Klímaváltozási alapok
Hőtőzsde
Immár a nagy alapkezelők figyelmét is felkeltették a globális felmelegedésből hasznot húzni képes cégek.
Tegyük félre egy pillanatra az éghajlatváltozás összetett és költséges pénzügyi kihatásait. Tekintsünk el a szén-dioxid-kereskedelem trükkjeitől. Ne foglalkozzunk a tengerszint-emelkedés veszélyeivel és a megújuló energiaforrások körüli nehézségekkel. Vegyünk mindezek helyett inkább hétköznapi ötleteket arra, miként lehet pénzt csinálni a bolygó felmelegedéséből. A borbarátok például jobban teszik, ha Ausztrália, Kalifornia és más, aszály fenyegette területek borászatai helyett a Kanadában és Angliában létesülő, a hőmérséklet emelkedését kihasználó új cégekbe invesztálnak. Vagy ahogyan a síközpontok egyre inkább küzdenek a hóhiánnyal, érdemes lehet műhógyártó cégek részvényeit felhalmozni…
ÉGHAJLAT-VÁLTOZÁSI PROFIT. A klímaváltozásra összpontosító befektetések potenciálja természetesen messze túlmutat a puszta „egzotikus” érdekességeken. Egyre több intézményi befektető és vagyonos magánszemély bízza meg tanácsadóit, hogy minősítsenek vállalatokat aszerint, mekkora hasznot húzhatnak az energiahordozók drágulásából, a szabályok szigorodásából és a természetes világ különféle változásaiból, amilyen például az ivóvízhiány, az újfajta betegségek megjelenése vagy az időjárás kaotikussá válása. Minthogy a közvélemény egyre inkább cselekvésre kényszeríti az amerikai döntéshozókat, az elemzők éghajlat-változási prognózisainak nem kell tökéletesen pontosnak lenniük, hogy kifizetődjenek. „A percepció befolyásolja az értékeléseket” – mondja Edward M. Kerschner, a Citi Global Wealth Management vezető befektetési stratégája, aki nemrég nyilvános listát készített mintegy kilencven olyan társaságról, amelyek szerinte kimagaslóan teljesíthetnek a felmelegedés és szén-dioxid-kibocsátási korlátozások következtében. (Az Európai Unió kibocsátás-mérséklő törekvéseiről cikkünk a 36-37. oldalon.) Az éghajlatváltozással összefüggő befektetés nem teljesen új dolog. Egyes elemei már most is a figyelem középpontjában állnak. A tisztán a megújuló energiára koncentráló társaságok papírjai jókora szeletét adják a klimatikus újrészvény-kínálatnak, és tavaly csillagászati hozamokat produkáltak.
A különbség az, hogy a klímaváltozási stratégák sokkal szélesebb merítésből válogatnak: a spektrum az alternatív energiaforrásokat kihasználó start-up cégektől a globális konglomerátumokig terjed, sőt, jut benne hely néhány nem zöld szereplőnek is. E választék nagyságából adódóan „az aktívan kezelt alapoknak komoly lehetőségeik vannak” – szögezi le Michael Herbst, a Morningstar alapkezelő elemzője.
Ezt tanúsítja a HSBC által bevezetett Global Climate Change Benchmark Index is, amely 300 kis-, közepes és nagyvállalatot foglal magában 34 országból, ezen belül 11 feltörekvőből. A bank „éghajlat indexe” tavaly szeptember óta létezik, és a megelőző 45 hónapra vonatkozó szimulációk szerint 70 százalékot rávert volna a Morgan Stanley Capital International globális indexre. A HSBC novemberben elindított egy európai alapot, amely az indexen belül 60 társaságra fókuszál, és áprilisra ígér egy hasonlót az amerikai befektetők számára. Nála is gyorsabb volt azonban a Deutsche Bank, amely már közel egy éve, tavaly februárban létrehozta DWS Klimawandel nevű alapját, amely az indulás óta 10,4 százalékkal emelkedett, s novembertől amerikai változata is működik DWS Climate Change Fund néven.
Ezek az alapok viszonylag magas költséggel dolgoznak, úgyhogy az olcsóbb megoldásra vágyók jobban járhatnak, ha – a profik okoskodását követve – saját maguk választanak ki papírokat. A globális felmelegedés komplex folyamatainak megértésénél szerencsére lényegesen könnyebb azt felmérni, hogy egyes vállalatok mennyire profitálhatnak a klímaváltozásból. Mark Fulton, a Deutsche Bank Asset Management stratégája szerint célravezető két nagy kategóriába osztani a lehetőségeket: az egyik az enyhítés, a másik az alkalmazkodás (lásd külön).
HATÁRESETEK. A legzöldebb befektetők számára riasztóak lehetnek a klímaváltozási játszma bizonyos aspektusai. A Citi a nukleáris hulladékkal kapcsolatos aggályok dacára kedveli az atomerőműveket üzemeltető nagy cégeket, amilyen az Entergy vagy az Exelon, mert reaktoraik gyakorlatilag zéró üvegházhatással termelnek áramot. Az amerikai Fluor gyár- és gépszerelő vállalat pedig azért vonzó, mert hasznot húz az új erőművek iránti keresletből, működjenek azok akár tiszta földgázzal, akár atomenergiával, akár a nem olyan tiszta szénnel.
Az alkalmazkodás-csoporton belül a legjobb lehetőségek gyakran olcsóbbak az enyhítési kategória részvényeinél. A geotermikus energia hasznosítása terén a vezetők közé tartozó Ormat Technologies P/E-mutatója (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) az ez évre várt nyereség alapján 41. A prózaibb autóiparban viszont a kevesebbet fogyasztó járművek gyártói elhúzhatnak üzemanyagfaló modelleket előállító társaiktól. E logika szerint a francia PSA Peugeot Citroën, amelynek flottája európai viszonylatban a legtakarékosabb, nyerésre áll amerikai riválisaival szemben, ahogyan világszerte nő a kereslet a kevésbé környezetszennyező autók iránt; P/E-je pedig csak 9.
A széles merítésű klímaváltozási befektetési alapok egyik előnye, hogy megosztják forrásaikat a legkülönfélébb méretű, a fejlett és a feltörekvő piacokat egyaránt képviselő társaságok között. „Egy ilyen diverzifikált portfólió követése roppant kiterjedt hozzáértést igényel az energetika, a technológia és az országhatárokon átnyúló piacok terén” – figyelmeztet mindazonáltal a kihívásokra Angus McCrone, a zöld piacokkal foglalkozó New Energy Finance szaklap főszerkesztője. A szabályozási változások szintén ronthatják a hozamot. Amikor az amerikai törvényhozás a múlt ősszel az új energetikai jogszabályról tárgyalt, a megújuló energiában utazó cégek árfolyama vadul liftezett minden olyan hírre, amely az adókedvezmények kiterjesztéséről, illetve megszüntetéséről szólt. Ha a globális felmelegedés immár biztosnak látszik is, kockázatokkal azért számolniuk kell a befektetőknek.
bw
Magyar lehetőségek
A globális klímaváltozást kihasználó nemzetközi vállalatok profitjából egyre könnyebben részesülhetnek a hazai kisbefektetők is. A tavalyi év hozta meg az áttörést: az első nyílt végű klímaalapot az Aegon dobta a piacra, ezt követte a K&H ökoalapja, majd az év végén debütált az ING Klíma Fókusz részvényalapja, január 4-én pedig egy zártvégű, tőkevédett konstrukció, a Budapest Klíma Alap jegyzése zárult le. Egyedi
részvénysztorikban is hihetnek a hazai befektetők: a hajdani Novotrade ma Genesis néven épp napelem-gyárakat épít, a Pannonplastból Pannergyvé lett vállalat pedig geotermikus energia hasznosításával kíván foglalkozni – a kezdeti lelkesedésen már mindkét cég piaca túl van, árfolyamuk tavaly szárnyalt a pesti tőzsdén.
Két célcsoport
A klímaváltozás kapcsán kiemelt figyelmet érdemlő cégek két nagy kategóriába sorolhatók:
AZ ENYHÍTÉS VÁLLALATAI
Jellemzők: E kosárba olyan termékek és szolgáltatások tartoznak, amelyek az energiafogyasztás csökkentésével vagy a „tiszta” energia felhasználásával mérséklik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A klímaváltozási alapokban és indexekben ezért szerepel oly sok, a megújuló energiára szakosodott cég.
Példák: A DWS Climate Change Fund által kiszemelt vállalatok körében a tavaly szeptemberi állás szerint a top tízben kilenc olyan volt, amely vagy tiszta energiát állít elő, vagy segít a fosszilis energiaforrások megőrzésében: az LDK Solar, a SolarWorld, az Umicore és a First Solar (napenergia), az Acciona Energia és a Gamesa (szélenergia), az ABB és az Emerson Electric (hatékonyabb villamosáram-felhasználás), végül a Tanfield Group (villanymeghajtású járművek).
AZ ALKALMAZKODÁS CÉGEI
Jellemzők: Ebben a csoportban olyan megoldások találhatók, amelyek révén a világ alkalmazkodni tud a változó éghajlathoz. E kategóriába egzotikus ágazatok képviselői is bekerülhetnek rejtett értékeikkel.
Példák: A DWS bevásárolt például a száraz térségek vízellátásának javításával foglalkozó Veolia Environmentbe, de szakértők szerint hasonlóan erőteljes növekedés várható az ausztrál Leighton Holdingstól, amely a tengervizet ivóvízzé alakító üzemeket épít.
