Gazdaság

Elemzői bakikkal telt a hét

Továbbra is volatilis maradt a tőzsdeindex mozgása, de a hét nem ettől, hanem néhány félreérthető elemzői kommentártól volt hangos. Eközben a forint is hihetetlen pályát írt le.

Lassabb tempóra váltott a BUX az elmúlt héten. No nem arról van szó, hogy leszálltak volna az árfolyamok a hullámvasútról, hanem arról, hogy átszálltak a gyerekvasútra. A piac ugyanis volatilis maradt, de a kilengések már korántsem voltak olyan hatalmasak, mint amilyeneket az elmúlt két hétben tapasztalhattunk.

Vitát kavaró Richter-elemzés

Érdekes módon ez a hét sok vitát kiváltó elemzésekről marad emlékezetes. A Richter és az OTP árfolyamát is jelentősen megmozgató publikációkról van szó, amelyet sokan sokféle képpen értelmeztek. A nagyobb horderejű elemzés a Schroders Salamon Smith Barney (SSSB), a Citigroup amerikai befektetési bank brókercégének elemzőjének tollából pattant ki.

Az SSSB legfrissebb elemzése szerint jelentős változás következett be az orosz gyógyszerár-támogatási rendszerben, miszerint mostantól nem a gyógyszert támogatja a rendszer, hanem a hatóanyagot. Ez azért fontos, mert a piacon számos azonos hatóanyagú termék kapható. Vannak a drágább, originális készítmények és a teljesen azonos generikus készítmények, amelyek olcsóbbak. A Richter és az Egis inkább a drágább árfekvésű gyógyszerekkel van jelen, ezért számukra egy ilyen változás kellemetlen lenne.

A Richter árfolyama természetesen rosszul fogadta a hírt és 3 százalékos eséssel reagált. A vállalat kommunikációs osztálya sem hagyta szó nélkül az elemzést és cáfolta, hogy ilyen változás következett volna be. A nyilatkozat lényege, hogy ilyen módosítás azért nem következhet be a rendszerben, mert az már eddig is a hatóanyagot támogatta. Nem ez az első alkalom, hogy a Richter kommentálja az SSSB elemzőjének véleményét és előrejelzését. Az érintett sztárelemző volt az, aki az elmúlt években mindig a legmagasabb árfolyamemelkedési potenciált jelezte előre a Richterre, és ezzel alátámasztotta a már korábban is meglévő hitelességét. A múlt héten megjelent az Institutional Investor szaklap rangsora, amelyen Robert Bonte-Friedheim és csapata a második helyen végzett a magyar piacot elemzők kategóriájában. Ez az egyik legrangosabb nemzetközi elismerés, amelyet maguk a nagy nemzetközi intézményi befektetők szavazatai alapján ítélnek oda.

Téves infó az OTP-ről?

A másik hasonló eset az OTP-vel esett meg. A Capitol Consulting tanulmánya érdekes megállapításokat tesz az OTP-vel kapcsolatban, miszerint a jövőben ellenséges felvásárlás áldozata lehet, és mindez áron alul történhet meg. A menedzsment számára pedig a legjobb stratégia az erre való felkészülés lehet. A megkritizált menedzsment nem fogadta meleg szívvel a Capitol elemzését és egy kiadott közleményben ismeretlennek nevezte a Capitolt, továbbá felületesnek és tévesnek nevezte a következtetéseket.

Az említett esetek felvetik az elemzői felelősséget, miszerint tudatában kell lenniük, hogy az elemzéseik eljutnak a befektetési döntéshozók kezébe és ezzel jelentős mértékben képesek befolyásolni egy vállalat, vagy egy menedzsment megítélését. Nem arról van szó, hogy nem szabad kritizálni egy menedzsmentet, hanem arról, hogy azt megalapozott és korrekt módon kell azt tenni.

Hihetetlen pályán a forint

Amíg a vállalatok az elemzőkkel hadakoztak, addig a forint árfolyama hihetetlen pályát írt le. Ez volt az a hét, ahol a naponbelüli 3-4 forintos ingadozásra a piac már fel sem kapta a fejét. A hét az MNB kamatdöntésével kezdődött, ahol a Monetáris Tanács változatlanul 6 százalékon hagyta az alapkamatot. Nagyon sok vélemény hangzott el a döntéssel kapcsolatban. Az egyik oldal úgy vélte, hogy nemzetközi események miatt gyengülünk, amin csak rontanak a választások előtti populista hadjáratok, de ezek nem olyan dolgok, amelyeket kamatemeléssel lehetne orvosolni. Mások szerint az Monetáris Tanács nem mutatott megfelelő érzékenységet a probléma iránt, és ezzel mintegy jelezte a piac számára, hogy részéről rendben van a dolog.

Az mindenesetre látszik, hogy nagyon érdekes összefüggések vannak a forintgyengülés hátterében. A regionális devizák gyengülését ugyanis az izlandi korona gyengülése indította el, a forint és az izlandi korona árfolyama szinte teljesen együtt mozog. Ennek oka, hogy a nagy befektetők egy lapon kezelik az európai fejlődő piaci valutákat, a forintot és a lengyel zlotyt már régóta egymással szemben kereskedik és most belépett egy harmadik külső szereplő a korona személyében. Így csak szurkolhatunk az izlandiaknak a helyzet megoldásában, mert az sokat segíthet a forint stabilizálása érdekében is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik