A beszállító

Vasból az égvilágon mindent meg tudott csinálni a fajszi kovácsmester fia, de ez még nem magyarázza meg, hogyan lett belőle a Pata József Gépipari Kft. megalapítója, s a Magyar Suzuki Rt. megbecsült üzleti partnere. Kellett ehhez a szocialista mezőgazdaság egyik hetvenes évekbeli zászlóshajójának, a fajszi mgtsz-nek mutyizós, de a nyomorúságból erényt kovácsolni képes világa is. Ma aligha lehetne akkorát lépni fölfelé a társadalmi ranglétrán, amekkorát a szakképzettség nélküli huszonéves kovácslegény lépett, amikor műszaki vezetője lett a téesznek. A szövetkezet élén akkor egy nagy teherbírású, ambiciózus elnök állt. „Futott, mi meg loholtunk utána” – jellemzi Pata József hajdani főnökét, akinek ebben partnere volt a megyei szakmai vezetés is.

A téesznek tehát egyre jobban ment a paprikatermelés, és a bevételből került immár három terményszárító is, csak nem volt, ami „alá dolgozzon”, vagyis adagolja a szárától megfosztott paprikát. „Lehet, hogy létezett a világban ilyen gép, de mi nem tudtunk róla, és pénzünk se lett volna megvenni” – emlékszik vissza a hajdani kényszer szülte feltaláló, Pata József. „Akkor azt mondta az elnök: Jóska, ezt meg kell oldanunk, mert behozzuk drága pénzen a gépet, és nem fog működni. Úgyhogy megoldottam. Később a megyei paprikatröszt pályázatot is kiírt ilyen gépre, és kandidátusokat és más tudományos embereket megelőzve én nyertem meg ezzel a már működő szerkezettel. Akkor voltam harmadikos a gépipari technikumban.”

Utána a kapor és a majoránna feldolgozását kellett megoldani: kiválogatni a szárakat a hajszálvékony kaporlevelek közül, és a máknál hatszor kisebb magokat a majoránnából. A holland uborkaválogató gép egyre szélesedő szalagja – amelyről méterenként potyogtak le menet közben a különböző méretű uborkák – adta az ötletet. „Nemcsak arról volt itt szó, hogy az tudott mennyiséget produkálni a mezőgazdaságban, aki gépesített, hanem arról is, hogy a nők irtózatosan nehéz fizikai munkáját tudtuk ezekkel a gépekkel kiváltani. Amikor szezon volt, nappal szedték a paprikát, és minden második éjszaka mentek a feldolgozóba mosni, szeletelni. Onnantól, hogy meglett a gép, üldögélhettek fehér köpenyben és nézegethették, hogyan dolgozik. A majoránna-cséplőgép azért is hasznos volt, mert a vetőmag irtó sokba került, a géppel viszont több száz kilót kinyertünk egy nap.”

UTOLSÓBÓL ELSŐ. Aztán jött a rendszerváltás, és – ahogy Pata József mondja – kezdett föllazulni a fegyelem. „Egyre többet hallottuk: elég volt a kommunizmusból, majd mi megmutatjuk. A téesz új kezekbe került, és mára nagyjából a tönk szélére jutott. Én még ‘89-ben kiléptem, és magánvállalkozó lettem.” A családi ház körül három alkalmazottal kialakított kisüzem bútoripari vasalásokat, szárító- és vetőgépalkatrészeket állított elő. A nagy lehetőség 1992-ben állt elő, amikor a Magyar Suzuki Rt. meghirdette beszállítói hálózatának bővítését. „Két napot késtem, mert akkor került a kezembe a hirdetés, ezért nem akartak beengedni. De nem tágítottam, amíg nagy nehezen a japán vezérigazgatót el nem értem, aki azt mondta: ha valaki ennyire be akar jönni az ajtón, azt be kell engedni. Utolsónak érkeztem, de elsőnek adtam le a kért dokumentációt. Kijöttek, megnézték az üzemet, látták a patyolat tisztaságot és rendet, és ezzel a kicsi családi vállalkozással sikerült nagy cégek orra elől elvinni a megrendelést” – büszkélkedik Pata József. „Meggyőző volt a személyisége, látszott rajta, hogy akarja, az üzemen pedig, hogy meg is tudja csinálni, amit elvállal” – indokolja a hihetetlennek tűnő döntést Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Rt. beszerzési igazgatója.

Az itteni szalagokról kezdetben legördülő Swiftekhez hétféle alkatrészt gyártottak Pata Józsefék. Ma 140 félét készítenek. „Az egyik japán szakember megkérdezte tőlem – meséli -, melyik a kedvenc alkatrészem, megmutattam, mire elmosolyodott: »Megértem, hiszen én terveztem«.”

A cég története üzleti szempontból maga a szürke egyhangúság: csak a szorgos munkából származó, élükre rakott forintok állnak össze tisztes profittá. Újabb alkalmazottak felvételéig csak 1997-re jutottak el, 2000-re pedig a tevékenység kinőtt a családi házat, és Pata József impozáns építkezésbe kezdett a település szélén, jelenleg a harmadik üzemcsarnok és a logisztikai raktár épül. Ahhoz, hogy a Suzuki alkatrész-beszállítója lehessen, a Pata József Kft.-nek előbb adaptálnia kellett a Suzuki minőségbiztosítási rendszerét, majd át kellett térnie a korszerűbb ISO/TS rendszerre. „Arra jutottunk, hogy ahhoz, hogy kevés emberrel minőségi munkát tudjunk végezni kedvező árakon, képezni kell az embereinket, és kiszolgálni őket gépekkel, méghozzá az egyszerűbbeket jobban, mint a kvalifikáltabbakat.” A hegesztőcsarnokban számítógép vezérlésű gépekkel dolgoznak az asszonyok, háttámlás forgószékeken ülnek, a kezük ügyébe készített alapanyagokat 45 fokos szögben megdöntött ládákból veszik el.

A Suzuki keményen bevasalja a fejlesztésekről és költségcsökkentésről kötött megállapodásokat, jövőre például 240 millió forintos fejlesztési és munkavédelmi beruházást kíván meg a Pata József Kft.-től. A beszállítóit nagyság szerint kategorizálja, és évente odaítéli „Az év beszállítója” címet – ezt Pata József cége 1996-ban kapta meg. „A napi szállításokat százszázalékos megbízhatósággal, kiváló minőségben, határidőre teljesíti, a költségcsökkentést a Suzuki kívánalmainak megfelelően végrehajtja” – indokolja a döntést Krisztián Róbert. Majd 2004-ben a termékek hibamentességéért fejezte ki elismerését a Suzuki (ebben a kategóriában elsőként a Pata József Kft.-nek).

HARC A MÁSODPERCEKÉRT. „Az elvárt költségcsökkentés mértéke két-háromévente 2-3 százalék – mondja Pata József -, ezt elsősorban a hatékonyság növelésével tudjuk teljesíteni, amire a Suzuki is tesz javaslatot. A termelésben részben a technológiai fegyelem javításával, részben technikai eszközök bevetésével és állandó karbantartással harcolunk a másodpercekért. Ezt a célt szolgálja – túl a dolgozók kímélésén – a forgószékek alkalmazása, a ládák megdöntése, a pneumatikus kifújó szerkezet, a mágneses alkatrész-kiemelő eszköz, a hulladékelvezető rendszer, és sorolhatnám. A megtakarításaink 30-40 százalékát visszaforgatjuk a gyártásba.”

A cég nettó árbevétele tavaly elérte a 800 millió forintot, ennek 85 százaléka származik a Suzukinak való beszállításokból. Ha új modellel áll elő az autógyár, a jól bevált partnereknek eleve fölajánlja az új alkatrészek gyártását. Fél-egy év felkészülési idő után versenytárgyaláson dől el, ki kapja az újabb megrendelést. A Suzukinak van 18 kiemelt magyar partnere, köztük a Pata József Kft., amelyeknek fölkínálja az Európai Unió vagy a gazdasági tárca (GKM) pályázatain való indulás lehetőségét. A Pata-féle cég az idén 350 millió forint vissza nem térítendő támogatásért folyamodott a GKM-hez.

A fontosabb döntésekbe Pata József egyre inkább bevonja 25 százalékban cégtulajdonos lányát, Ildikót is, valamint nyolcfős vezetőség is segíti munkáját. Van min gondolkodni, hiszen az üzem és a termékkör bővítésével újabb 8-10 embert lehet fölvenni. „Maximálisan kiszolgáljuk a Suzukit, vannak hazai alkatrészgyártó partnereink is, amelyek a Suzukinak gyártott alkatrészeinkhez építik hozzá a maguk termékeit, és komplett egységként adják tovább. Termékeink 5-8 százaléka exportra megy, Indonéziába, Japánba.” Akkor is megoldják a helyzetet, ha valami nem jön be. Tavaly például elvállaltak egy munkát a Suzukinak, amihez új gép kellett volna. Számítottak arra, hogy nyernek a minisztérium pályázatán, de nem jött be. „Elkezdtem telefonálni, fölkerekedtem, megnéztem Prágában egy gépet, aztán Párizsban megvettem egy másikat sokkal olcsóbban, és gond nélkül teljesítjük a megrendelést” – mondja Pata. Nem titkolja, a helyi politikában is van némi befolyása, a község díszpolgára, a helyi rendezvények (falunap, iskolai programok), hagyományőrző csoportok, sportkör fő mecénása. Büszkeséggel tölti el az is, hogy az idén cége elnyerte a „Családbarát munkahely” címet. Ezt egyebek mellett az óvodai, iskolai kezdéshez igazított munkarenddel, a rugalmas munkarend, illetve a részmunkaidő választásának lehetőségével érte el. Az is számított, hogy a környékbeli dolgozókat saját kisbusszal szállítják, havi 4500 forint étkezési jegyet adnak, s van meleg étkezés.

„Nincs okom panaszra. Csak éppen azon gondolkodtam el a múltkor, hová lett az öröm, a pihenés. Nincs egy pillanatnyi megállás. Nem tudunk elutazni, itt hagyni egy kicsit a céget. Tudja ezt mindenki, aki a maga ura, hogy hol fizeti meg a siker árát: valójában az üzlet rabja” – jegyzi meg Pata József.