A hányattatott sorsú, több alkalommal a figyelem középpontjába kerülő, s elsősorban virágkertészetéről ismert Sasad Rt. részvénypiaci csillogása rövidre sikeredett.
Miután a Bankár-csoport 1997 végén többségi tulajdonhoz jutott a társaságban, és Mihalik László kikerült az operatív vezetésből, a kockázatkedvelő befektetők nagy része keresni kezdte a részvényeket. A társaság már ekkor meghirdette új üzletpolitikáját, miszerint a mezőgazdasági tevékenység mellett inkább az igen értékes földingatlanok hasznosításával fog foglalkozni. Jó jel volt a részvényeseknek, hogy a frekventált helyen lévő ingatlanok nagyon kis hányadának eladásával is látványos bevételekhez jutott a cég. Szintén szimpatikus lépés volt az úgynevezett nettó eszközérték-számítás bevezetése. E mutató szerint ma is 250 százalék körüli az egy részvény mögött álló érték. A Sasad piaci ára mindig drámaian elmaradt a nettó eszközértéktől. Az ingatlanokat neves cég értékelte fel, a befektetőkben mégis felmerülhet a kérdés, hogy csak a likviditás és a bizalom hiánya okozza-e a fenti különbséget.
A Sasad látványos áremelkedése tavaly februárban kezdődött, amikor is a papír a kezdeti 35-40 százalékos árszintről áprilisra 140 százalékra emelkedett. Akkoriban hangzott el a vezérigazgató szájából, hogy az év végéig akár 200 százalékot is elérheti az árfolyam.
A Bankár-csoport a nyilvános adatközléssel, és fokozott “marketing tevékenységgel” igyekezett fenntartani a várható tőzsdei bevezetést megelőző érdeklődést. Az ÁPTF tavaly ősszel kitiltotta a zárt társaságokat a tőzsdén kívüli piacról. Kérdés marad azonban, hogy ha a Sasadot hátrányosan érintette a felügyeleti döntés, a miért nem alakították nyilvánossá a társaságot.
A Sasad Rt. értékpapírjai ma már ismét csak 40 százalékot érnek, már amennyiben a nagy ritkán akad vásárló rájuk. A tőzsdei bevezetés halogatása nyomán sokan veszítették el a türelmüket. Az átláthatatlan, zárt működés miatt megfigyelhető befektetői bizalomvesztés pedig hosszabb távon is nehéz helyzetbe hozhatja a tulajdonosokat. Egy kibocsátáshoz előbb nyilvánossá, és az eddigieknél átláthatóbbá kellene tenni a cég ügyeit.
KOMMENTÁR