Egy fáradt nap után jól esik kedvenc sorozatunkat nézni. Vagy csak bekapcsolni a tévét, hogy menjen valami a háttérben. Néha azonban előfordul, hogy elbóbiskolunk a készülék előtt. Nincs ezzel semmi baj, hiszen az ember agya úgy van kitalálva, hogy ha pihenésre van szüksége, akkor alvási szakaszba vált. Ez azonban televízió nélkül is működik.
Alváskutatók szerint kifejezetten káros a televízió előtti elalvás. A képernyő vibrálása stimuláló, élénkítő hatást gyakorol az agyra. Bizonyított tény, hogy a kép- és hanghatások megakadályozzák az álmosságot okozó melatonin hormon termelését. Ha tehát este tévézünk, agyunk egész egyszerűen úgy érzékeli a külvilágot, mintha nappal lenne. Nem csoda, hogy ilyen felfokozott (ha úgy tetszik nem természetes) állapotban agyunk összezavarodik. Hiszen mást üzen neki a test, és mást a hormonrendszer. Testünk azt üzeni: pihenj, mert fáradt vagy. A hormonrendszer pedig azt: kelj fel, tevékenykedj!
Ha esetleg mégis elalszunk a képernyő előtt, az azt jelenti, hogy agyunk számára a testi fáradtság jelzései erősebbnek bizonyulnak, mint a hormonrendszer jelzései. Az ilyen elalvás azonban sajnos a legkevésbé sem pihentető, hiszen az alvásciklus nem tud megfelelően felépülni.
Az alvás fázisai
Egészséges felnőtt embereknek általában 4-5 álomfázisa van, egy-egy alvási ciklus körülbelül 90-120 percig tart. Minden ciklus 5 egymást követő szakaszból áll, egyikük a gyors szemmozgásokról (angolul: rapid eye movement) REM-fázisnak nevezett szakasz. Ekkor jelennek meg filmszerű álmok, melyek során a nappal minket ért feszültségek feldolgozása történik. Az első fázisban már kevésbé észleljük a környezetünkből érkező ingereket, tudatunk kapcsolata a valósággal fokozatosan megszakad. Ekkor azonban még a legkisebb zajra is felriadunk, és úgy véljük, talán el se aludtunk.
A televízió vibrálása éppen erre az első fázisra hat rendkívül negatívan. Bár fáradtak vagyunk, és gyorsan elalszunk, a zavaró ingerek miatt az első álomszakasz nem tud megfelelően felépülni. Úgy érezzük, mintha valaki állandóan felébresztene. Gyakran lehet olyan érzésünk is, mintha valahonnan hirtelen lezuhannánk. Vagy a fejünk ólomnehézzé válva mellünkre esik, hogy aztán lassan felemelkedjen, hintázva álom és ébrenlét között.
Probléma tehát akkor keletkezik, ha valamilyen oknál fogva elmarad az álomba lépés első szakasza. Ha ez kiesik, utána már nagyon nehéz lesz pihentetően elaludni. Ettől pedig egyre feszültebbek, ingerültebbek leszünk. Ilyenkor az immunrendszer is sebezhetőbbé válik, és könnyebben leterítenek minket a vírusos vagy bakteriális fertőzések.
A televízió melletti elalvás tehát mindenképpen rizikófaktornak tekinthető az egészségünk szempontjából. Különösen a gyermekek és a serdülők veszélyeztetettek, hiszen nekik még fokozottabb szükségük van a pihentető alvásra. Náluk nemcsak a televízió, de a mobiltelefon, laptop késő esti használata is komoly veszélyforrás lehet.
Kiemelt kép: Thinkstock
