A 2018-as Európa Kulturális Fővárosa címet a hollandia Leeuwarden mellett birtokló Valletta 1566-ban, a törökök sziget elleni sikertelen ostroma után a semmiből, a szigetet és környékét 1530-tól egészen 1798-as, a napóleoni hadseregnek való átadásáig birtokló Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrendnek köszönhetően született meg.
A ma nemes egyszerűséggel csak Máltai lovagrend néven emlegetett szervezet egy igazi, modern várost emelt az addig mindössze egy erőddel büszkélkedő félszigetre, neve pedig a nagymester Jean Parisot de La Valette után Valletta lett.
Az építésekor Európa egyik legmodernebb kórházát rejtő várost erődök egész sorával védték meg, melyek a város évszázados épületeivel együtt meglepő épségben élték túl az elmúlt évszázadokat, köztük a második világháborús bombázásokat. A lovagkori utcaképet apró, szűk utcákkal behálózott óvárosában őrző, de a későbbi építészeti stílusok jegyeit is magán viselő város 1980-ban a Világörökség részévé vált.
Válogatásunkban a város legérdekesebb, illetve legszebb épületeit mutatjuk be.
A Caravaggio-freskót rejtő, a világ egyik legszebb barokk templomaként emlegetett Szent János-társkatedrális
Az első igazán ismert máltai építész, a főváros képét meghatározó Ġlormu Cassar tervei szerint 1572-1577 közt épült székesegyházhoz Caravaggio-múzeum is tartozik, márványpadlója alatt pedig a lovagok sírjai rejtőznek.
A 2015-ig a máltai parlament heti üléseinek otthont adó, ma a máltai köztársasági elnök hivatalát is rejtő Nagymesterek palotája, Ġlormu Cassar 1572-1574 közt emelt munkája.
A Szent János tér felől talán nem sokat mutató épület aranyozott díszekkel és évszázados szőnyegekkel díszített termei, illetve az egykori istállóépületben berendezett fegyvertára a johannita rend elképesztő gazdagságáról mesél.
Európa harmadik legidősebb színháza, az 1732-ben megnyílt Manoel
A rend XVIII. századi nagymestere, Fra António Manoel de Vilhena által mindössze tíz hónap alatt felépíttetett, ovális színháztermet kapott épületben három, teljes egészében fából készült páholyszint rejtőzik. Színpada a Máltai Filharmonikusok koncertjei mellett számos opera ősbemutatójának adott otthont, nézőterén pedig az Ivanhoe-t jegyző Sir Walter Scott, illetve is megfordult.
Az 1560-as években megszületett Szent Péter és Pál-bástyára telepedett, a francia hadsereg 1800-as távozása után szabadon bejárhatóvá vált Felső- és Alsó-Baraka-kertek, melyek szépségük mellett kitűnő kilátást is adnak a városra, illetve az előtte fekvő öbölre.
A Nagymesteri Palota előtti térbe futó Triq il Republica (=Köztársaság utca) sokszínű zárterkélyekkel teli házai
A párizsi Pompidou központot (1977) és a londoni The Shardot (2012) is megálmodó Renzo Piano tervezte Parlament, 2011-2015
