Látványosan visszaesett a legdrágább autók értékesítése a márkakereskedőknél az év utolsó hónapjaiban. Nem a fizetőképes kereslet csappant azonban meg, csupán a vevők új értékesítési formát találtak maguknak, ahol akár milliókkal olcsóbban juthatnak hozzá a hőn áhított négykerekűhöz. Az internetes csatornákon például a Toyota RAV 4 terepjárót 5,7 millió forintért hirdetik, miközben a márkakereskedőknél minimum 7,5 millió forintba kerül. A Toyota Lexus terepjárónál már nem kevesebb, mint 6 millió forint a különbség – természetesen az internetes ajánlat javára. A váratlanul támadt árverseny a többi márka hivatalos kereskedőjét sem kíméli.
Ha kiderül, hogy hibádzia regisztrációs adó, a tulajdonos járulhat a kasszához.
SZÜRKEVÁM. „Ha én is annyiért adnám a kocsikat, mint a láthatatlan konkurencia, rövid úton tönkremennék, az interneten megjelölt összeg ugyanis jóval a hivatalos beszerzési ár alatt van” – szögezi le Füredi István, a Toyota Sakura ügyvezető igazgatója. Csiszér Csaba, a Toyota Motor Hungary értékesítési igazgatója úgy számolja, hogy az utóbbi időben a RAV 4 terepjárók 30 százaléka, a Land Cruiser terepjárók 40 százaléka az úgynevezett szürkevámon át jön be az országba.
A többi márkához képest a Toyota még irigylésre méltó helyzetben van. „Nagyon szerény becsléseim szerint legalább 50 százalékkal csökkent a felső és prémium kategóriába tartózó kocsik értékesítése a márkakereskedőknél” – von szomorú mérleget Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke. Az Audi, a BMW, a Mercedes hivatalos forgalmazói először nem tudták mire vélni a kereslet hirtelen elapadását. Az internetes konkurenciával szembesülve azonban gyorsan megfogalmazódott a gyanú, hogy finoman szólva is tisztességtelen árverseny áldozatai. „A konkurencia ajánlata nem is tisztességtelen, sokkal inkább törvénytelen” – pontosítja a szakma véleményét Győző Gábor, miután a napokban az első, regisztrációsadó-csalásra szakosodott bűnszövetkezet lelepleződött. Mint megtudtuk, december elején a vámőrség nyomozói hat személyt vettek őrizetbe, akik több tucat autót úgy adtak el, hogy összesen mintegy 50 millió forint regisztrációs adót „elfelejtettek” befizetni.
A trükk, mondhatni pofonegyszerű. Az adó befizetését hamis bélyegzővel igazolták, s az így benyújtott papírokat elfogadva az okmányirodák minden további nélkül kiadták a forgalomba helyezési engedélyeket. A csalás annál is egyszerűbb volt, mert a regisztrációs adó befizetését igazoló okmány egyszerű papír, amin sem vízjel, sem biztonsági szál nincs, tehát viszonylag könnyen hamisítható. Ráadásul az okmányirodák nem is tudják ellenőrizni a vámőrségnél az adó lerovását, mert a két szervezet között nincs online összeköttetés.
Információink szerint a vámőrségnél régóta szorgalmazzák a két adatbank összekapcsolását, de erre eddig nem került sor. Más forrásból úgy értesültünk, hogy a Belügyminisztérium részéről adatvédelmi aggályok merültek fel. Benkő István, a tárca helyettes szóvivője érdeklődésünkre ezt nem erősítette meg, csak annyit ismert el, hogy pillanatnyilag nem létezik online összeköttetés. Lapunk úgy tudja, a most készülő jogszabály is csak arra lesz jó, hogy utólag lebukjanak a csalók. A rendelet értelmében a vámőrségnek kellene kéthetente, vagy havonta továbbítaniuk a forgalomba helyezett autók adatait az okmányirodák felé – ahelyett a magától értetődőnek tűnő megoldás helyett, hogy az okmányirodák kérdeznék meg a vámőrséget, még az autók forgalomba helyezése előtt, tényleg befizette-e a tulajdonos a regisztrációs adót.
A hatóságok együttműködésének hiánya egy másik kiskaput is nyitva hagy a tilosban járók előtt. „Aki csal a regisztrációs adóval, attól aligha várható el, hogy igazi számlát nyújtson be. Magam is nemegyszer tapasztaltam, hogy az off-shore cégeken keresztül behozott járművek valós értékének csak 10 százalékát tüntették fel a számlán” – magyarázza Győző Gábor. Márpedig az unión kívülről érkezett autók esetében a számlán szereplő összeg után vetik ki a vámot és az áfát. Az MGE régóta szorgalmazza a számla szigorú hatósági ellenőrzését, ám ez a kívánság éppúgy süket fülekre talál, mint a másik javaslat. „Hiába kérjük, hogy az áfát újból a vámőrség vesse ki, és ne az adóhivatal önbevallás alapján” – háborog Győző Gábor, aki nem érti a pénzügyi tárca ellenállását. Pedig megítélése szerint a jelenlegi gyakorlat azzal a veszéllyel fenyeget, hogy már a hamis számla alapján járó kevéske áfa sem folyik be az államkasszába. A negyedéves áfabevallásra berendezkedett, újonnan alakult társaságok közül nem egy felszívódik, miután pár tucat autón túladott.
RÖVID TÁVÚ ELŐNY. Mindent egybevetve nagyjából 600-800 nagy értékű személygépkocsi találhatott eddig gazdára az internetes csatornákon, a regisztrációs adó és a többi közteher megfizetése nélkül. Alig két hónap leforgása alatt 1,5-2,0 milliárd forint kár érte a költségvetést annak következtében, hogy két hatóság képtelen megfelelően együttműködni, és erre egyesek ráéreztek.
Az áron alul beszerzett autók tulajdonosai viszont csak rövid távon járnak jól. Amint kiderül, hogy hibádzik a regisztrációs adó, járulhatnak a kasszához. Amennyiben viszont rosszhiszeműségük nem bizonyítható, egyéb (büntető) jogi következménnyel nem kell számolniuk.
