Gazdaság

Mélyen

Miközben a japán gazdaság rég nem látott dinamikával növekszik, a jen egyre gyengül. Sokan lufijelenségtől tartanak.

Tokióban az utcai italautomatákból manapság kevesebb mint 1 eurónyi jenbe kerül a félliteres üdítő. Egy kellemes helyen elköltött kiadós ebéd akár már 4 euróból is megúszható, sok étteremben pedig még a kis korsó sörért sem kell többet fizetni 400 jennél, azaz 2,5 eurónál. A japán főváros nem is olyan régen még a világ legdrágább helye volt, tavaly viszont az ECA International nemzetközi humán erőforrás menedzsment cég „drága váro-sok” listáján már a 10. helyre csúszott vissza. Tokió ma sem olcsó, ám a gyenge jen miatt a külföldieknek mégis egyre jobban elérhető – miközben Európa és az Egyesült Államok mind távolabb kerül az átlag japán pénztárcájától. Persze, a fényképezőgépével szorgosan kattintgató szigetországi turista valószínűleg a jövőben sem fog sokkal kevesebbet utazni; azt viszont kétszer is meggondolja, hová vált repülőjegyet.


Mélyen 1

A jen az euróval szemben történelmi, míg az angol fonthoz képest 14 éves mélypontra jutott. Fotó: Reuters

MANIPULÁLVA? A jen értéke ugyanis az év elejétől február első hetéig 6 százalékot esett, miáltal az euróval szemben történelmi, míg az angol fonthoz képest 14 éves mélypontra jutott. Az európai pénzügyminiszterek a legfejlettebb ipari országok, azaz a G7 pénzügyminisztereinek február 9-10-én a németországi Essenben megrendezett találkozója előtt nem is felejtettek el hangot adni a gyenge jen miatti aggodalmuknak. Ami pedig a dollárt illeti, elemzők szerint a japán fizetőeszköz február elején 29 százalékkal volt alulértékelve az amerikai valutához képest. Az Egyesült Államokban Nancy Pelosi házelnök vezetésével a kongresszus demokratái a napokban levelet írtak George W. Bushnak, arra kérve az elnököt: gyakoroljon nyomást a japán (és kínai) pénzügyi szervekre, hogy szüntessék meg az ázsiai exportnak kedvező, ám az amerikaiak számára hátrányos, „manipulált” árfolyamokat.

Sokak szerint ugyanis a japán jegybank – tokiói politikai nyomásra – mesterségesen tartja alacsonyan a kamatlábat és az árfolyamot. „A japán kormány érdeke a gyenge jen” – magyarázza a Figyelőnek Fukuzava Josifumi közgazdász, a Mitsui kereskedőház kutatóintézetének volt vezetője, a Waseda egyetem oktatója. Szerinte ugyanis a szigetország gazdasága – gyenge belföldi fogyasztás mellett – hangsúlyosan exportvezéreltté vált, márpedig az alacsony jenárfolyam kedvez a külpiacra termelő cégeknek. S amíg az exportágazatok egészségesek, a pénzügyi szektor is egyre bizakodóbb lehet. Utóbbinak jól jön ugyanis az exportboom, mert ugyan a nagybankokat a kormány az előző miniszterelnök, Dzsunicsiro Koidzumi vezetésével rendbe rakta, a kis- és középvállalkozásokat kiszolgáló kisbankok még mindig a rosszul jövedelmező kinnlevőségeikkel küzdenek. A szóban forgó számtalan kis- és közepes vállalat pedig az olyan szigetországi világcégek beszállítója, mint a Toyota, a Honda vagy éppen a Sony, túlélésük sarokköve tehát az exportpiacok bővülése. Ehhez képest Tacsibanaki Tosiaki, a kiotói egyetem tanára azt állítja, hogy a japán nagyvállalatok prosperálnak ugyan, a kis vidéki cégek azonban szenvednek.

OLCSÓ PÉNZKÖLCSÖN. Fukui Tosihiko, a japán jegybank elnöke egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az ultraalacsony kamatláb legfőbb célja a belső fogyasztás ösztönzése, a defláció megfékezése és a fogyasztói árak lassú növelése. Miután a központi bank tavaly júliusban véget vetett a hat éven át tartó nulla százalékos kamatpolitikának – 0,25 százalékra emelve az irányadó rövid távú kamatlábat -, a befektetők és a hitelfelvevők továbbra is nagyon vonzónak találták a változatlanul olcsó japán fizetőeszközt. Hogyne találták volna annak, amikor megtehetik, hogy az úgynevezett carry trade során az alacsony kamattal kölcsönvett jent magasabb hozamú befektetésekbe, így nagy hozamú – egyebek között magyar – államkötvényekbe, valamint külföldi valutákba fektetik. A jen alapú carry trade különböző formái a 200 milliárd, de egyesek szerint akár az 1000 milliárd dollárt is elérhetik, a hedge fundok és egyéb befektetők által kölcsönvett, majd más valutára váltott hatalmas jentömeg pedig a japán fizetőeszköz további gyengüléséhez vezetett.

A mi carry trade-ünk

Talán nem is tudja, de az is a carry trade előnyeit használja ki, aki Magyarországon ma svájci frank vagy egyéb deviza alapú hitelből finanszírozza autó- vagy lakásvásárlását. A forinthitelekénél alacsonyabb kamat sokak számára vált nagyon vonzóvá, és egyre kevesebben foglalkoznak az árfolyam változásának és a kamat emelésének kockázatával. Pedig a svájci frank történelmi mélyponton levő árfolyama az elemzők szerint hasonló veszélyeket rejt magában, mint a nemzetközi carry trade „sújtotta” japán jené.

A gyenge jennek az utazni vágyó szigetországiak kevésbé örülnek, az exportőrök viszont annál inkább. Egy, az amerikai BusinessWeek magazin által közölt tanulmány szerint például egy jennyi gyengülés a jen/dollár árfolyamban a japán autógyártók számára 490 millió dollárral emeli az Egyesült Államokba irányuló export értékét. A gyenge jennek is betudható, hogy a nagy japán cégek sorra rekordprofitot jelentenek be, aminek hatására a gazdaság ma a második világháborút követő időszak leghosszabb konjunktúráját élvezi.

A gazdaság szinte minden szereplője boldog tehát. Igen ám, csakhogy mint arra egy tanulmányában Tim Lee, a Forbes magazin által a világ legjobb befektetési szakkönyvei közé sorolt Economics for Professional Investors szerzője, valamint a befolyásos Pi Economics alapítója is figyelmeztet, a carry trade hatására Japánban mára hitelbuborék alakult ki. Ha pedig ez a lufi kipukkad, az az egész pénzügyi világot destabilizálhatja. A helyzet erősen emlékeztet az 1998-as orosz pénzügyi válságra, amelynek -egy kamatemelés-spekulációval felerősített – hatására a jen árfolyama akkor három nap alatt 20 százalékkal emelkedett. Egy kamatemelési hullám következtében akár most is megindulhat a jen alapú befektetések visszavonása, a kölcsönvett jen visszafizetése, aminek nyomán a japán valuta rég nem látott erőre kaphat. Lee azt jósolja, hogy 2008 végére a dollár/jen árfolyam akár 70-re is változhat a jelenlegi 120 környéki szinthez képest. Ha pedig az erősödés megindul, nem biztos, hogy mindenki zárni tudja majd a pozícióit, ami a világgazdaság egészét igen rosszul érintheti.

KAMATVÁRAKOZÁSOK. A carry trade problémája a legutóbbi G7 pénzügyminiszteri csúcson is felmerült, s a találkozó zárónyilatkozatában – a jenre nem téve külön utalást – annyit le is szögeztek, hogy a fizetőeszközök árfolyamainak az adott gazdaságok állapotát kell tükrözniük. Márpedig a február 15-én publikált negyedik negyedéves makrogazdasági adatok szerint a japán GDP 2006 utolsó három hónapjában a vártnál sokkal dinamikusabban, éves szintre kivetítve 4,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. Ez a statisztikák szerint részben az erősödő fogyasztásnak is köszönhető. Az adatok hatására sokan azt várják, hogy a japán jegybank végre kinyilvánítja: a gazdaság ismét egészséges, nincs többé szükség az ultraalacsony kamatszintre, és máris följebb tolja az irányadó rövid távú kamatlábat. (A japán központi bank szerdán, lapzártánk után tartotta kamatdöntő ülését – A szerk.)

A Jomiuri Simbun című napilap és a Fukuzava Josifumi azonban figyelmeztetnek, hogy a belső fogyasztás csak statisztikailag növekszik, ténylegesen nem, miközben a bérszint stagnál, és a korábban defláció sújtotta szigetországi gazdaság még mindig túl sebezhető. Azaz egyelőre nem lehet tisztán látni, hogy a kilencvenes évek „elvesztett évtizede” után Japán és a jen vajon végleg visszatért-e a világgazdaság meghatározó szereplői közé, vagy csupán ideiglenes fellángolásról van szó.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.