Áramot a Julius Meinltől! – akár ezzel a furcsa szlogennel is találkozhatnak 2010-től a magyarországi energiafogyasztók, miután a 145 éve alapított osztrák élelmiszer-kereskedelmi társaság profilt váltott, és mostanában egyebek mellett az energiaiparban utazik. Szakértők szerint nagyobb esélye van a sikerre, mint a Csemege egykori tulajdonosaként volt, az ezredfordulót követően ugyanis a nagy hipermarketláncok nem csak a magyar piacról szorították ki, hanem régiónk egészében hasonló folyamat zajlott le.
OSZTRÁK OPCIÓ. Az idén júniusban alapított Meinl International Power (MIP) a napokban 24 százalékos részesedést szerzett a milliárdos MSZP-s parlamenti képviselő, Kapolyi László nevével fémjelzett Kárpát Energo (KE) Zrt.-ben. A társaságot a vásárosnaményi gázerőmű építésére hozták létre. A fenti vásárlás mellett két évig további 25 százalék megszerzésére is opcióval bíró osztrákokkal együtt szállt be a cégbe a Magyar Villamos Művek (MVM), amely 51 százalékos részvénycsomagot szerezett. Az összesen 140 millió eurós beruházást a tulajdonosok saját erőből, illetve hitelből finanszírozzák majd. Kapolyi László egyelőre 25 százalékot tartott meg a KE Zrt.-ben. A 233 megawattos gázerőműnek 2009-ig kell elkészülnie, az erőmű várhatóan 2010-ben áll üzembe.
Régóta megvan viszont az a gázturbina, amelyet a beregi városban terveznek üzembe állítani, ez ugyanis az orosz államadósság lebontása során került Kapolyi cége, a System Consulting (SC) Zrt. birtokába. A berendezésnek hosszú évek óta keresik a helyét; először Oroszlányban, a Vértesi Erőműben tervezték üzembe állítani. Több régi munkatársával együtt Kapolyi 2003-ban céget alapított a dunántúli erőműtársaság megvásárlására, a privatizációs pályázatot meg is nyerték. Le is tették a vételár egy részét, amikor kiderült, hogy az új tulajdonosnak ki kellene fizetnie azt a légszennyezési bírságot, amelyet a szenes erőműnek korábban az állami tulajdonlásra való tekintettel elengedtek; sőt további 4 milliárd forintnyi környezetterhelési díjjal is megtoldanák azt. Ez a privatizációs kiírásban nem szerepelt, és a tárgyalásokon sem került szóba. Némi hezitálás után Kapolyiék visszaléptek, s a Vértesi Erőmű azóta is az MVM tulajdona.
Vásárosnamény ezután került a képbe. Sok egyéb mellett nyilván fontos volt az ukrán határ viszonylagos közelsége. Ez a folyamatos gázellátás szempontjából meghatározó jelentőségű, hiszen ma kizárólag Ukrajna irányából érkezik orosz importgáz az országba. A határ túlsó oldalán ugyanakkor vannak szabad gáztárolók, amelyeket korábban a Mol is igénybe vett a folyamatos hazai gázellátás biztosítása érdekében.
A hazai árampiacon meghatározó áram-nagykereskedő cég, az MVM részvétele a projektben önmagában is garancia a megtérülésre. Az esélyeket tovább javítja, hogy elemzők már középtávon erőművi kapacitáshiánnyal számolnak, ilyenformán az áramtermelők alkupozíciói kedvezőek lesznek az évtized vége felé. A MIP közleménye szerint kétszámjegyű, közelebbről meg nem nevezett hozamot várnak a befektetéstől. Az egyik adóparadicsomban, Jersey szigetén bejegyzett társaság lapzártánkig a Figyelő megkeresésére sem szolgált további részletekkel. A Kapolyi Lászlóval és az osztrákokkal való társulással kapcsolatban az MVM-nél érdeklődésünkre közölték: szakmai befektetőként jelennek meg a projektben oly módon, hogy jelentős részesedést és ehhez kapcsolódó irányítási jogokat kívánnak szerezni a megvalósuló erőműben. A végső döntést az MVM decemberi közgyűlése hozza majd meg a társulásról.
RÉGI KAPCSOLAT. Szakmai körökben ugyanakkor nem okozott meglepetést az MSZP-s politikus és az MVM társulása. Kapolyi ugyanis már korábbról üzleti partnere a villamos műveknek, azáltal, hogy áramot importál Ukrajnából. Egyes piaci szereplők azt állítják, Kapolyinak csak pártkapcsolatai révén van lehetősége a beszállításra. Erre mutat például, hogy miközben az Európai Unió ellenzi az árambehozatalt olyan országokból, ahol nem érvényesülnek az uniós környezetvédelmi normák – s Ukrajna ilyen -, az SC-nek 2015-ig szóló áramvásárlási szerződése van az ukrán villamos művekkel, illetve a másik oldalon áramértékesítési megállapodása az MVM-mel.
A vásárosnaményi erőműfejlesztés ugyanakkor az MVM-nek is javára válhat. Noha azok a hosszú távú áramvásárlási megállapodások, amelyek zömében az ágazat 1995-ös privatizációjakor születtek, a hazai erőművi kapacitások 75 százalékát az MVM-hez kötik a 2008-as piacnyitás után is, hosszabb távon az állami villamos társaságnak a szerződések helyett szüksége lesz saját erőművi portfólióra. Ehhez – a meghatározó szerepben lévő Paksi Atomerőmű mellett – a rugalmasabb gázerőművek üzleti szempontból jól jönnek majd. Az MVM egyebek mellett ezért szállt be a miskolci és a kelenföldi távfűtő erőművek fejlesztésébe is.
TÁMADOTT ÜZLET. Kapolyinak nemcsak az MVM-mel, de a Meinl-csoporttal is volt korábban közös üzlete: öt évvel ezelőtt ugyanis a Meinl Bank is részt vett az orosz államadósság lebontásában. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-től pályázat útján 250 millió dolláros részt vásároltak az adósságból, pályázati úton, 31 százalékos árfolyamon. Akkor az ellenzékben lévő szocialisták erősen támadták ezt az üzletet, mert szerintük így túlságosan olcsón jutott a követelésrészhez az osztrák pénzintézet. Összehasonlításképpen: Kapolyi cége, az SC 58 százalékos árfolyamon „bontott le” 120 millió dollárt.
A vásárosnaményi erőműbiznisz sikerére azonban leginkább a Meinl-csoportnak van szüksége, miután nemcsak részvényesei bizalmát vesztette el, de még az osztrák tőkepiaci felügyeletet is magára haragította. Kiderült ugyanis, hogy az ingatlanbefektetésekre alapított Meinl European Land (MEL) súlyos veszteségeket szenvedett el a tengerentúli ingatlanpiaci válság miatt, s ezt burkolt sajátrészvény-visszavásárlással igyekezett palástolni, hogy az idén sikeresen bevezethesse a repülőtér-fejlesztési projektekre alapított Meinl Airport (MA) papírjait is a tőzsdére. A MEL részvényei ennek ellenére 20 százalékot estek, az MA papírjai pedig a parkettra lépést követő első kereskedési napon a kibocsátási árnál 10 százalékkal alacsonyabb árfolyamon forogtak. Nem áll jobban a MIP sem, amelynek részvényeit jelenleg a kibocsátási érték 60 százalékán adják-veszik.
