A lakossági hitelek szerkezete egyértelműen a kockázatosabb általános célú jelzáloghitelek felé tolódik el, állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) első negyedévi gyorsjelentésében. A vállalati hitelezés ugyan mérséklődött ebben az időszakban, de ez a kevésbé kockázatos nagyvállalati hitelezés visszaesésének tulajdonítható. Ezért a hitelek jövedelem (cash-flow) fedezettsége tovább csökkent, növelve ezáltal a hitelező pénzintézetek kockázatát. A kockázatot tovább növeli, hogy a lakosság hiteleinek fele devizaalapú, így ma már a háztartások a vállalkozásokhoz hasonló arányú nyitott devizapozícióval rendelkeznek. Ugyancsak nem elhanyagolható kockázatot jelent, hogy a lakosság pénzügyi vagyonában rohamosan nő a változó árfolyamú és jövedelmű (intézményi) befektetések aránya a banki betétek rovására, ami ingatagabbá teszi a lakosság vagyoni helyzetét.
Ördögi kör
Azonban a bankok sem tétlenek. A hitelezők érzékelvén a magasabb kockázatokat, egyre gyakrabban kombinálják hitelnyújtásukat biztosításokkal, áthelyezve ezzel a hitelkockázat egy részét a biztosítókra. Ugyanakkor a biztosítók ennek egy kisebb hányadát az életbiztosításokkal kombinált jelzáloghitelezés során visszahelyezik az ügyfelekre. Ez elsősorban a lejáratkori fix összeget nem, hanem a befektetési egységalapok árfolyamától függő összeget garantáló unit-linked kombinációkra igaz.
Eladósodottság
A lakossági jövedelmek színvonala, növekedése és szerkezete az elmúlt időszakban olyan változásokon ment keresztül, amelyek jelentősen érinthetik a lakosság hitelképességét, amin nemcsak az új hitelek törlesztési képességét kell érteni, hanem a lakosság kint lévő 6228,8 milliárd forintnyi pénzintézeti kölcsönének megtérülési esélyeit is. Habár a lakosság eladósodottsága az elmúlt évekbeli erőteljes növekedés ellenére a GDP-hez mérten még mindig nem tekinthető nemzetközi mércével mérve túlzottan magasnak, azonban a rendelkezésre álló jövedelméhez és pénzügyi vagyonához mérve már nem megnyugtató a kép.
Munkanélküliség
A munkanélküliség növekedése az elemzés szerint sokkal nagyobb gondot okozhat, mint a jövedelem visszaesése. Az elmúlt évben a közszférában jelentősen csökkent a létszám, miközben a vállalkozói (magán) szférában növekedett. Az egyenleg januárig pozitív volt, ám ezután a versenyszféra létszáma is csökkent és folytatódtak a közszférát érintő racionalizálások. A teljes létszám várható csökkenése a bankok kockázatát a számukra stratégiai súlypontként jelentkező lakossági körben növeli. A létszám változásában szerepet játszhat a gazdaság „kifehérítése” is, ebben az esetben a tényleges létszám nem nő, csak a regisztrált, ami a munkanélküliség kimutatottnál nagyobb tényleges növekedése miatt magasabb kockázatot jelenthet a bankok számára – áll a jelentésben.
Reálbércsökkenés
Az adókat és járulékokat érintő intézkedések miatt nőtt a bruttó és nettó bérek közötti rés. Eközben az infláció lokális csúcspontjára jutott, így a reálbér jelentősen csökkent. A lakosság ezzel egyidejűleg márciusig nagyságrendben fenntartotta tavalyi hitelkeresletének mértékét: az elmúlt 12 hónapban 1153,8 milliárd forinttal nőtt a hiteltartozása, az idei első negyedévben 256,3 milliárd forinttal. A lakosság nettó pénzügyi megtakarítása ugyanakkor a makrogazdasági folyamatok és intézkedések eredőjeként az első negyedévben erőteljesen csökkent, miközben szerkezete a korábbi tendenciákat követve tovább módosult a kockázatosabb befektetések irányába, növelve ezáltal a bankok kockázatait is – állapítja meg a jelentés.
Erős forint, olcsó devizahitel
Az erősödő forint érzékelhetően csökkentette a lakosság devizahitel terheit, ugyanakkor a devizahitelek magas és az első negyedévben tovább növekvő aránya mind a vállalkozói, mind a lakossági körben olyan nagyrészt fedezetlen pozíciókat tartalmaz, ami jelentékeny piaci kockázatot hordoz magában, olyat, ami kedvezőtlen körülmények között hitelezési kockázattá alakulhat át. A devizahitel ma Magyarországon rendkívül olcsó. A márciussal zárult egy év alatt a svájci frank (CHF) lakáshitel THM költsége 6 százalék körül mozgott, a CHF viszont több mint 9 százalékkal értékelődött le a forinthoz viszonyítva; mindez 9 százalékos fogyasztói infláció mellett következett be. A CHF hitel felvételére indító ösztönzés tehát óvatosan fogalmazva is jelentősnek mondható a felügyelet szerint.
