Gazdaság

Szószok szósza

Magyar szakmai befektető, az Univer Product vette meg a szintén magyar tulajdonban lévő, valamikori bébiétel-nagyhatalom Kecskeméti Konzervgyár többségi tulajdonrészét.

Három éves kálvária zárult le a Kecskeméti Konzervgyár többségi részesedésének mostani eladásával. Az ezredfordulón ugyanis egy másik tranzakcióban George Zafir, a KCE Kft. kanadai tulajdonosa nem fizette ki az információnk szerint 1 millió dolláros vételárat az akkor százéves kecskeméti gyár eszközeiért, ingatlanaiért és 9 millió dollár értékű készleteiért az eladó amerikai Heinznek. A jogvitát azzal fokozta a Debrecen környékéről elszármazott kanadai üzletember, hogy – a konzervgyár hitelezhetősége érdekében az eladó beleegyezésével – a földhivatalnál a tartozás ellenére bejegyeztette a tulajdonváltozást. Információnk szerint Zafir hasonlóképpen nem fizetett két másik magyar cég “megvásárlásakor” sem.


Szószok szósza 1

Kecskeméti üzem. Újrakeverik a kártyákat.

HUZAVONA. Pedig az orosz válság után a pereskedés nélkül is rossz passzban volt a FÁK-piacok nagy részét elvesztő feldolgozó, amelyen éppen a borús üzleti kilátások miatt akart sürgősen túladni addigi tulajdonosa, az amerikai Heinz ketchup-multi. A kanadaiakkal meghiúsultnak tekintett üzlet után a Heinz egy évig keresett újabb vevőt. Hoszszas unszolásra a korábbi konzervgyári piacvezető Limpex-csoport ex-vezérigazgatója, Schepp József vásárolta meg immár a kecskeméti cég részvényeit, miközben az eszközök és az ingatlanok a KCE nevére voltak bejegyezve. Schepp maga sem gondolta volna, hogy a nem fizető KCE nem hajlandó lemondani a területről. Így az információnk szerint mintegy 4 millió dolláros vételár és az átvállalt 6 milliárd forintos adósság ellenére az idén júliusig Schepp csak afféle jogcím nélküli használóként tudta működtetni a gyárat. A választott bíróság döntése szerint ugyanis, bár George Zafir nem fizetett, mégis cége, a KCE a bejegyzett ingatlan- és eszköztulajdonos. Évekig tartó huzavona, egyre nagyobb lelépési díj iránti igények nyomán végül az idén júniusra jutottak el addig, hogy a KCE több millió dollárért hajlandó volt feladni kecskeméti hídfőállását.

BÉBIVITA. Ám nem ez volt a Kecskeméti Konzervgyár egyetlen vitás ügye. Az alsóbb árkategóriájú gyár bébiételével itthon a kilencvenes évek derekán még piacvezető volt, s a régió egyik legmodernebb bébiétel-üzemével rendelkező Heinz nem csak egy vevővel kötött üzletet. A helyi márka, a Kecskeméti bébiétel receptje, logója a névhasználattal, a forgalmazási és a márkajogokkal együtt – a vevő szerint – az osztrák Hipp magyarországi leányvállalatáé lett. Az eredeti szerződés szerint a KCE a márkajogok átadása után is gyártotta volna a bébiételt a Hippnek, de a szerződés értelmében itthon öt évig, exportra pedig egy évig önállóan nem jelenhetett volna meg. Csakhogy a Hipp és a Heinz szerződésébe beírt lajstromszám nem bébiételt, hanem egy ketchupos palackot takar. Az új vevő, immár a Schepp-féle Kecskeméti Konzervgyár Rt. pedig a “lajstromszám-hiba” miatt nem fogadta el a bébiétel-márkajogok eladását, és a profilra külön társaságot hozott létre Kecskeméti Bébiétel Kft. néven. Parázs, máig tartó márkajogi vita keletkezett abból, hogy saját fejlesztésű, később új márkaként “Kiskecskés” bébiételekkel jelent meg a piacon. Az elnevezésből azonban nagyvonalúan kihagyta a “Kecskeméti”-t – ezt a nevet a hanságligeti üzemében készült termékein azóta is a Hipp használja. A Kiskecskés bébiételek értékesítéséről a gyártó meg is állapodott a helyi Univerrel, de a felek akkor még nem is sejtették, hogy ez a kapcsolat mindkettejük jövőjét meghatározza.

“Inkább vagyok egy jó cégben kisebbségi tulajdonos, mint egy rosszul menőben száz százalékos” – több hónapos tárgyalássorozat végén ezzel a mondattal fogadta el Schepp József a termékeinek belföldi disztribúciójával megbízott Univer ajánlatát a Kecskeméti Konzervgyár 51 százalékának megvásárlására. A KCE-vel folytatott több éves vita és – terhelhető eszközök hiányában – a finanszírozási nehézségek miatt ugyanis előbb-utóbb a fizetésképtelenség fenyegette a feldolgozót. Történt mindez annak ellenére, hogy a konzervgyár a tulajdonos és a cégvezetés sikeres együttműködésével, vadonatúj márkájával ez idő alatt 12 százalékos részesedést tudott kiharcolni a belföldi bébiételpiacon, és termelését több mint hatszorosára növelte.

Friss tőkére volt szükség, hogy a cég megszabaduljon a KCE Kft.-től és helyzetét stabilizálja: a Kecskeméti Konzervgyár tehát a többségi részesedés eladásából befolyt öszszeg segítségével fizette ki a kanadaiakat. Ábrahám Tibor, a konzervgyár vezérigazgatója megerősítette, hogy lezárult a korábbi tulajdonosokkal, a kanadai befektetőkkel folytatott több mint hároméves jogvita. A gyárépület a gépekkel és a berendezésekkel együtt visszakerült a konzervgyár tulajdonába.
KETTŐN ÁLL A VÁSÁR. Az Univer cégcsoporthoz tartozó, s itthon majonézeivel, salátaönteteivel, dresszingjeivel piacvezető, emellett mustárt és ketchupot, más ételízesítőket is gyártó, félig-meddig konkurens Univer Product Rt.-nek is kapóra jött az alkalom. A konzervgyár technológiájával előállított, tartósítószerek nélküli, az EU-ban is versenyképes aszeptikus termékekkel az Univer megjelenhetne külföldön. A jelenleg szinte kizárólag hazai piacra termelő cég néhány éven belül így akár meg is duplázhatja a termelését.


Szószok szósza 2

A tőkeemelés, a többségi tulajdon megszerzése azonban nem jelenti a két cég összevonását. Mint Marosfi Györgyné, az Univer Product értékesítési igazgatója közölte, a konzervgyár önálló társaságként működik tovább. A kölcsönös előnyöket a beszerzésben, az értékesítésben, a termékfejlesztésben és a logisztikában kívánják kiaknázni. Erre rá is vannak szorulva, hiszen a konzervgyár a termékeinek majdnem 95 százalékát külföldön értékesíti, nincs is saját belföldi disztrubúciója, ezt eddig is az Univer végezte számára. Külföldön viszont Németországtól a FÁK-ig a Kecskeméti Konzerv márka uszályába kapaszkodva válhatnak ismertté az Univer termékei. Nagy kérdés viszont, hogy mi történjen a mindkét feldolgozó palettáján megtalálható konkurens termékekkel, például a ketchupokkal. Az igazgató szerint egyelőre mindkettő marad, annál is inkább, mert a Kecskeméti külföldön, az Univer pedig inkább belföldön ismert márka.

Abban Marosfi Györgyné és Schepp József is egyetért, hogy az akvizíció a közvetlen szakmai előnyökön túl jótékonyan növeli a cégcsoport nagyságát, s ezzel az uniós csatlakozás utáni piaci esélyeit, továbbá esetleges külföldi cégvásárlásait. A tavaly mintegy 20 milliárd forintos árbevételt elérő Univer-csoport és a mintegy 8 milliárd forintos árbevételű Kecskeméti Konzervgyár csaknem 30 milliárd forintos méretével a régióban már meghatározó, de legalábbis versenyképes élelmiszer-ipari tényezővé vált. Elemzők úgy látják, a kecskeméti feldolgozó eladásával a konzervipar utolsó vonzó akvizíciós célpontja is gazdára talált. A piaci szereplők azonban abban már megosztottak, hogy a konzervipar manapság valóban vonzó befektetési terület-e. Temesfői István, a piacvezető Globus Konzervipari Rt. elnöke korábban úgy vélekedett, hogy valószínűleg a frissfagyasztott termékeké és nem a dobozos konzervé a jövő. A Globus ezért is kezdett komoly fagyasztóüzemi akvizíciókba, a békéscsabai hűtőház után megvásárolva a piacvezető lengyel hűtőipari cég, az Elsner többségi részesedését.

Schepp József szerint az európai statisztikák mást mondanak. A Kecskeméti Konzervgyár fő piacán, Németország nyugati részén tavaly valóban 4 százalékkal csökkent a konzerv iránti kereslet, viszont a keletnémet régióban 6 százalékkal növekedett, nem is említve Oroszországot, ahol csaknem 30 százalékkal ugrott meg az utóbbi három évben. Ez a tendencia Schepp szerint még kitarthat másfél évtizedig azok számára, akik jó konzervet készítenek, továbbá eladni is tudnak.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.