Élet-Stílus

„Ha úgyis megyek a nőgyógyászhoz, vetessem el a babánkat”

A várandósság ideje alatt derült ki, hogy a férj félrelépett, sőt: a közös gyereket sem szerette volna vállalni olvasónkkal. Szomorú történetet kaptunk az igyjartam@24.hu email címre, és ha van hasonló tapasztalatod, de továbbléptél és megtaláltad a számításaid, várjuk a leveled a szerkesztőségbe.

A párommal hét évig voltunk együtt, miatta a városból vidékre költöztem, és éveken át 40 kilométert utaztam a munkahelyemre. Vettünk egy házat, szépítgettük, aztán babát terveztünk. A kapcsolatunk harmadik évében megszületett a gyerekünk. Apa és lánya közt hatalmas szerelem alakult ki, szépen éltünk, csakhogy az anyagiak sokszor közénk álltak. A párom féltette a saját pénzét, külön kasszán éltünk, de mindent együtt oldottunk meg. Öt év után megszűnt a munkahelye, és mivel ahol éltünk, nem volt munkalehetőség, elköltöztünk egy még kisebb városba. Az új munkájában mindenki támogatta, a gyerekünk is élvezte az új óvodát, csakhogy ismét jöttek az anyagiak. A pénz mindennél többet ért, előrehelyezte a kapcsolatunkban. Időközben eldöntöttük, hogy szeretnénk még egy babát, próbálkoztunk is, egyszer elvetéltem, majd újra teherbe estem. Ő viszont nagyon megváltozott ez alatt az idő alatt.

Az olvasói levelet Adéltől kaptuk, akinek természetesen nem ez az igazi neve. A története a hűtlenség témájához tartozik, fájdalmas és szomorú, viszont tanulságos.

„A terhességem kilencedik hetén nagyon összevesztünk amiatt, hogy szóltam, sosincs itthon. Azt válaszolta, hogyha úgyis megyek a nőgyógyászhoz, vetessem el a babát. Úgy mondta, mintha egy kiló kenyérről lett volna szó, és nem hittem a fülemnek. A tizenegyedik héten újra előhozta ezt a témát, és megkérdeztem tőle, hogy mégis mi a gond. Engem hibáztatott, hogy nem lehet velem együtt élni. Nem értettem, miért mondja ezt, minden otthoni teendőt elvégeztem, dolgoztam, gyereket neveltem. Aztán a lakóhelyünkön elkezdték pletykálni, hogy itt-ott látták egy nővel. Egyre többet veszekedtünk otthon, és másfél hónap alatt teljesen felfordult az életünk. Kiderült, hogy a másik nővel viszonya van, hogy hozzá járkált, vele utazgatott, miközben a gyerekünkkel otthon vártam rá. Nekünk azt hazudta, hogy dolgozni megy. A gyerekkel albérletbe költöztünk, a babát nem vetettem el, bár tudom, hogy nagyon nehéz lesz végigcsinálnom. Egyedül maradtam egy ötéves kislánnyal, aki ha egy órát lehet az apukájával, akkor is csak azt hallja, hogy siet, mennie kell, gyerünk már, mert nem ér rá. És egyedül maradtam egy kisbabával a hasamban, aki sose tudja meg, milyen családban felnőni. Hála az égnek, a barátaimra és a szüleimre számíthatok.”

Mit lehet tenni?

A párkapcsolatnak öt olyan területe van, aminek olajozottan kellene működnie ahhoz, hogy biztos alapokon álljon. Ez az öt terület az intimitás, ami az öleléseket, érintéseket, simogatásokat, tartalmas beszélgetéseket is takarja. A szexualitás, amit nem kell különösebben magyarázni, a harmadik a barátság, hiszen a társunk egyben a legjobb barátunk is lesz, a negyedik a gazdasági együttműködés, ami az anyagiakat jelenti és az ötödik a napi praktikus együttműködés, ami a hétköznapi logisztika, házimunka, bevásárlás, számlák befizetése, gyerekekről való közös gondoskodás.

Ez az öt terület az első pár hónapban a hatalmas szerelem érzése közben még nem egyértelmű, és amikor a szenvedélyes rész elcsitul, akkor derül ki, hogy hogyan is állunk mindketten a felsorolt öt területhez. Pontosan emiatt nem jó, ha azonnal fejest ugrunk a házasságba és a gyerekvállalásba.

Az első három évet érdemes kivárni a gyerekvállalással, hogy kiderüljön, biztos alapokon áll-e a kapcsolat.

Olvasónk esetében az anyagiak komoly problémát okoztak a kapcsolatba, olyannyira, hogy a férfi az egzisztenciális válságát egy másik nővel dolgozta fel. Amikor egy férfi valamiért nem érzi magát férfinak, akkor sajnos valahogyan igyekszik pótolni: jelen esetben egy harmadik féllel tette – felrúgva ezzel az egész családját. Sajnos az olvasónk olyan mély sebeket szerzett a terhessége közepén, hogy élete végéig emlékezni fog erre, és a bizalma is sérült. A családi, baráti támogatás ilyen nehéz helyzetben sokat segíthet, érdemes lenne minden nap találkozni velük, talán az összeköltözés is szóba kerülhetne, ha a szülők olyan helyzetben vannak, hogy ez működhet. A sok-sok szeretet és figyelem most a legfontosabb az olvasónk életében, hogy minél inkább olyan környezetben legyen, ami ismerős számára és biztonságos.

A várandósság ideje alatt az érzelmi hullámok normálisak, azonban az érzékenység fokozott lehet ilyen trauma után. Közel 10 évnyi házasság meggyászolása zajlik most olvasónkban a babavárás mellett, ezért is szükséges, hogy minél több szeretetet kapjon és adjon. A férjjel való kapcsolat a gyerekek láthatása miatt biztosan átalakul idővel, sőt, az is lehetséges, hogy a férfi rendbe teszi a kapcsolatát a gyerekeivel. A bizalomvesztés nagy mértékű, hiszen olvasónk mindent beleadott a közös életbe, hogy működjön, és mégsem jött össze. A dolog nincs veszve, hiszen a legrosszabb már megtörtént, innen csak felfelé van az út, és a szív különleges képessége, hogy képes meggyógyulni a lelki fájdalom után, készen állva egy új, szép, sokkal teljesebb szerelemre.

Ez meg micsoda?

Az Így jártam a 24.hu párkapcsolati blogja, ahol megoszthatod a saját tapasztalatod, elküldheted a véleményed mások történeteivel kapcsolatban, és leírhatod, te hogyan jártál hasonló helyzetben. A leveleket az igyjartam@24.hu email címre várjuk, aggódnod pedig nem kell: a nevedet mindenképpen megváltoztatjuk.

A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.

Kiemelt kép: Besenyei Violetta

Ajánlott videó

Olvasói sztorik