Élet-Stílus

Szeged főterén áll az ország egyetlen modern székesegyháza

Szponzorált tartalom
Szponzorált tartalom

2018. 04. 23. 17:19

Az 1879-es nagy tiszai árvíz három hónapon át áztatta Szeged, és kis híján romba döntötte a várost: a hetvenötezres folyóparti település 5458 háza megsemmisült, és mindössze csak a legmagasabban fekvő 265 épület élte túl a pusztítást. A következő években a világ minden tájáról érkező jókora adományok, illetve Lechner Lajos zseniális tervének köszönhetően új, sugárutakkal és körutakkal jól bejárhatóvá tett nagyváros jött létre.

Szeged látképe ma ennek köszönhetően jobbára egységes: belvárosának eklektikus, illetve szecessziós épületeit csak néha-néha szakítja meg a két világháború közti modernizmus, illetve a szocializmus évtizedeinek egy-egy gyermeke.

A pusztítást többek közt megúszta a Szent Demeter nevét viselő belvárosi templom is, jövője azonban egyáltalán nem volt biztosított, hiszen a város vezetői már 1880-ban eldöntötték: monumentális templom építésével adnak hálát a város újjáépítéséért, ennek helyszínét azonban egészen 1907-ig nem jelölték ki.

Évtizedes gondolkodás és harc után végül épp a barokk Demeter-templomot tartották feleslegesnek, hogy helyén egy óriás születhessen. A tervezés kezdeti szakaszában a budapesti Mátyás-templomot kedves barokk templomból neogótikus óriássá formáló, valamint a szomszédos Halászbástyát is megálmodó Schulek Frigyes a párizsi Sacré Cœur-székesegyházhoz hasonlóan fehér kővel burkolt, 1909-ben bemutatott templomálmát tartották követendő példának, Foerk Ernő a projektben való megjelenésével a követ azonban csakhamar felváltotta a jóval olcsóbb vörös tégla. A régi templomnak tehát mennie kellett: bontásával párhuzamosan, 1913-ban meg is kezdődött a neoromán stílus jegyeit magán hordozó dóm építése, annak felszentelése az első világháború, illetve a trianoni döntést követő infláció okozta fennakadások következtében egészen 1930-ig csúszott – annak ellenére, hogy 1924 karácsonyán az utolsó, régi templomban tartott szentmise után megtartották az első, dómban tartott misét is.

Érdekes, hogy Foerknek még ekkor sem volt a kezében teljes mértékben jóváhagyott terv, hiszen Schulek Frigyes munkáját átvéve nem kapott szabad kezet afelett, így minden egyes apró változtatási szándékát a fogadalmi templom bizottsággal, illetve a városi tanáccsal is el kellett fogadtatnia. Az építész vállalta a végtelennek tűnő harcot, kitartását pedig siker koronázta.

A hibás Szózat-idézet

Az első világháború miatt leállt munkálatokat végül csak 1923-ban tudták folytatni, ekkor pedig a Szózat egyetlen sora került a tornyok akkori csúcsát jelentő magasságba: “Az nem lehet, hogy annyi szív hiában onta vért 1914-1918”. Ez első olvasásra tökéletes megemlékezésnek tűnhet ugyan, Vörösmarty Mihály a “hiában” helyett azonban a “hiába” szót használta a vers kéziratában.

 

A hibáról a mondatot még javában véső faragókat azonnal tájékoztatták, ők azonban már rég felvésték már azt a bizonyos betűt. “Végül Móra Ferenc vágta el a gordiuszi csomót: magyarázata szerint bár Vörösmarty egyféleképpen írta meg a Szózatot, egy másik változatban terjedt el, így a probléma nem oldható meg – így nem is változtattak.” – írtuk korábban az esetről.

A munkálatok során a kutatók jókora felfedezést is tettek, hiszen a Demeter-templom bontása során előkerült a XI. századi alapokon nyugvó, a lebontástól végül Móra Ferenc által megmentett Dömötör-torony, melyben keresztelőkápolnát alakítottak ki, falait pedig a modern magyar festészet egyik legismertebb alakja, Aba-Novák Vilmos (1894-1941) freskóival borították.

A Szent Demeter-templom építésének korszakai / fotó: Pazirik Informatikai Kft.

 

Az akár ötezer embert is befogadni képes, 80,8 méteres külső hosszúságú, illetve 51 méteres külső szélességű dómban a Klebelsberg Kúnó és Horthy Miklós jelenlétében folytatott, Dohnányi Ernő Szegedi miséjének bemutatóját is magában foglaló felszentelési szertartás után egyáltalán nem fejeződtek be a munkák, hiszen a gazdasági válság hatása Magyarországot is hamar elérte.

Fotó: Thaler Tamás

 

Újabb és újabb freskók – így a Szűz Máriát szegedi papucsban és cifra szűrben ábrázoló Szögedi Szűrös Madonna – még hét évtizeden át jelentek meg a falakon, a boltozat különböző részein, sőt, a kupola egészét beborító alkotás is csak 2000-ben született meg.

A belső tér, illetve Közép-Európa egyik legnagyobb templomi hangszere, a tízezer, a templom különböző részein elhelyezett sípon át megszólaltatható orgona két évvel ezelőtt, 2016-ban, a 2,1 milliárd forintos turisztikai célú felújítás idején nyerte el mai képét: ennek keretében a nyolc évtizeden át a miséző oltár felett álló, ötvenöt tonnás márvány baldachin egy hosszú mérnöki folyamat részeként elhagyta addigi helyét, és közel harminc méterrel előrébb, a kupola alatt foglalt helyet.

$Fotó: Thaler Tamás

 

Ugyanekkor született meg a templom altemplomában a látogatóközpont, melynek állandó kiállításán a Szent Demeter-templom, illetve a szegedi katolikusok történelmének több tárgyi emlékével, bejáratánál pedig egy étteremmel is találkozhatunk.

A dóm látképe a Dóm tér árkádsorai alól / Fotó: Vass Károly / Szeged Tourinform

A dóm 2018-ban újabb felújítás elé néz: restaurálják az üvegablakokat, illetve új, immár padlófűtéssel ellátott burkolat kerül a padsorok közé. Az épület, illetve altemploma ettől függetlenül látogatható  marad, sőt, néhány percnyi lépcsőzés után akár a toronyból is megcsodálhatjuk a mindössze négy év alatt újjáépült várost.

Szponzorált tartalom

A cikk a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit kft. támogatásával készült.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.