A félvezetők és szenzorok is kristályos anyagok. Hadipari felhasználásuk drámaian időszerű példája a célkereső robotrepülőgépek és rakéták jugoszláviai felhasználása. A repülő lövedékek hegyében elhelyezett szenzorkristályok sugarakat bocsátanak ki, s azok visszaverődését érzékelve összevetik azt azzal az előre beprogramozott képpel, amely a cél helyét határozza meg. A lövedékek célravezetése annál pontosabb, minél kevesebb az optikai hiba az érzékelő kristályon. A magyar fejlesztésű űrkemencében szinte tökéletes kristály növeszthető.
Az űrkemence fejlesztése 1986-ban kezdődött, még abban az időben, amikor a szocialista országok az Interkozmosz-program keretében dolgoztak együtt az űrkutatásban. A Szovjetunió felbomlása és az együttműködési szerződések lejárta után volt egy olyan időszak, amikor a program vezetője azt hitte, rövidesen múzeumba kerül a berendezés. Akkoriban semmilyen pénzt nem kaptak a kutatások folytatására. Azóta éves projektek formájában jutnak támogatáshoz a költségvetésből, a Magyar Űrkutatási Irodán keresztül. Tavaly már 10 millió forintot kaptak, és szponzorként a Dunaferr Rt. is támogatta a kutatást. Az egyetemi oktatók egyébként gyakorlatilag szabadidős tevékenységként dolgoznak e projekten, amelynek egyetlen függetlenített alkalmazottja van. A berendezés körül többen végeznek tudományos munkát, és számos egyetemi hallgató, valamint doktorandusz is sürgölődik körülötte.
A fejlesztés sokrétű – vákuumtechnikai, elektronikai, szenzorikai, tervezési és tesztelési – munkálatait témavezetőként Bárczy Pál professzor fogja össze. A kutatás során társaként működik Roósz András professzor, aki a kristályosodás szakértője. Ő – mint az anyagok űrbeli viselkedésének specialistája – a Farkas Bertalan-féle űrrepülés előkészítésében és kiértékelésében vezető szerepet játszott.
Az amerikai űrkutatási szervezettel, a NASA-val hetedik éve működnek együtt a magyar kutatók. Találmányukat szabadalmaztatták az Egyesült Államokban. A berendezést 1993 és 1995 között Amerikában tesztsorozatnak vetették alá. Ennek alapján már négy tengerentúli műhely is tervez kutatást a berendezéssel, amelynek végleges változata Bárczy professzor szerint még az idén elkészül. Jelenleg például azon dolgoznak, hogy az amerikai űrhajózási szabványokhoz igazítsák a műszaki terveket, amelyek eredetileg a szovjet Nyika-T műhold paramétereire készültek.
Jeffrey Hoffman űrhajós, a párizsi székhelyű Európai Űrhajózási Ügynökséghez (ESA) delegált NASA-képviselő hétfőn a Magyar Űrkutatási Iroda meghívására Miskolcra látogatott, hogy személyesen is találkozzon a fejlesztőmérnökökkel, s megnézze az űrkemence prototípusát és a laboratóriumot. A NASA rövidesen kipróbálja a berendezést. Ha ott jól vizsgázik a magyar fejlesztés, az kiváló referenciaként szolgálhat ipari méretű hasznosításának megindításához.
Sophia Lengyel, az Egyesült Államok kelet-magyarországi gazdasági irodájának képviselője Amerikában nagy hírverést szeretne csapni ennek az együttműködésnek. Mint mondja: “Olyan példa ez, amellyel fel lehet hívni a potenciális amerikai befektetők figyelmét Magyarországra”. –
