Gazdaság

Drága-e Magyarországon az internetezés – A Hálózat csapdájában

Hangos év végéhez közeledik a magyarországi internetpiac.#<# A hatalmas politikai és társadalmi elvárások és jelentős üzleti nehézségek közepette fejlődő szegmensben az év első felében lelassult a felhasználók számának növekedése. A lefékeződés azonban nem öncélú volt: a változások reális esélyt teremtettek ahhoz, hogy a hazai számítógépes kultúra és internetgazdaság új, hosszú távon fenntartható növekedési pályára álljon. De mi is történt? Mint annyiszor, a nyilvánosság számára ezúttal is a Matávval kezdődött minden. A telefontársaság áprilisban jelentette be, hogy megszünteti kedvezményes internet-hozzáférési csomagjait, amelyeket évekkel korábban, a világháló hazai elterjesztése érdekében vezetett be – veszteségesen. A döntés elsősorban a sokat szörfözőket érintette – az Axelero ügyfeleinek bő 10 százalékát -, ám a lépés a nyilvánosságban már mint a hazai netes társadalom egészét érintő csapás kapott visszhangot. A kedvezmények megvonása azonban számos lényeges átalakulást generált: felgyorsította a szélessávú, korlátlan internethasználatot kínáló hozzáférési módok – az ADSL és a kábeles elérés – terjedését. Ezzel párhuzamosan az interneten töltött összes perc csökkent, mert a hálón “felejtett” számítógépek gyakorlata megszűnt. Ez hosszú távon csökkentheti a szolgáltatók árait, hiszen gazdaságosabban használhatják ki költséges hálózatukat. Drága-e Magyarországon az internetezés – A Hálózat csapdájában 1HÁRMAS KÖVETELMÉNY. Sokrétűen bonyolult szolgáltatás az internet. A hálón való barangolás a felhasználó számára mindenekelőtt élményt jelent: elektronikus levelezést, böngészést, szórakozást. Ehhez azonban három szolgáltatón kell átrágnia magát. Először is be kell szereznie és internetezésre alkalmassá kell tennie egy eszközt, a számítógépet. Rendelkeznie kell továbbá vezetékes telefonnal, s az sem árt, ha előfizet ISDN-re, vagy kedvezményes internetcsomagra a telefontársaságánál. Harmadikként pedig szerződnie kell egy internetes szolgáltatóval a hozzáférést biztosító csomagra.

Minél egyszerűbb ez a folyamat, minél könnyebb internet-hozzáférést igénybe venni, annál gyorsabban terjedhet a világháló használata. A kedvezmény-visszavonás körül kialakult társadalmi vita nyomán azonban általánossá vált a nézet: az internettel kapcsolatban csak az a biztos, hogy drága. Egy tömeges szolgáltatás elterjesztése szempontjából ez a fogyasztói percepció lé-nyeges következményekkel járhat. De valóban drága-e az internet? És ha igen, miért?

HAMIS BEIDEGZŐDÉSEK. A fogyasztói élmény leírt összetettsége önmagában is megnehezíti az internet terjedését, az árral kapcsolatos hamis beidegződések pedig még inkább. Mint láttuk, az internetezés komoly egyszeri beruházást igényel – a PC megvásárlását -, amire eddig néhány kivételtől eltekintve nem volt kedvezményesen mód. Az internetezés ára ezzel szemben ma az átlagos otthoni használathoz igazodó kedvezményes időszakokban az európai középmezőnybe helyez minket, s a közvélekedéssel ellentétben nem kiugróan magas. Azok az összehasonlítások, amelyek a vásárlóerő összehasonlításával súlyozva ítélik meg az árakat, nem adnak reális képet. Sőt, a helyzet még rosszabb is: a relative kicsi magyar piacon jóval nehezebb méretgazdaságosságra építő szolgáltatóként sikeresnek maradni.

Ilyen helyzetben – miként az a világ összes országában igaz – megnő az állami szerepvállalás jelentősége. Nem mindegy azonban, hogyan. Az internet elterjesztését társadalmi ügyként kezelő állam akkor jár el helyesen, ha a fogyasztói érdekeket az iparágéval úgy hangolja össze, hogy a gazdaság szereplőit hosszú távon fenntartható üzleti lehetőséghez juttatja. A hivatalba lépő kormányzat gyorsan lépett, s az eddigi intézkedések a gyorsuló fejlődés esélyét vetítik előre. Elsőként kormányzati támogatással alakítottak ki a szolgáltatók számára is elfogadható kedvezményes csomagot az új és átlagos felhasználók hálóra lépésének megkönnyítése érdekében. Felismerve, hogy az internet elterjesztésének kulcskérdése a háztartások számítógéppel való felszereltsége, adókedvezményekkel segítik a vásárlást. Végül a korszerű technológiák elterjesztése érdekében kedvezményekkel támogatják a szélessávú internetelérést szolgáló beruházásokat. A tartalom oldalán pedig az elektronikus ügyintézés különböző területein ígérnek felzárkózást.

A cél – a távközlési és az internetszolgáltatók, a fogyasztók, a kormányzat számára egyaránt – a hozzáférési deficit felszámolása, az élenjáró szélessávú technológiák gyors elterjesztése, az internetnek és a számítógépes kultúra mindennapi használatának ösztönzése. A közös érdeknek olyan megoldást kell hoznia, amely minél hamarabb a hárommillió netező országává tesz bennünket.

Ajánlott videó mutasd mind

Egyelőre nem jut Európából Magyarországra influenza elleni oltás

A koronavírus-járvány második hulláma miatt nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is megnőtt az igény az influenza elleni védőoltás iránt, és minden ország védi a saját készleteit.  Egyes vélemények szerint az idei oltási kedvet látva 1,4 millió helyett 4 millió vakcinára is szükség lehet idehaza, azonban sem az import, sem az utángyártás nem tűnik könnyen járható útnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.