Kígyóztak a sorok ez év április elsején az Oázis-üzletek kasszái előtt. A szokásos hét óra helyett volt, ahol csak este tízkor zártak, akkora érdeklődés övezte egynapos marketingakciójukat. A vevőcsalogató szlogent: „Ahányas a lába, annyi százalék kedvezményt kap a vételárból!” – Boross István igazgató közgazdász fia, Boross Dávid találta ki. Nem áprilisi tréfa volt, ezúttal valóban azok jártak jól, akik nagy lábon élnek. A vevők nem sértődtek meg, hogy amint beléptek az üzletbe, lábméretet vettek róluk. Volt, aki ingázott az otthona és a bolt között, merthogy egy alkalommal maximum 50 ezer forintig szólt a kedvezmény. A marketing- és kommunikációs feladatokkal az Oázis alkalmazásában álló legidősebb fiú több sikeres reklámfogást is kiötölt. Például karácsony után, a környezetbarát vásárlói szokások elterjesztése jegyében, a földlabdás fenyőfákat az ár 50 százalékáért vásárolják vissza.
A BEUGRÁS. A vállalkozás elmúlt tizenhárom évét – amióta a dísznövénytanból doktorált és karrierjét egyetemi oktatóként kezdő Boross István megalapította vállalkozását – jól jellemzi a fenti hozzáállás: a cég kreatív ötletekre építi marketingstratégiáját. Leszámítva néhány anyagi veszteséget is okozó „mellényúlást”, szerencsétlen beszerzést, s egy plaza-beli üzlet méregdrága bérlését (mely utóbbit végül két év „vergődés után” nullszaldóval tudták lezárni), a cég meg tudta őrizni piacvezető pozícióját a dísznövény-dekoráció és -kölcsönzési piacon. A kilencvenes évek közepén az Oázis a szegmens akkori hazai forgalmának 60-70 százalékát tartotta kézben, ma a többszörösére bővült piacon a részesedése 50-55 százalék körül mozog, ám a kezdeti időkhöz képest alaposan átrendeződött a profilja. Míg a nyolcvanas évek végi induláskor a növénykölcsönzésből, dekorációkészítésből származott a cégcsoport bevételeinek tetemes része, addig ma már csak 8-9 százalékos ennek a súlya. A forgalom legnagyobb hányadát (60 százalékát) a kiskereskedelmi kertészeti áruházak üzemeltetése, kisebb részét (20 százalékát) a nagykereskedelmi értékesítés adja. Az üzletember úgy fogalmaz: cége sikerét az alapozta meg, hogy rugalmasan igazodik a piac igényeihez.
Már az indulás is egy jó „beugrással” kezdődött. „Egy kaposvári rendezvény nyitása előtt két nappal szóltak, szállítsunk le 15 dísznövény-dekorációs görög tálat a helyszínre”- emlékszik az első referenciamunkára a cégvezető, ami szakmai sikert és az akkori időkhöz mérten nem elhanyagolható bevételt, 15 ezer forintot hozott a vállalkozásnak. Értékelése szerint az Oázis azért tudott a konkurensek sorából kiemelkedni, mert rövid határidővel teljesítette a megbízásokat. „Akkoriban a legnagyobb szakcégnél, a szinte monopolhelyzetben lévő Fővárosi Kertészeti Vállalatnál minimum két-három héttel előre kellett a megrendelést leadni, az Oázis viszont vállalta, hogy a helyszínen, miközben épül a kiállítás, a szervezőkkel együtt találja ki, milyen látvány- és dekorációs elemekből álljon a díszlet. „Számtalanszor egy-két nap maradt a kivitelezésre, ami azt jelentette, hogy éjszaka is dolgoznunk kellett” – érzékelteti Boross István, milyen hozzáállással tudták a megrendelők bizalmát megszerezni. A szervezők néha fura kéréssel álltak elő. Előfordult, hogy egyetlen éjszaka alatt kellett élő zöld pázsitot varázsolni egy bank első emeletére. Este nyolckor lépett ki az utolsó alkalmazott az épületből, s reggel nyolckor már valamennyiüket a kert lebilincselő látványa fogadta. Időnként élő állatokat – hüllőket, madarakat – is kérnek a kiállításra, ilyenkor a cég kisállat-kereskedőktől bérli a látványelemeket. Egyszer még tigrisre is volt igény, ám azt persze nem élőben prezentálták: egy kitömött egyedet kölcsönöztek az egyik fővárosi múzeumtól.
Boross István
•50 éves, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen 1980-ban szerzett diplomát, 1985-ben doktori fokozatot. 1992-ben megalapította az Oázis Kertészeti Kft.-t.
•Felesége, Héja Hedvig szintén kertészmérnöki diplomával rendelkezik, s 50 százalékban tulajdonosa a 30 millió forintos jegyzett tőkéjű cégnek. Négy fiuk van, a 24 éves Dávid a cégcsoport marketing és kommunikációs vezetőjeként dolgozik, a három évvel fiatalabb Bálint a Corvinus Egyetem Kertészeti Karára, a 19 esztendős Gábor az ELTE Társadalomtudományi Karára jár; a legkisebb, Bence, 12 éves.
•Kedvenc foglalatossága a sport, főleg a síelés, s az utazás. Ha üzleti tárgyalásai engedik, családjával együtt rögtön siet Kékkúton lévő hétvégi telkére, hogy hobbijának, a kertészkedésnek élhessen.
A szaküzleteknek és a tematikus lapoknak köszönhetően az emberek rendkívül tájékozottak, határozott elképzeléssel, a stílus- és divatirányzatokat nyomon követve érkeznek az üzletbe. Csakúgy, mint nyugaton, idehaza is a széles kínálatot felvonultató, hatalmas terű, monumentális üvegházzal rendelkező, látványelemekben gazdag, szakmai tanácsadást nyújtó kertészeti áruházak a leglátogatottabbak. Erre tekintettel nyitott a cég két újabb üzletet – egyet Dél-Pesten, egyet pedig a budai Pasaréten. A nagy volumenű cserepes dísznövény-beszerzést 70 százalékban importból oldják meg. „A hazai termelők nem lennének képesek folyamatosan nagy tételben áruval ellátni” – érvel a cégvezető.
A kezdeti időszakban jobbára hazai beszállítóktól vásároltak, ám valósággal könyörögniük kellett, ha a szállításkor, a várható forgalomemelkedés miatt, szerették volna a szerződésben kikötött mennyiség dupláját elvinni. A külföldi, svájci, holland, belga, német és olasz nagykereskedőknél nem okoz gondot a nagy tételben való azonnali szállítás. „Inkább nekem stressz, ha felhív a holland bróker, s néhány másodperc alatt kell döntenem, igent mondok-e egy többmilliós értékű szállítmányra” – mondja. Az is baj, ha nem, mert akkor nincs mit eladni. Az óvatosság azonban nem árt, mert Boross Istvánnak is volt néhány melléfogása, ami tetemes anyagi veszteséget okozott a cégnek. Rossz beszállítóktól, drágán, nem piacképes termékeket vásárolt. Neki például „nem jött be” a virágkötészeti kellékek, csomagolóanyagok, szalagok forgalmazása, s nem bizonyult szerencsés döntésnek az sem, hogy a Westendben működtessen üzletet, a forgalom ugyanis nem tudta kitermelni a magas bérleti díjat. Tapasztalata szerint azonban nincs az a ritkaság, amit ne tudna idehaza értékesíteni. Még a gyűjtői kategóriába tartozó különleges példányokra is mutatkozik igény, például nyolc-tíz méter magas milliós értékű pálmafára, vagy százezrekben mérhető 60-80 éves bonsaiokra. A legnagyobb tételű értékesítés azonban kétségkívül tavasszal zajlik. A május-júniusi időszakban több mint 80 ezer cserép muskátlit adtak el, hétvégenként 4-5 ezer darabot. Divathullámok is vezetik a vásárlókat, míg négy-öt éve a cserepes rózsaféléket keresték a legtöbben, újabban az orchideákat, fikuszféléket és begóniákat.
TERJESZKEDÉS. Nemcsak az uniós csatlakozás sarkallta Boross Istvánt arra, hogy üzlethálózatát bővítse, hanem az is, hogy a márkanév ismerete önmagában forgalomnövekedést produkál. A konkurencia erős, a milliárdos beruházásból megvalósuló – kertészeti profillal is működő – barkácsáruházakkal, bevásárlóközpontokkal egyre nehezebb felvenni a versenyt. „Mivel egy új telephely nyitása több százmillió forintba kerül, egy olcsóbb, hatékonyabb megoldás jutott eszünkbe”- magyarázza. A cég franchise-rendszerben kívánja az ismertségét növelni, 2004-ben már négy – egy kaposvári, egy halásztelki, egy hajdúszoboszlói és egy tiszaújvárosi – üzlettel létre is jött az Oázis lánc. Ebből egyelőre nem származik túl sok közvetlen haszon, Boross István inkább befektetésnek tekinti, mivel a szerződés szerint a belépési díjon felül a forgalomnak mindössze 1 százalékát fizetik a franchise-partnerek az anyavállalatnak. Hosszabb távon azonban nagyon is számol e működési forma megerősödésével. Két éven belül további húsz magyarországi partnerrel szeretne megállapodni, s Romániában és Szlovákiában is tervezi Oázis üzletek nyitását.
Kifelé jövet a már karácsonyi díszben pompázó Kőbányai úti üzletből még egy kérdést kap a tulajdonos. Van-e lelke a növényeknek, értik-e az emberi beszédet, s valóban nem mindegy nekik, hogy ki öntözi, ápolja őket? „Arra nem esküszöm meg, hogy a beszédet értik, de abban bizonyos vagyok, hogy a személyes törődést nagyon is megérzik és honorálják”- állítja a dísznövénytanból doktorált kertészmérnök.
