Áttekinthetetlen az államháztartás?

Az államháztartás alrendszerei • központi költségvetés: A bevételek 5, a kiadások mintegy 3 százalékkal nőttek a módosított előirányzathoz képest. A központi költségvetés egyenlege a privatizációs bevételeket is figyelembe véve 368,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami 7 százalékkal kevesebb a módosított előirányzatnál. • társadalombiztosítás: A TB pénzügyi alapjainak hiánya 81,9 milliárd forint volt, ami az előirányzottat 42,3 milliárd forinttal haladja meg. • önkormányzatok: Az önkormányzatok gazdálkodása várhatóan nullszaldós lesz 2000-ben, szemben a tervezett 8 milliárd forintos hiánnyal, így várhatóan ez nem növeli az államháztartás előzetes 449,3 milliárd forintos tavalyi hiányát • elkülönített állami pénzalapok: Tavaly 2 milliárd forintos többlettel zártak, amely az éves jóváhagyott egyenleghez képest 1,3 milliárd forintos romlást jelent.

Nem hagyta ki a Pénzügyminisztérium (PM) a tervezettnél magasabb infláció kínálta lehetőséget a 2000. évi költségvetés végleges számainak formálásakor. Hiszen a költségvetés tervezésekor még 6-7 százalékos áremelkedéssel számoltak, a valóság azonban erre alaposan rácáfolt, és az infláció kis híján 10 százalék lett. A drágulás alábecslése önmagában azt eredményezte volna, hogy a költségvetés bevételei jelentősen emelkednek, miközben a kiadások változatlanok maradnak, vagyis a büdzsé egyenlege az egy évvel ezelőtti számításoknál jóval kedvezőbben alakult volna.

Ehelyett azonban a költségvetési mégis 3,5 százalékos GDP arányos hiánnyal zárt. Tehát a PM azt az amúgy kézenfekvőnek tűnő megoldást választotta, hogy a forrásbőséget kihasználva megemelte a kiadásokat. Legalábbis papíron, könyveléstechnikailag ez történt. Más kérdés azonban, hogy túlnyomórészt látszatpénzmozgásról van szó. A lekönyvelt összeg ugyanis nem a 2000-es évben, hanem csupán az idén áramlik ténylegesen a gazdaságba.

Elég, ha csak a privatizációs szervezetnek jutatott 35 milliárd forintra gondolunk, de ilyen jellegű juttatás az egyszeri bér- és
nyugdíj-kifizetési keret 40 milliárd forintja – mutatott rá a lényegre Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő makroelemzője. Ezekkel az a legnagyobb baj, hogy rontják az államháztartás transzparenciáját.

Az átláthatóság (transzparencia) hiánya pedig a külföldi befektetők bizalomvesztéséhez vezet. Az elemző úgy véli, hogy a könyvelési technikák hatásainak mellőzésével a költségvetési hiány mindössze a GDP 1,5 százalékát tette volna ki.

A PM megoldása Duronelly meglátása szerint azt eredményezi, hogy a jövő évi makro-iránytű megbolondul. Az államháztartás költése papíron ugyan jóval kisebb lesz a ténylegesnél, de a valójában a mostani döntés nyomán kormányzati többletkereslet jelentkezik a gazdaságban.

A kormányzat rendkívüli kiadásai  A központi költségvetés kiadásai közül az előirányzatot jelentősen, mintegy 60 százalékkal meghaladták a kormányzati rendkívüli kiadások, amelyek összege 186 milliárd forint volt. Közöttük szerepel a decemberi kormányhatározat alapján az ÁPV-nek juttatott 35 milliárd forint, illetve az egyszeri bér- és nyugdíj-kifizetési keret 40 milliárd forintja. Lakástámogatásokra december végéig 49,9 milliárd forintot folyósítottak, 19,5 milliárd forintot pedig a Gazdasági Minisztériumhoz csoportosítottak át az állami támogatású bérlakás programra.

Végső soron pedig a fizetési mérleg hiánya úgy növekszik, hogy közben a lakossági, vállalati, valamint az állami szektor megtakarítói pozíciója romlik. Holott ez a gazdaság négy fő szereplője közötti zárt rendszer miatt nyilvánvaló paradoxon. Így az a helyzet állhat elő, hogy a magyar makroadatokat tanulmányozó külföldi, de akár a helyzetet kevésbé ismerő hazai befektető is teljesen összekavarodhat.

Államadósság 2000-ben A központi költségvetés forint- és devizaadóssága a 2000. év végére 5 százalékkal 7228,7 milliárd forintra emelkedett. Ezen belül a forintadósság növekedése 369,7 milliárd forintot, a devizaadósság csökkenése pedig 27,5 milliárd forintot tett ki. A 2000 december végi adósságállomány 65,3 százaléka volt forintban, 34,7 százaléka devizában. Az összes adósság forintban kibocsátott állampapír-állománya 446,1 milliárd forinttal 4416,1 milliárd forintra nőtt. A devizaadósság értéke viszont 2 508,7 milliárd forintra csökkent. A 2000. évben 204,6 milliárd forint értékű devizahitel törlesztettek, így az MNB felé fennálló devizaadósság az 51,2 milliárd forintnyi árfolyamveszteség és a fedezeti ügyletek 11 milliárd forint értékű árfolyamnyeresége következtében 1404 milliárd forintra csökkent.