Gazdaság

OÉT: eltérnek a vélemények a konvergenciaprogramról

A munkaadói oldal támogatta, a munkavállalói oldal viszont nem az aktualizált konvergenciaprogram tervezetét az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hétfői ülésén.

A munkaadói oldal szerint minden erővel azon kell lenni, hogy a jelenlegi, igen magas államháztartási hiányt csökkentsék, a gazdaságot egy stabil fejlődési pályára állítsák. Ezért támogatják a beterjesztett programot.


A munkavállalói oldal azért utasította el – a korábbi nyári változathoz hasonlóan – a mostani előterjesztést is, mert úgy vélik: a konvergenciaprogram pénzügyi céljait tekintve ugyan közelítést jelent az európai szinthez, társadalmilag azonban az attól való eltávolodást eredményezi.


A szakszervezetek jelezték: nem találtak a programban olyan elemeket, amelyek alapján valószínűsíthető lenne, hogy a munkavállalókra hárított nagyobb terhek, szigorítások 2008-ra, vagy az azt követő évekre meghoznák az előirányzott eredményeket.


Máshol is a konszenzus segített


A kormányzati oldal szerint a munkavállalói oldalnak meg kellene határoznia pontosan, hogy mivel nem ért egyet. Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára a szakszervezetek felvetésére válaszolva elmondta: nemzetközi példák, mint Írországé és Svédországé is azt igazolják, hogy amennyiben sikerül erőteljesen csökkenteni az államháztartási hiányt, javítani a fizetési mérleget, ez hamarosan a kamatok, az infláció csökkenését, a gazdasági teljesítmények jelentős javulását eredményezi. Az ehhez szükséges szigorításokat viszont társadalmi konszenzussal sikerült megvalósítani ezekben az országokban – tette hozzá.


A szakállamtitkár vitatkozott azzal a szakszervezeti véleménnyel, hogy főként azért érte el a jelenlegi magas szintet az államháztartás hiánya, mert sok kamatot kell fizetni az államadósság után. Erről elmondta: GDP-arányosan a kamatteher szinten maradt, igaz viszont az is, hogy nem követte a nemzetközi kamatcsökkenési tendenciát.


Az államháztartási hiány tényezői között a szakállamtitkár felhívta a figyelmet a beruházásokra, az autópálya-építésre, az áfa és más adótételek csökkentésére.


Magyar bérek vs. EU-s bérek


Szabó Endre a szakszervezetek szóvivője arról is beszélt: ha nem a 2002-2006 közötti, hanem egy hosszabb időszak távlatában elemezzük a gazdasági teljesítmények és a reálbér alakulását, akkor az utóbbi évek reálbérjavulása ellenére még mindig jelentős az elmaradás a teljesítmények javulásától. Nem is beszélve arról, hogy miként állnak a magyarországi bérek az európai uniós átlaggal összehasonlítva.


Kovács Álmos erre reagálva elmondta, hogy az utóbbi években a reálbérek alakulása messze megelőzte a teljesítményjavulást, s ezt az ütemet nem lehet fenntartani.


Alacsony előirányzat


Vadász György, a munkáltatói oldal szóvivője többek között kifogásolta, hogy a tárgyalt konvergenciaprogram az időszak egészére csak 70 ezres foglalkoztatotti létszámnövelést irányoz elő.


Ez egy rendkívül alacsony cél, miközben az illegális gazdaságban legalább 600 ezren dolgoznak. Ha e létszám csak kis részét sikerülne átirányítani a legális gazdaságba máris jelentősen nőne a foglalkoztatotti létszám, s erre igen nagy szüksége van a gazdaságnak – jegyezte meg Vadász György.


Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a 70 ezres számról elmondta, hogy ez egy konzervatív becslés, de ennél lényegesen többet akarnak elérni. Amennyiben ez sikerül, ehhez igazítják a programot. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ez egy nettó érték, abból jön ki, hogy évente 100 ezer körüli az elbocsátott dolgozó, s ugyanakkor ennél több új alkalmazottat vesznek fel a munkáltatók.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik