Az eurózónára vonatkozó legfrissebb makroadatok kedvezőek, nincs jele a gazdaságot komoly mértékben lassító tényezőknek, a fogyasztói kedv élénkül, elsősorban az infláció gyorsulásának félelme látszik a kamatemelést indokló tényezőnek – mondják szakemberek. A pénzpiacok így egészében számítanak az EKB alapkamatának 2,75 százalékra emelésére, a harmadik ilyen kamatdrágításra december óta.
Ugyanakkor az IMF a napokban eltanácsolta az EKB-t a kamatemeléstől, arra emlékeztetve, hogy az euróöveztben a gazdaság megélénkülése tartósabbá válhat, elindulóban egy erőteljesebb fellendülés és elsősorban a foglalkoztatási helyzet javulásának további jelzéseire várjon, mielőtt kamatügyben dönt. Emellett az euró árfolyama közel egyéves csúcspontjának közelébe került a dollárhoz viszonyítva, csaknem 1,3 dollárig erősödött. Többen figyelmeztettek, első helyen Thierry Breton francia pénzügyminiszter, hogy ezen érték fölött már vigyázni kell.
Szerdán a német kormánynak tanácsot adó “öt bölcs” nevében egyikük interjút adott a francia gazdasági hírügynökségnek és azt mondta: a (EKB-)kamat drágulása azzal a veszéllyel jár, hogy az euró felértékelődése folytatódik és ez lehet a veszély az euróövezeti gazdasági megélénkülésre. Peter Bofinger kijelentette: nem lenne szabad emelnie kamatán most az EKB-nak.
Ez Németország szempontjából külön hátrányos lenne, hiszen árujának és szolgáltatásainak több mint felét az euróövezeten kívül lévőknek értékesíti. Az a drágulás, amit a magas olajár indított el az eurózónában még nem igazol egy kamatemelést. Egyelőre még az olajár emelkedésének visszagyűrűző hatásai nem érezhetők, az EKB-nak akkor kell cselekdnie, ha ez a másodlagos hatás érezhető lesz. Ez utóbbi hatás folyományaiból azonban még semmi nem látszik – mondta Bofinger.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
