Magyarország a hedge fundok érdeklődésének középpontjában áll. Ezt a forint egy-egy jelentősebb elmozdulásakor gyakran elmondják a londoni elemzők, s október végén a Financial Times is cikkezett róla. Az ok is egyértelmű: a rendkívül magas kamatszint vonzza a külföldi spekulánsokat. Lehet, hogy hamarosan nem csak nézhetjük, miként játszanak a magyar piacon ezek az alapok, hanem részesülhetünk is hozamukból. Egy svájci befektetési társaság ugyanis nemrég konferenciát szervezett Budapesten, hogy bemutassa a hedge fundokat. S noha az érdeklődés nem volt túl nagy, a Camco igazgatója, Százi Frigyes nem adta fel tervét, hogy a hazai befektetők számára is elérhetővé tegye ezt az angolszász országokban rendkívül népszerűvé vált befektetési formát.
Soros György. Az egyik élő klasszikus.
ROSSZ PIACON IS. A hedge fund kifejezés hallatán (jelentéséről, jellegzetességeiről lásd külön anyagunkat) az átlagbefektetőnek vegyes érzelmei lehetnek. E nevet általában akkor lehet gyakran hallani, amikor összeomlás következik be valamelyik piacon, s való igaz, ilyenkor a hedge fundok általában a jó oldalon állnak, azaz keresnek a bolton. A gyakran adóparadicsomokban bejegyzett hedge alapok szinte bármibe fektethetnek, ahol pénzt szagolnak, azonnal megjelennek. A tétekkel nem spórolnak, általában a határidős és opciós piacokon vannak jelen, ahol könnyen lehet tekintélyes tőkeáttéttel, azaz a saját tőke többszörösével spekulálni.
A hedge alapok vezetői általában a legjobb befektetési szakemberek közül kerülnek ki (ők tudnak megfelelő mennyiségű pénzt gyűjteni a befektetőktől), maga a szaktudás azonban nem feltétlenül elég az üdvösséghez – a Long Term Capital Management (LTCM) tündöklése és bukása e tekintetben komoly tanulságokkal szolgált. A Nobel-díjas közgazdászok által vezetett és az általuk kiagyalt modellek alapján kereskedő alap egészen 1998-ig kitűnően muzsikált, ekkor azonban elképesztő gyorsasággal omlott össze, s az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek is a zsebébe kellett nyúlnia, hogy magával ne rántson több neves befektetési bankot, s azokkal immár a teljes amerikai pénzügyi rendszert. A LTCM bukásának oka nagyon leegyszerűsítve az volt, hogy túl nagyra nőtt, és amikor korábban soha nem látott mértékben fagytak be a piacok, nem tudott szabadulni a rossz pozícióktól. Ma már a méret terén rendkívül szigorúak az alapok: egy meghatározott szintnél bezárnak, s nem fogadnak új befektetőket.
Az LTCM-fiaskó sem okozott azonban törést a hedge fundok népszerűségének növekedésében. A kilencvenes évek folyamán 40 milliárd dollárról 456 milliárdra nőtt a vagyonuk, majd a 2000-ben kezdődő hároméves tőzsdei bessz idején is folytatódott, sőt gyorsult térnyerésük: ma már több mint 8500 hedge fundban mintegy 800 milliárd dollárt forgatnak, illetve a tőkeáttét révén ennek többszörösét. Ez nem véletlen, legfőbb előnyük éppen az, hogy teljesítményük szinte teljesen független a piaci hangulattól. A statisztikák szerint jó és rossz piacon egyaránt kedvező hozamot biztosítanak, s noha a veszteség lehetősége fennáll, hosszabb távon felülmúlják a legtöbb tradicionális befektetés teljesítményét. Ha például a legtöbb hedge fund hozamait tartalmazó indexek és a részvénypiacok mutatóit hasonlítjuk össze, azt láthatjuk, hogy nagyobb tőzsdei emelkedés idején a tőzsde nyer, 10 év feletti időhorizonton viszont szinte mindig a hedge fundok a jobbak.
Névváltás előtt?
Vedd a saját pénzed, gyűjts még többet befektetőktől, és forgasd bárhogy, csak nyerő legyen! Közel hatvan éve, 1948-ban Alfred Winslow, a Fortune magazin tudósítója már ezzel a recepttel alapította az első hedge fundot. Akkor 40 ezer dollárjához 60 ezret adtak a befektetőtársak; Winslow az olcsónak talált részvények vétele mellett rövidre eladta a drágákat, és már alkalmazta a tőkeáttétet. Húsz évvel később már 200 hedge alap működött olyan ma már élő legendának számító alapkezelőkkel, mint Warren Buffett, Soros György és Michael Steinhardt. A hetvenes években visszaesés következett, majd az 1984-es mélypont után (ekkor csak 84 hedge fund üzemelt) a Soros nevéhez köthető Quantum, illetve a Julian Robertson által menedzselt Tiger és Jaguar alapok sikere indította el újra a fejlődést, ami azóta is töretlen. Az újabb és újabb alapok a legkülönfélébb elméletek és stratégiák alapján próbálkoznak a pénzgyártással, kategorizálásuk is szinte lehetetlen. A klasszikus long-short alapok mellett az idén igen népszerűvé váltak a nyersanyagárakra spekuláló alapok; az olajárak folyamatos emelkedésében ugyanúgy nagy szerepük volt a hedge fundoknak. Az egyes szektorok, egyes országok, különféle kötvények, vagy devizák eltérő teljesítményének, illetve hozamainak kihasználására is sok száz hedge alapot hoztak létre, az utóbbi években ugyanakkor egyre erősebb az igény magának a névnek a megváltoztatására is. A hedge ugyanis szó szerint a kockázat kiküszöbölését, fedezését jelenti, ez a történet viszont korántsem erről szól. A modern terminológia szerint a hagyományos befektetések három nagy ága a pénzpiaci instrumentumok, a hitelviszonyt, valamint a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, a befektetési univerzum negyedik ágát pedig alternatív befektetéseknek hívják. Ezen belül a kockázati tőke, az alapanyagok és az ingatlan mellett a negyedik csoportot képviselik a hedge fundok, azonban van olyan törekvés, hogy a hedge fund kifejezést helyettesítsék a jövőben az alternatív befektetési eszközök szóösszetétellel.
„Egy átlagos hedge fundba a belépés minimum 50 ezer dollár, de még inkább 100 ezernél kezdődik” – mondja Százi Frigyes, hozzátéve, hogy ez már alapjaiban behatárolja magyarországi népszerűségüket.
ALAPOK ALAPJA. Az utóbbi években azonban feltűntek, s gyors ütemben váltak egyre népszerűbbé a fund of hedge funds konstrukciók. Ezek olyan alapok, amelyek különböző hedge fundokba fektetik pénzüket, így a kockázat számottevően csökkenthető. Egy „hedge alapok alapja” általában 15-25 hedge fundot tart a portfólióban, kezelői általában több száz ilyen alapot figyelnek, s azok közül választják ki a portfólióba a legígéretesebbeket. Ma már több mint 600 fund of hedge funds működik a világban, s mivel ezekkel relatíve alacsony kockázat mellett lehet rossz piacon is jó hozamot elérni, egyre több portfólióba illesztik be a pénzüket maguk kezelő befektetők és a privát bankárok is. Népszerűségük valószínűleg a következő években is töretlenül nő majd, ráadásul magyarországi terjedésükre is van esély. A minimális befektetés ugyanis itt 10-15 ezer dollár körül van, az alapok alapjából történő pénzkivétel pedig jóval könnyebb, mint egy konkrét hedge fundból, ahol a befektetőknek általában egy-három hónapot kell várniuk a pénzükre.
Az uniós csatlakozás óta elvileg a tagországokban bejegyzett hedge fundokat néhány hónapig tartó felügyeleti regisztráció után lehetne forgalmazni Magyarországon. Elképzelhető viszont, hogy mire ez megtörténik, az alap eléri a felső limitet, vagyis bezárják, mielőtt a magyar befektetők vehettek volna belőle. Az alapok alapja konstrukcióknál nincs ilyen gond, egy Luxemburgban, vagy Dublinban bejegyzett konstrukciót akkor is lehet nálunk forgalmazni, ha a portfólióban szereplő hedge fundok unión kívüli bejegyzésűek. Százi Frigyes jövőre próbál magyarországi banki partnert találni a legjobb hedge alapok alapja konstrukciók forgalmazásához, azonban tudja, hogy nem lesz könnyű dolga. Az idén ugyanis a rendkívül erős forint a deviza alapú befektetések ellen dolgozott, a nálunk megjelent hagyományos külföldi alapok sem népszerűek. A helyzet megváltozása, vagyis a forint várható gyengülése azonban kedvező piaci helyzetet teremthet majd a hedge fundokba fektető alapok megjelenéséhez.
