogatása
Szerdán megkezdte indiai tárgyalásait Új-Delhiben Gyurcsány Ferenc, aki háromnapos látogatásra érkezett az ázsiai országba. A miniszterelnöki szintű kapcsolatfelvétel kiemelt célja a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítése. A kormányfőt ebben a mintegy harminc főből, köztük a legnagyobb magyar cégek vezetőiből álló üzletember-küldöttség is segíti. A delegáció Új-Delhi mellett Bangalore-t, India informatikai és biotechnológiai központjának tekintett nagyvárosát is felkeresi.
Reflexió:
Lesz-e nálunk is félmilliós új autó?
Bemutatta a világ legolcsóbb, mindössze 2500 dolláros új autóját az indiai Tata Motors. Az évi kezdetben negyedmillió, később egymillió darabos sorozatban készülő Nanóval a jelenleg egy-egy segédmotoros kerékpáron fürtökben lógva közlekedő családoknak készül megfizethető közlekedési alternatívát kínálni az indiai konszern, amelyet éppen ezért roppant keményen támadnak a zöld szervezetek. Mint állítják, azzal, hogy a most kerékpározók számára is megfizethető kocsi elterjed, megnövekednek a közlekedési dugók, és sokszorosára emelkedik a környezetterhelés.
POÓR GERGELY, a Tata gépkocsikat importáló Bács IndiCar Kft. értékesítője
„El kell szomorítanom a reménykedő magyarokat: mire a 2500 dolláros Tata Nano megérkezne Magyarországra, legalább 1,0-1,5 millió forintba kerülne. Az európai forgalomba helyezés szigorú szabályai szerint a gépkocsinak nem csak az Euro 4 környezetterhelési normát kell teljesíteni, hanem biztonsági övvel, légzsákkal és ABS-sel is rendelkeznie kell. A Nano motorja ugyan Euro 4-es, de sem biztonsági öv, sem blokkolásgátló, sem légzsák nincs benne. Ha ezekkel is felszerelnék, a vám, a regisztrációs adó és egyéb terhekkel együtt biztosan többe kerülne egymillió forintnál. De nem valószínű, hogy a Tata egyhamar célba veszi a Nanóval az európai piacokat. India népessége már egymilliárd fő; a belső kereslet akár tíz évig bőséges felvevőpiacot biztosít a gyártónak, addig várhatóan nem szorul rá a jóval kisebb volumenű európai értékesítésre.”
Nem sikerült megszereznie a Magyar Telekom (MT) Zrt.-nek a szlovén állami telefoncég 49,13 százalékát. Mivel a magyar pályázó a hétfői határidőig nem emelte a Telekom Slovenijére adott árajánlatát, a privatizációs tender következő fordulójába nem jutott be. A társaságért már csak két konzorcium versenyez, az izlandi Skipti, illetve a British Telecom vezetésével. Szakértők továbbra sem zárják ki, hogy a tender a vártnál alacsonyabb összegű ajánlatok miatt végül eredménytelen lesz.
Blair banki tanácsadó lett
Évi 5 millió dollárért foglalkoztatja a volt brit kormányfőt a világ egyik vezető befektetési bankja, a JP Morgan. Tony Blairtől a pénzintézet a globalizáció okozta politikai és gazdasági változások kezeléséhez vár hasznos ötleteket. A hír kapcsán elhangzottak olyan kommentárok, hogy a leköszönt politikus a semmiért kap ilyen hatalmas összeget, más vélemények szerint azonban szinte megfizethetetlen egy olyan ember közreműködése, aki, ha felemeli a telefont, szinte bárkivel beszélni tud a világon, aki számít. Blair egyébként kész ingyen is dolgozni, a közel-keleti béketeremtésért végzett utazó nagyköveti munkájáért nem kap javadalmazást.
Felszámolják a Sweet Pointot
Elrendelte a Heves Megyei Bíróság a szaloncukrokról, cukorkáiról és csokoládékészítményeiről ismert, magyar magántulajdonú Sweet Point Édesipari Zrt. felszámolását. Mint a felszámoló cég, az Agro-Alba Zrt. illetékese lapunknak elmondta, egy csomagolóipari társaság 40 millió forintos lejárt tartozása miatt kezdeményezett eljárást a Sweet Point ellen. Érdekes, hogy a cég két hónapja helyezte át a székhelyét Dunakesziről Egerbe. Jelenleg azon dolgozik a kirendelt felszámoló, hogy az üzem a jövőben termelni tudjon, mert a kötbérek még nehezebb helyzetbe hoznák a vállalatot. A cég munkabérekkel is tartozik, igaz a két évvel ezelőtti 280 helyett ma már csak 147 főt foglalkoztat.
Banki kárpótlás Ukrajnában
Hosszú sorok kígyóztak a napokban az ukrajnai bankok előtt, amikor a pénzintézetek megkezdték a kilencvenes évek eleji magas infláció miatt elértéktelenedett megtakarítások utáni kárpótlás kifizetését. Az intézkedés a nemrég kormányfővé kinevezett Julia Timosenko választási ígéretei közt szerepelt: eszerint az arra jogosultak maximum 1000 hrivnya (mintegy 200 dollár) egyszeri kárpótlásban részesülhetnek. Az érintettek a régióban szokásos módon reagáltak, már az első napokban élni akartak a lehetőséggel, attól tartva, hogy később nem lesz elég pénz a kifizetésre, vagy a kormány meggondolja magát, s visszavonja az intézkedést. Így aztán országszerte milliók sorakoztak fel a bankok előtt, dacára a kemény mínuszoknak. Közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy egy hirtelen készpénzinjekció egészségtelenül meglódíthatja a fogyasztást, s ennek hatására felgyorsulhat a már így is magas 16 százalék körüli infláció. Ezért arra igyekeztek rávenni a jogosultakat, hogy a járandóságukat ismét tegyék bankbetétbe – hogy milyen sikerrel, arról még nincsenek információk.
Kedvező kondíciójú mikrohitelek
Meghirdette hitelezési feltételeit a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a kisvállalkozói érdekképviseletek és helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok összefogásával tavaly megalapított MiFin Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. A társaság fontos feladatának tartja, hogy csatlakozva az Új Magyarország Mikrohitel Programhoz, minél több mikro- és kisvállalkozóhoz juttassa el az EU által biztosított forrásokat. A MiFin 500 ezer és 6 millió forint közötti összeget helyez ki 1-5 évre, jelenleg 6,5 százalékos kamatra, s a költségeket mérsékli, hogy számos szokásos (például hiteligénylési, tranzakciós, szerződéskötési) díjtól eltekint.
Jön az XXXLutz
Az idén Magyarországon is megjelenik az osztrák családi tulajdonban lévő nagy bútoráruházlánc, az XXXLutz. A cégcsoport a kelet-európai tevékenységét összefogó ERK Möbelhandels révén veti meg a lábát hazánkban, ez a társaság veszi át a Sconto Bútor Kft.-t, s annak egy-egy budapesti, illetve miskolci egységét alakítják át még 2008 folyamán Möbelix nevet viselő diszkontáruházzá. Emellett megkezdik két-három új áruház építését is.
Búcsú
Vértes Csaba (1940-2008)
Január 12-én elhunyt Vértes Csaba, a Figyelő egykori munkatársa, rovatvezetője, majd főszerkesztő-helyettese, 1996-tól a Népszava szerkesztője; 68 éves volt. Temetése január 24-én, 13 órakor lesz a Budafoki temetőben.
■ Csaba 1968-ban, a gazdasági újságírás szempontjából rendkívül izgalmas időszakban került a Figyelőhöz. Korábban a Rádiónál dolgozott, s már ott is foglalkozott gazdasági témákkal, ám az írott sajtóban egy teljesen új nyelvet, új megközelítést kellett megtanulnia – adott esetben azt is, miként lehet a sorok között üzenni az olvasóknak. Nagy kedvvel és tehetséggel vetette bele magát a munkába, s – bölcsész végzettségének megfelelően – a humán szférával összefüggő területekre, mindenekelőtt a munkaügyi kérdésekre szakosodott. Egyik élharcosa lett az átlagbér-szabályozás elleni küzdelemnek, mert azt vallotta: ez a fő oka a túlfoglalkoztatásnak, amikor is olcsó bérű „vattaemberekkel” töltik fel a vállalatokat, hogy a kvalifikált munkaerőt jobban meg lehessen fizetni.
Munkatársként, rovatvezetőként, majd később főszerkesztő-helyettesként is mindvégig jellemző volt rá a lap, a szerkesztőség iránti lojalitás, a kollegialitás; munkatársait, beosztottjait, ha szükség volt rá, a külső támadásoktól is kész volt megvédeni. Munkáját a szakmai alaposság, igényesség, s a problémák iránti érzékenység jellemezte. Bizonyos helyzetekre túlságosan is érzékenyen reagált. Ilyen volt egyebek mellett a lap privatizációja, illetve a szerkesztőség ezt követő átalakítása; az új szervezetbe már nem tudott beilleszkedni, így csaknem három évtized után ő is elhagyta a lapot. Jobbító zsörtölődéseiről pedig immár régi figyelős és mai népszavás kollégáinak is végleg le kell mondaniuk.
VARGA GYÖRGY, a Figyelő volt főszerkesztője
