Ebben az évben már a közbeszerzési törvénynek megfelelően folynak a közmegrendelések. A PM becslése szerint a hivatal évente 6-800 eljárást folytat majd le, a Közbeszerzési Tanács lapunknak nyilatkozó titkárságvezetője szerint azonban ennél jóval több ügyre lehet számítani.
A Közbeszerzési Tanács felállításának legfontosabb célja a közpénzek racionális felhasználása, az átláthatóság, az ellenőrizhetőség és a nyilvánosság megteremtése volt – mondta lapunknak Havasi Tibor, a tanács operatív szervének, a titkárságnak nemrég kinevezett vezetője. A titkársági főnök külkereskedelmi szakon végezte el a közgazdasági egyetemet, hosszú éveken át külker-vállalatoknál dolgozott, majd a Külkereskedelmi Minisztériumban töltött be különböző vezető posztokat. Államigazgatási pályáját kétszer is megszakította – előbb Havannában, utóbb Tuniszban volt Magyarország kereskedelmi képviselője. A Közbeszerzési Tanács októberben pályázatot írt ki az operatív irányító tisztére. “Nagyon érdekesnek találtam a felhívást, ezért jelentkeztem. Részben a munka újszerűsége, részben az államigazgatási feladat vonzott, ugyanakkor Tuniszban volt alkalmam megismerni az ottani közbeszerzési gyakorlatot, a tendereztetés műfaját, így e terület nem teljesen idegen számomra.”
A közbeszerzés folyamatának legfontosabb grémiuma, a Közbeszerzési Tanács 21 tagú, ennek operatív szervezete a jelenleg négyfős titkárság. Ez utóbbinak a feladatai közé tartozik a tanácsülések előkészítése, előterjesztések, ajánlások kidolgozása, valamint a tájékoztatás, eligazítás. A tanács mellett működő, s a felmerülő jogviták eldöntésére hivatott, amolyan kvázi bíróságként működő döntőbizottság vezetőjét is nemrég jelölték ki, Farkas Gyöngyi személyében. A törvény által megszabott hat közbeszerzési biztos közül egyébként három már elfoglalta hivatalát, s januárban a többieket is kinevezik.
Az 1996-os állami költségvetés a tanács működésére 60 millió forintot irányzott elő. A PM becslése szerint a hivatal évente 6-800 eljárást folytat majd le. Havasi Tibor ezt a számot kevesli, szerinte – főleg, ha a potenciális ügyfelek több mint ötezres létszámát nézzük – sokkal több ügy kerül majd hozzájuk. Valószínű, hogy ennek alapján a titkárság is a mainál több munkatársat foglalkoztat majd. A titkárságvezető úgy véli, ebben az évben hozzávetőlegesen 200 milliárd forint megrendelés tartozik majd a hivatal hatáskörébe – ennek több mint egyharmadát várhatóan építőipari beruházások teszik majd ki. A Közbeszerzési Tanács munkájával az állami költségvetés várhatóan néhány milliárd forintot tud majd megtakarítani.
Az intézmény egyedüli bevétele – a törvény alapján – a Közbeszerzési Értesítő kiadásából származik. Még a törvény hatálybalépte előtt Iklódi András vállalkozó, illetve az általa jegyzett Hírtőzsde Lapkiadó Kft. bejegyeztetett egy ilyen nevű orgánumot, sőt szeptemberben és októberben – szépszámú előfizetővel – már meg is jelentetett egy ilyen lapot. Havasi Tibor lapunknak elmondta: ez az ügy mára tisztázódott, információi szerint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium töröltette a lapnyilvántartásból az Iklódi által fémjelzett újságot. A valódi Közbeszerzési Értesítő fejlécén az összetéveszthetetlenség érdekében egyébként már szerepel “a Közbeszerzési Tanács hivatalos lapja” kitétel. “Már több mint ezer előfizetőnk van, ezzel túlléptük a rentabilitás határát. Reményeink szerint ebben az évben a kiadásból 5 millió forintot meghaladó bevételre teszünk majd szert.”
A titkárság első embere kérdésünkre válaszolva azt is elmondta, hogy a közbeszerzés esetén nem a termék, hanem a jogszabály hatálya alá tartozó szervezetek, azaz az ajánlatkérők körének meghatározása a döntő. Ezzel kapcsolatban a jogszabály egyértelműen fogalmaz, s megszabja: erre a költségvetési évre áruk esetében 10 millió forintos, szolgáltatásoknál 5 millió forintos, építőipari beruházásoknál pedig 20 millió forintos értékhatár fölött minden esetben közbeszerzési eljárásra van szükség.
