Élet a lombikból

Régóta foglalkoztatja a kutatókat az a kérdés, minimálisan hány gén szükséges ahhoz, hogy egy sejt élettevékenységeket folytasson. Ezt az egyelőre csak elméletben létező élőlényt, amely a lehető legkisebb méretű genetikai apparátust tartalmazza, minimál-organizmusnak nevezték el. Mivel pedig az anyagcseréhez és a reprodukcióhoz köthető legfontosabb biokémiai reakciókat már jól ismerik a kutatók, ez a „lebutított”, ám már működő sejt elméletileg mesterségesen is előállítható. Ezt a célt tűzte ki az emberi gének építőköveinek felderítésében úttörő munkát végző amerikai Craig Venter új vállalkozása, a Synthetic Genomics nevű cég, amely a célfeladatok elvégzésére alkalmas baktériumok gyártásához vezető út első lépéseként tekint a feladatra. A kutatók egy primitív mikroorganizmus, az alig több mint félezer génnel rendelkező Mycoplasma genitalium sejtjeit ürítenék ki, és a sejtmembrán alkotta zsákot pakolnák tele az általuk szintetizált mesterséges DNS-szakaszokkal. Így lehetőségük lesz az általuk tervezett anyagcsere-utak ellenőrzésére, később pedig meghatározott reakciók kivitelezésére alkalmas parányok előállítására. Craig Venter szerint munkája új tudományág, a szintetikus genomika születését eredményezi, ami beláthatatlan távlatokat nyit a biotechnológiában. Ennek alkalmazásával ugyanis a már létező természetes gének mellett mesterségesek írására is lehetőség nyílik, ami új, az iparban, gyógyászatban, környezetvédelemben, vagy hadviselésben alkalmazható, eddig ismeretlen tulajdonságú fehérjék légióinak fejlesztéséhez vezethet.