Gazdaság

207,8 milliárdot költöttünk k+f-re tavaly

admin
admin

2006. 11. 05. 11:02

A ráfordítások legnagyobb hányada, mintegy 45 százaléka a vállalkozási kutató-fejlesztő helyeken valósult meg. 29 százalék a kormányzat által működtetett kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb kutatóhelyeken. A fennmaradó rész, 26 százalék pedig a felsőoktatási kutatóhelyeken jött létre.

Előtérbe kerül a vállalati k+f

A három nagy szektor megoszlása az elmúlt években bizonyos mértében módosult, a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek aránya folyamatosan növekszik, miközben a költségvetés kutató-fejlesztő intézeteinek aránya csökken.


1 százalék GDP k+f-re

A k+f ráfordítások összege 2005-ben 207,8 milliárd forint volt, ami a GDP 0,95 százaléka. Ez kismértékű növekedés az előző évhez képest, és megegyezik a 2001-es, valamint a 2003-as ráfordítások nagyságával. Az 1 százalék körüli GDP-arányos magyarországi ráfordítás Portugália, Spanyolország, Írország, Horvátország és Brazília szintjéhez hasonló. A fejlett országokat tömörítő nemzetközi szervezet, az OECD statisztikai adatai szerint átlagosan 2,2 százalékot fordítanak ezekben a tagállamokban kutatás és fejlesztés támogatására, míg az Európai Unió 25 tagországában ez az arány 1,9 százalékot tesz ki.

Az egy kutatóhelyre jutó közvetlen, a kutatóhelyen felhasznált k+f ráfordítás 16,9 százalékkal, 11,5 millió forinttal nőtt, így 2005-ben ennek átlagos értéke elérte a 79,5 millió forintot.

Egyre csökken a kormányzat szerepe

A k+f tevékenység pénzügyi forrásainak szerkezetátalakulása tovább folytatódott. A kormányzat szerepe egyre csökken, amit az is bizonyít, hogy 1993–1994-hez képest ennek mértéke a ráfordítások teljes összegén belül még meghaladta a 60 százalékot, miközben 2005-ben már csak 49 százalékot tett ki. Ezzel párhuzamosan a vállalkozásoktól származó ráfordítások mértéke 29 százalékról 39 százalékra növekedett. A harmadik legjelentősebb forrássá az elmúlt évtizedekben a külföldről származó pénzeszközök váltak, mivel 1993–94-hez képest megháromszorozódott nagyságuk. Az egyéb hazai források pénzügyi ráfordításainak összege pedig a hatodára csökkent.

A tudományos munka eredménye, hogy 2005-ben összesen 23 ezer kutatási-fejlesztési témával foglalkoztak Magyarországon, 1,4 százalékkal többel, mint az előző évben. Ebből két és fél ezer nemzetközi együttműködés keretében valósult meg. Ezek közül a legtöbb kutatási témát, fejlesztési feladatot a műszaki tudományok, illetve a természettudományok területén kutatatták. A kutatási témák 35 százaléka tartozott az alapkutatások közé, 34 százaléka alkalmazott kutatás, míg 32 százaléka kísérleti kutatás volt.

Nőtt a fiatal kutatók aránya

Tavaly 2516 kutatóhelyen folyt kutatási, fejlesztési tevékenység, amiben 49 723 személy vett részt teljes munkaidőben vagy annak egy részében. A kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak átlagéletkora tovább csökkent. Egyre kisebb arányban találhatunk 65 évnél idősebbeket, miközben emelkedett a 25–34 éves korosztály részaránya.

További kedvező tendencia, hogy az iskolázottsági szint elmúlt évekre jellemező javulása 2005-ben nem torpant meg. A kutatók csaknem mindegyike felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és közöttük 2,7 százalékponttal nőtt a tudományos fokozattal bírók aránya, ami már meghaladta a 37 százalékot.

A kiadvány a 2005-ben Magyarországon működő kutató-fejlesztő helyek kutatás+fejlesztés tevékenységére vonatkozó statisztikai adatokat ismerteti, amit a Magyar Tudományos Akadémia, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal legfontosabb információi egészítenek ki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Kállósemjén, 2018. január 17.
Rendőrök helyszínelnek egy ukrán lajstromjelű AN-2 típusú repülőgép mellett Kállósemjén határában 2018. január 17-én. A repülőgépen 11 bevándorló jutott be Magyarország területére január 15-én este. A rendőrök jelentős erőkkel, nyomkövető kutyák és hőkamerák segítségével terepkutatást végeztek, majd rövid időn belül elfogtak három afgán és nyolc vietnami állampolgárt, akiket őrizetbe vettek.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Megannyi rejtély övezi a migránsszállító repülőt

Migrants make their way through the countryside after they crossed the Hungarian-Croatian border near the village of Zakany in Hungary to continue their trip to north on October 16, 2015. Hungary said it will shut its border with Croatia at midnight, closing a major entry point for migrants bound for northern Europe, weeks after a similar move on its Serbian frontier triggered clashes with refugees.    AFP PHOTO / HANNA SONIA / AFP PHOTO / HANNA SONIA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.