Az előző évekhez képest mérsékeltnek mondható a tb-alapok felhalmozott hiánya, ám ebben a vagyonértékesítés játszott pozitív szerepet, nem pedig a járulékbevételek növekedése – értékelte a múlt héten a parlament előtt Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az 1999. évi zárszámadás ellenőrzésének tapasztalatait. Az ÁSZ-elnök több szabályozásbeli hiányosságot is kifogásolt a tb-alapok működésében.
A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Varga Mihály ugyanezen alkalommal rendkívül kedvezőnek minősítette a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elmúlt évi gazdálkodását. A tényleges hiány 1999-ben 4,9 milliárd forinttal haladta meg az eredeti, 41,7 milliárd forintos előirányzatot. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy tavaly az év első felében az alapok hiánya hónapról hónapra jelentősen túllépte a tervezettet, s az államháztartási egyensúly biztosítása érdekében az Egészségbiztosítási Alapnál csaknem 7 milliárd forint összegű céltartalékképzést kellett végrehajtani. Az év második felében azonban a negatív tendencia megfordult, s 1999 végén a kormány enyhíteni tudta a szigorító intézkedéseket.
Kovács Árpád a részletek elemzésekor kiemelte, hogy a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek az eredetileg előirányzott 53,7 milliárd forinttal szemben mintegy 74 milliárd forintra teljesültek. Ezek azonban egyszeri források, így a tb-járulékok kormány által tervezett csökkentése feltehetően egyre nagyobb szerepvállalásra fogja kényszeríteni a központi költségvetést. Kedvezőtlenül alakult a kinnlevőségek behajtása: a 45,5 milliárd forintos bevételi tervvel szemben a teljesítés 21 milliárd forint volt.
A kifizetések oldalán az ÁSZ – miként a megelőző esztendő ellenőrzésekor – most is vitatta a Postabankkal kapcsolatos garanciális kötelezettségek jogszerűségét, amelyek ezúttal 2,3 milliárd forintot tettek ki. Ami az adóhivatal dolgozóinak személyi célú ösztönzésére szolgáló “pénzeszközátadást” illeti, annak törvényi feltételei október 31-éig nem teljesültek, a törvény szerinti összeg 80 százalékának kifizetését a pénzügyminiszter ennek ellenére engedélyezte; az utólagos elszámolás alapján a kifizetés azonban indokolt volt – állapították meg az ellenőrzés során.
A joghézagok sorolásakor Kovács Árpád kiemelte, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szervezeti és működési szabályzata 1999-ben ötször módosult, jelenleg még sincs megfelelő, elkülönült gazdasági szervezete, gazdasági vezetője és nem tisztázott a gazdasági folyamatokért való felelősség kérdése. Az ÁSZ elnöke tájékoztatta az országgyűlést arról is, hogy a könyvvizsgáló megállapítása szerint az alapok 1999. december 31-i vagyoni helyzete csak bizonyos korlátozások mellett tekinthető valósnak, mivel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nem tette lehetővé a tárgyévben bevezetett folyószámla-nyilvántartási rendszer ellenőrzését. –
