Gazdaság

Befektetési államok

A zömmel arab és távol-keleti állami tulajdonú alapok többezer milliárd dolláros vagyonukkal átrajzolják a világ befektetési térképét.

Gao Hszi-csing neve még a pénzügyi világban sem igazán ismert. Pedig az ötvennégy éves pekingi köztisztviselő akkora vagyont felügyel, hogy azt bármely hedge fund manager (fedezetialap-kezelő) megirigyelné. Ő az igazgatója a mintegy 200 milliárd dollárt forgató China Investmentnek, amelyet az idén hoztak létre azzal a céllal, hogy befektesse az ország valutatartalékait a globális tőkepiacokon. Esetében azonban nem szürke kis hivatalnokot kell elképzelni. Gao az észak-karolinai Durhamben működő Duke Egyetem jogi karán végzett 1986-ban, majd két évet töltött egy neves New York-i ügyvédi irodánál, aztán hazájába visszatérve az értékpapír-piaci szabályozás kialakításában működött közre.


Befektetési államok 1

ELAPADHATATLANUL. A globális pénzügyi világ jól teszi, ha hozzászokik a kombinációhoz: nyugaton tanult mened-zserek kezelnek elapadhatatlannak tűnő keleti vagyonokat. Amerikai kormánytiszt-viselők máris rossz szemmel nézik a China Investmentet és a hasonló úgynevezett szuverén tőkealapokat, mondván: ezek az állami tulajdonú szervezetek nem engednek kellő betekintést működésükbe. Csakhogy a Nyugat nem tehet sokat. Oroszország, az Arab-öböl menti államok, Kína és mások hihetetlen pénzeket halmoztak föl vagy energiahordozók, vagy feldolgozóipari termékek exportjából, s most csúcsra akarják járatni a bevételek hozamát. Szuverén alapjaik – a Morgan Stanley kimutatása szerint – már ma jóval nagyobb összeget ellenőriznek, mint az ügyfelek pénzét szinte bármibe befektető, lényegében szabályozatlanul működő hedge fundok. A szuverén alapok 2,8 ezer milliárd dollárjával szemben ugyanis a világ hedge fundjai 1,7 ezer milliárd dollárt kezelnek, ráadásul az előbbiek négy év múlva elérhetik a 8 ezer milliárdot is.


Az Egyesült Államokat és Európát főként az aggasztja, hogy nem tudják, mit terveznek a szuverén alapok kezelői ezzel az irdatlan mennyiségű pénzzel. Mivel érdekeik nem mindig egyeznek a Nyugatéival, felvetődik a kérdés, vajon egyszerűen csak maximális profitra törekszenek, vagy pedig nyugtalanítóbb politikai céljaik vannak. „A nem demokratikus kormányok növekvő gazdasági ereje oda vezethet, hogy piacaink kevésbé lesznek átláthatók, kevésbé fognak a jogszabályokhoz igazodni” – figyelmeztetett Christopher Cox, az amerikai tőkepiaci felügyelet elnöke a Harvardon október végén tartott előadásában.

POLITIKAI ÚT. Bár eddig csak néhány szuverén alap állt súlyával politikai és stratégiai célok mögé, az érintett országok állami tulajdonú vállalatai körében egyáltalán nem ritka az ilyesmi, így sokan attól félnek, hogy idővel az alapok is erre az útra lépnek. Az orosz Gazprom tavaly – a kétoldalú kapcsolatok lehűlése után – leállította az Ukrajnába irányuló gázszállításokat, nem sokkal később az állami kézben lévő kínai CNOOC olajtársaság 2,3 milliárd dollárért beszállt egy nigériai olajmezőbe, aztán a múlt hónapban az Industrial and Commercial Bank of China 5,6 milliárd dollárért 20 százalékos tulajdonrészt szerzett a legnagyobb dél-afrikai bankban. Dubai befektetési alapok pedig érdekeltségeket vásároltak a Nasdaqban és a londoni tőzsdében, így próbálva ráerősíteni az emírség azon törekvésére, hogy a világ pénzügyi fővárosaként ismerjék el.


Szuverén alapok a mérlegen

● Segíthetnek a piacok stabilizálásában, amennyiben hosszú távra terveznek, és nem kell számolniuk ügyfeleik pánikjával
● Némelyik közülük, mint például a norvég állami alap, határozottan kiáll a vállalatirányítási normák javítása mellett
● Általában kedvelik a kockázatot, így lendületet adhatnak kezdő vállalkozásoknak és általában a feltörekvő piacoknak
● Rendszerint alig közölnek információkat magukról, ezért más befektetők nem tudhatják, mikor mire készülnek
● Külföldi stratégiai vagyonok felvásárlásával nemkívánatos befolyáshoz juttathatják kormányaikat egyes ágazatokban
● Ha túl sok alap kezdi előnyben részesíteni a feltörekvő piacokat, annak a vagyonátirányítás miatt a dollár további mélyrepülése lehet a következménye

Ám ha a nyugati kormányok aggódnak az alapok miatt, voltaképpen csak magukat okolhatják a fejleményekért. A fejlődő országokba azért áramlik annyi valuta, mert az Egyesült Államok és Európa kielégíthetetlen étvággyal falja az olajat és az olcsó feldolgozóipari termékeket. Emellett nyugati politikusok évekig küzdöt- tek a globális tőkepiacok megnyitásáért, amivel saját maguk teremtették meg a feltételeket a szuverén alapok virágzásához. S miután az idén a jelzáloghitel-válság megrogyasztotta az amerikai hitelpiacokat, a szuverén alapok kínálkozhatnak legjobb finanszírozási forrásul.

NÖVEKVŐ ÉTVÁGY. Szaúd-Arábia, Kína és más országok hagyományosan amerikai államkötvényekbe fektették tartalékaikat. Újabban viszont már nem érik be az így elérhető sovány, 5 százalék körüli hozammal. Dubai alapok tavaly megvették a New York-i felső kategóriás ruházati kereskedelmi céget, a Barney’st és az ipari csomagolóanyagokkal foglalkozó német Mausert, s 3-3 százalékos érdekeltséget szereztek az Airbus repülőgépgyártó anyavállalatában, az EADS-ben és a második legnagyobb indiai bankban, az ICICI-ban. A szingapúri Government Investment mintegy 80 milliárd dollár összértékű ingatlanok tulajdonosa világszerte, portfóliójába tartoznak többek között olyan épületcsodák, mint az AT&T távközlési csoport 60 emeletes chicagói központja, a tokiói Shiodome City Center és a Merrill Lynch bank londoni székháza.


A világ pénzügyi nagyágyúi egyre inkább számolnak a szuverén alapokkal, ha hitelre van szükségük. A londoni Barclaysnak például júliusban több milliárd dollárt kellett előteremtenie, hogy megtámogassa a riválisára, a holland ABN Amróra tett felvásárlási ajánlatát. Ám épp akkor tetőzött a jelzáloghitel-válság, s emiatt befagytak a szokásos hitelforrások. Bob Diamond, a Barclays elnöke ezért elrepült Szingapúrba, hogy találkozzon egy másik ottani szuverén alap, a Temasek Holdings vezetőivel, akik néhány órán belül fel is ajánlottak neki 5 milliárd dollárt. Bár az akvizíció végül nem valósult meg, a Temasek hozzájutott a Barclays 2 százalékához. Szeptemberben pedig már maga is felvásárlóként lépett színre, amikor leányvállalatával, a Singapore Airlinesszal közösen megszerezte a China Eastern Airlines 24 százalékát, kiütve a pakettre szintén pályázó hongkongi Cathay Pacificet.
A Temasek eddigi teljesítménye irigység-gel töltheti el a befektetési világ minden új szereplőjét. Az 1974-ben a szingapúri költségvetési többlet kezelésére létrehozott alap évi 18 százalékos átlaghozamot produkált azóta, s vagyona jelenleg 110 milliárd dollár. Vegyes portfóliójába olyan elemek tartoznak, mint az indiai INX Media műsorszóró cég 25 százaléka, az oltóanyagokat gyártó osztrák Intercell 8 százaléka, valamint számos ázsiai bank kisebb-nagyobb tulajdonhányada, köztük a Bank of China 5 százaléka. A Temaseknek Li Hszien Lung kormányfő neje, a Stanford Egyetemen végzett Ho Csing az elnöke.


A nyugati kormányokkal ellentétben a befektetési bankok és az alapkezelők szeretik a szuverén alapokat, amelyek – noha 2,8 ezer milliárd dolláros vagyonuk csak mintegy nyolcada a nyugdíjalapok által együttesen kezelt 21,6 ezer milliárdnak – egyre fontosabb ügyfelek számukra. A világ nagy bankjai sorra nyitják részlegeiket Dubaiban, hogy kiszolgálják a térség szuverén alapjait és más gazdag befektetőit. Norvégia félszáznál több külső céget foglalkoztat 367 milliárd dolláros alapjának kezelésére, s tavaly összesen 73 milliárd dollár teljesítményprémiumot fizetett a Lehman Brothersnek, a Morgan Stanleynek és másoknak. A Merrill Lynch prognózisa szerint a szuverén alapok az elkövetkező öt évben 4 és 8 milliárd dollár közti összeget fognak leperkálni vagyonkezelési díjként a pénzintézeteknek. „A nagy befektetési bankoknak csorog a nyáluk arra a gondolatra, hogy ezekkel az alapokkal üzletelhetnek” – fogalmaz Kenneth S. Rogoff, a Harvard professzora, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egykori vezető közgazdásza.


Sok pénzügyi szakember úgy véli, a szuverén alapok biztonságosabbá teszik a globális tőkepiacokat. Nem kell ugyanis azzal az eshetőséggel számolniuk, hogy a piacok zuhanása idején a pánikba esett befektetők kivonják pénzüket, és legtöbbjük köteles rendszeresen fizetni, akárcsak a nyugdíjalapok. Így pedig hosszú távra tervezhetnek, ami segít az általuk birtokolt részvények és kötvények árfolyamának stabilizálásában.
A szuverén alapok sokszor felvásárlókként is nagyvonalúbbak, mint a kockázati befektetési társaságok vagy a hedge fundok, amelyek agresszív szerkezetátalakítási programja gyakran felháborítja a közvéleményt. A Dubai International Capital például, miután 2005-ben megvette a vidámparkokat üzemeltető brit Madame Tussauds céget, az egész menedzsmentet a helyén hagyta. „Nincsenek forrásaink ahhoz, hogy magunk irányítsunk vállalatokat, vagy hogy hónapokat töltsünk új vezetés keresésével” – indokolja a döntést Szamir Al Anszari, a Dubai International vezérigazgatója.
Nyugati politikusok viszont inkább a dolognak azt az oldalát látják, hogy akárcsak a hedge fundoknál, a szuverén alapok esetében sem lehet biztosan előre látni, mire készülnek. A stratégiájukra és vagyonelemeikre vonatkozó hiteles információk hiányában nagy tere van a híreszteléseknek, ezek pedig komoly zavarokat okozhatnak a piacokon. Kivételek persze akadnak, hiszen Norvégia például minden évben részletes jelentést tesz közzé. A becslések szerint 875 milliárd dollárnyi vagyonnal rendelkező Abu Dhabi Investment Authority ugyanakkor szinte semmilyen információval nem szolgál. Honlapja egyetlen oldalból áll, amely csupán egy címet és egy telefonszámot ad meg. Elemzők azt feltételezik, hogy pénzének legnagyobb részét szuperbiztonságos ame-rikai kincstárjegyekben tartja, ám a Citigroup közelmúltbeli jelentéséből kiderült, hogy kiterjedt banki érdekeltségei vannak a Közel-Keleten, ezenkívül két cementgyárnak is tulajdonosa a régióban.

NYITÁSIGÉNY. Az átláthatóság hiányából fakadó aggodalmak hatására az amerikai és európai hatóságok igyekeznek rábírni a szuverén alapokat, hogy több adatot tegyenek közzé működésükről. A hét gazdasági nagyhatalom (G7) vezetői októberi washingtoni találkozójukon az IMF-et is felkérték, hogy foglalkozzon a kérdéssel – igaz, nem világos, hogy a szervezet mit tehet ez ügyben. Az egyik cél mindazonáltal az olyan, potenciálisan keményebb amerikai és európai lépések megelőzése, amelyek árthatnának az Egyesült Államok és az EU gazdaságának és kereskedelmi érdekeinek. „Nem szabad túlreagálni a dolgot, mert ez a törvényes befektetéseket akadályozó protekcionizmushoz vezet” – mondja Clay Lowery, az amerikai pénzügyminisztérium nemzetközi ügyekért felelős vezetője. Mindenesetre a nyugati politikusok nehezen követelhetnek nagyobb nyitottságot a szuverén alapoktól, ha maguk nem vezetnek be hasonló szabályozást az általában semmivel sem átláthatóbb hedge fundokra és kockázati befektetési csoportokra vonatkozóan. A legszerencsésebb az volna, ha a szuverén alapok arra a belátásra jutnának, hogy saját érdekük is a transzparencia növelése.


Az állami alapok izmosodásának egyik nagy áldozata a dollár. Az amerikai deviza az elmúlt hónapokban újabb és újabb mélypontokra jutott, de ha a szuverén alapok máshová irányítják amerikai kincstárjegyekben őrzött óriási pénzeiket, teljesen összedőlhet a zöldhasú egyik legfőbb tartópillére. Sőt, a dollár még jobban megszenvedheti azt, hogy az alapok erősen preferálják a feltörekvő piacokat. „Miért kellene ragaszkodniuk a gyengülő fizetőeszközben jegyzett vagyonokhoz?” – teszi föl a jogos kérdést Aley Patelis, a Merrill Lynch közgazdásza.
A szuverén alapok eddigi tevékenysége arra enged következtetni, hogy körültekintően járnak el, igyekezve elkerülni a komoly ellenállást. Amikor például Dubai beszállt a Nasdaqba, előzőleg nagy összegekkel megnyert magának washingtoni lobbistákat, és gondosan tájékoztatta a törvényhozás fontos tagjait. „Ez nem a mi országunk – mondja Szoud Ba’alavi, az emírség tulajdonában lévő Dubai Group befektetési alap elnöke –, akár tetszik, akár nem, alkalmazkodnunk kell.”

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

chris borland (chris borland)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.