OECD-CSATLAKOZÁSUNKAT pulóverben jelentette be Dunai Imre, immár hivatalosan. Az ipari és kereskedelmi miniszter pénteken Párizsban aláírja az erről szóló dokumentumot. A történelmi jelentőségű okiratban foglaltak akkor lépnek hatályba, ha azt a magyar parlament is ratifikálja. Addig hazánk az évi 300 ezer dolláros tagdíj fejében különleges megfigyelői státuszt kap. Ez feljogosítja arra, hogy képviselői részt vegyenek az OECD testületeinek munkájában.
ÚJ KÖTVÉNYEKET DOB PIACRA AZ MNB, bár Magyarországnak nincs hitelfelvételi kényszere. Hárshegyi Frigyes, a jegybank alelnöke minimum 500 millió dollár értékű dollárkötvény kibocsátását valószínűsítette, aminek összege emelkedhet, ha az OECD-taggá válás nyomán kedvezőbb kamatfeltételeket sikerül elérni. A jegybank az idén esedékes 3 milliárd dollárnyi adósságtörlesztést 1,5 milliárddal kiegészíti, így az állam nettó külső adóssága 9 milliárd dollárra csökkenhet.
SUCHMAN TAMÁS IS ÚJABB PÉNZ UTÁN NÉZ. A privatizációs miniszter megtalálta a forrást az ÁPV Rt. egyre fogyó vagyonának pótlására: a parlament költségvetési bizottsága előtt kijelentette, hogy célszerű lenne, ha a minisztériumokhoz tartozó állami tulajdonú vagyon kezelésének joga átkerülne az ÁPV Rt.-hez. Erre a részvénytársaságnak már csak azért is szüksége lenne, mert Suchman Tamás a bizottsági meghallgatáson közölte: az előkészítés után az ősszel megköthetik azokat a nagy privatizációs tranzakciókat, amelyekből teljesíthető lesz a 227 milliárdos bevételi terv.
A SZIGETORSZÁGI MARHAVÉSZ UTÁN nem kell a magyar szarvasmarhák megkergülésétől tartani, mert a szaktárcák tájékoztatása szerint Nagy-Britanniából az utóbbi években legálisan nem érkezett marhahús vagy ebből készült készítmény. Az egész brit szarvasmarha-állomány létét fenyegető kór az ottani állattartókat a csőd szélére sodorhatja, azonban az ő kárukból aligha a magyar szarvasmarha-tenyésztők húznak hasznot, hiszen az elvben megnyíló exportlehetőségek kihasználását gátolja a hazai marhaállomány lecsökkenése.
AZ ÁLLAM A SAJTÓ BEVÉTELEIRE VETETT SZEMET. Az újságok tiltakozása, valamint parlamenti képviselők lobbyzása ellenére a kormány támogatta azt a javaslatot, amely szerint a lapoknak hirdetési bevételük egy százalékát kellene befizetniük a Nemzeti Kulturális Alapba. Nem volt ilyen határozott a kabinet egy másik ügyben, a nyugdíjkorhatár emelésének dolgában: április végéig szabott magának határidőt arra, hogy az átfogó reformtervezettel együtt megtárgyalja a kérdést.
A POLITIKUSOK ISMÉT A VAGYONADÓ ÖTLETÉT DAJKÁLJÁK. A miniszterelnök – ha nem is egy lakossági fórumon, de szakszervezeti vezetők előtt – újra bevezetésének szükségességéről beszélt. Az adóreform frissen kinevezett miniszteri biztosai viszont először az új adónem alkotmányos alapjait teremtenék meg, és rövid távon nem látnak lehetőséget a bevezetésére. A két régi adóreformos, Vámosi Nagy Szabolcs és Kocsis Imre pénzügyminisztériumi visszatérése jelzés lehet a apparátus számára is munkája elégtelenségéről. A “szabad kezet kapott” biztosoknak két hónapon belül kellene törvényszöveget produkálniuk, amelyben várhatóan már nem lesz kéttáblás szja, és a “48-ból” is engednek.
