Élet-Stílus

„Ez a csontomig ment akkor” – Lilu konkrét történettel indokolta meg, miért nem mutatja meg soha a gyerekeit

Sallak Dóra / RTL
Sallak Dóra / RTL
Egyszer tett csak kivételt, de megbánta.

Nemrég Lilu volt Mérő Vera vendége a GLAMOUR Talks című podcastben. A beszélgetés során a műsorvezető arról is beszélt, hogy nem érdekli a politika, a közügyek, az értékek és az egymásért való kiállás viszont mind olyasmi, amit igen fontosnak tart. Ezen minta mellett neveli a gyerekeit is, és mint elmesélte, idősebbik fia, Dávid nemrég vissza is tükrözte ezt a szellemiséget.

Beült mellém a kocsiba, megálltunk a piros lámpánál, és ott állt egy otthon nélküli mellettünk. Nem volt nálam apró, nem volt nálam pénz egyáltalán, és úgy elfordítottam a fejem. A nagyfiam rám szólt, hogy »Anyu, nézzél már oda, és mondd neki, hogy nincs nálad, de ne nézz már át rajta! Miért csinálsz úgy, mintha láthatatlan lenne?« Akkor ültem ott, lecseszett a 14 éves fiam, és azt gondoltam, hogy aha, ő már érti azt, amit a mi generációnk úgy ahogy van, nem ért. Igen, rájöttem, mekkora egy gyökér vagyok, oda kell fordulni. Elnézést, hiszem ő egy ember, aki kért tőlem, nekem több van. Itt ülök ebben a kocsiban, megyek haza a gyönyörű meleg otthonomba, sok gyertyával, és úgy csinálok, mintha nem látnám?

– fogalmazott Lilu, aki szerint a mai tizenévesek sokkal jobbak, mint amilyenek az ő generációjának tagjai valaha is voltak.

Az interjú során felmerült a gyerekek közösségi médiás megjelenése is. A műsorvezető a téma kapcsán elmondta, hogy szerinte felnőtt emberek személyisége is megváltozhat, ha ismertté válnak, emiatt is véli úgy, hogy a gyerekeket nem szabad hasonlónak kitenni azzal, hogy ismert emberként őket is ismertté teszik a szüleik – nem beszélve arról, hogy a kisgyerekes fotók akár a sötét weben is kiköthetnek.

Hogy ő maga miért nem mutatja meg soha a fiait, egy konkrét történettel is megindokolta.

Dávid talán nyolc vagy tíz hónapos volt, amikor megmutattam egyszer. 15 éve azért még nem ez volt a platformnak a veszélye, vagy nem így nézett ez ki. Valami újságnak a címlapján voltunk közösen, még pici baba volt. Nem is tudott járni, beszélni, kis kopasz, kerek, gyönyörű kisbaba volt. És aztán egyszer mentünk haza jóval később, talán elsős volt? Vittem haza a suliból, és rosszkedvű volt. Mondom, mi van, muki?

Bár a fia először vonakodott a válaszadástól, Lilu addig kérdezősködött, amíg a következő választ kapta az elsős gyerekétől:

»Anya, ma rákerestek a nevemre a többiek, és egész nap azon röhögtek, hogy kopasz vagyok és dagi. Én ezt megengedtem akkor neked?« Hétéves volt. (…) Ez nyilván a csontomig ment akkor. Arra gondoltam, hogy ez a beszélgetés sokkal durvábban elhangozhat egyszer tíz év múlva, amikor majd randira menne, vagy lesz valami helyzet.

A történettel kapcsolatban Lilu kifejtette, visszagondolva már tudja, hogy az említett magazinfotózás csak az ő örömét szolgálta, hiszen a fia babaként túl fiatal volt ahhoz, hogy felmérje a helyzetet. Hozzátette, minderről nem azért beszél, hogy másokat bántson, ahogyan nem célja a személyeskedés sem. Mint mondja, olyan ügyekért áll ki, amelyek egyszerűen nem pattannak le róla, ilyen például a gyerekek online térben való szerepeltetése, vagy a tanárok helyzete.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik