Élet-Stílus

Puskás Peti ezért tolja fullba a vega térítést

Ádám Judit
Ádám Judit

újságíró. 2018. 02. 19. 16:42

Arra már láttunk példát, hogy hogyan tud egyetlen közszereplő hatalmas tömeget megmozgatni egy jó ügy érdekében – gondoljunk csak Steiner Kristófra, aki miatt ezrek váltottak vegán életmódra az utóbbi években. Úgy tűnik, most Puskás Peti vette át a szerepét, egy ideje közösségi oldalain “téríti” az embereket az állatvédelem érdekében. 

Az énekes nagyjából egy éve nem eszik húst, és egy ideje vegán ételeket is szokott posztolni, talán kacsintgat a teljes vegánság felé. Eleinte az öccse motiválta a hús elhagyásában, most már saját belátásából beszél az állat- és környezetvédelemről, illetve a hús elhagyásának pozitív hozadékairól.

A legfontosabb, hogy megszűnt a mohóságom. Régen, ha étteremben rendeltem, sokkal többet kértem, mint amire valóban szükségem volt. Ide egy kis ezt, egy kis azt, majd elcsomagoljuk , jó lesz holnapra… Ehhez képest, most sokkal kisebb adagokat kérek, és kevesebbet rendelek. Ami még nagyon furcsa, sokkal érzékenyebb vagyok arra, hogy valami friss-e vagy sem, régen ez nem foglalkoztatott, fel sem tűnt.

– mondta egy interjúban. Mivel sok beszólást kapott a “térítés” miatt, amit közösségi oldalain folytat, nemrég azt is kifejtette, hogy miért gondolja fontosnak hangsúlyozni a vegaság előnyeit.

  1. Ahogy mások is, én is megoszthatom szerintem, hogy mit eszek.
    2. Állatvédelemről beszélni szerintem nem szégyen.
    3. Környezetvédelemről pedig nagyon is fontos a jelenlegi helyzetben, mert a húsfogyasztás bizony nem segít a Föld problémáin, viszont azok vannak jócskán és ez mindannyiunk felelőssége.
    4. Egészséges életmód lehetőségére felhívni a figyelmet vagy inspirálni másokat elkezdésére nem hiszem, hogy bűn lenne.
    5. Én is pl. nagyon szeretem a sört, bort, pálinkát, de azért nem baj, ha tudatában van az ember, hogy túl sok jót nem tesz a szervezetemnek.
    6. Nyilván egy ekkora iparág nem szeretné, hogy tudd mi van mögötte.

Puskás Peti a vegetáriánus életmódról beszél, de a vegánságot is gyakran behozza témaként vagy csak hashtagekben, így utánanéztünk, pontosan mi a különbség a kettő között, és milyen etikai, illetve egészségügyi vonatkozásokat említ az énekes.

Mi jelent az, hogy vegán? 

A legtöbben azt hiszik, hogy tudják, de sokan összekeverik a növényi étrenddel. A növényi étrend annyit jelent, hogy az illető nem eszik semmilyen állati eredetű terméket, sem húst, sem halat, sem tojást, sem tejterméket. Ez tekinthető egészséges életmódnak, diétának.

A vegánság viszont ennél sokkal többről szól, nem étrend, diéta vagy fogyókúra, hanem állatjogi mozgalom. A vegánok szerint az állat semmivel sem kevesebb, mint az ember, így ugyanaz a tisztelet és ugyanazok a jogok illetik meg őket. A vegán ember nem eszik és használ semmilyen terméket, mely állatok bántalmazásával vagy kihasználásával készült, így sem a méz, sem a bőrcipő, sem az állatokon tesztelt sampon nem számíthat vegán terméknek, hiába nem tartalmaz konkrétan állati összetevőket.

Baby cow feeding in the afternoon light in an open pasture in Costa Rica
Fotó: Thinkstock

A vegánok közt is van egy szűkebb csoport, akik figyelembe veszik az általuk fogyasztott ételek és termékek környezeti hatásait és etikai vonatkozásait, így kerülik például a túl messziről szállított élelmiszert, mivel a szállításuk rengeteg kárt okoz a környezetnek, vagy az avokádót, mert nagymértékű termesztése árt a Földnek, illetve a pálmaolajat, mert az olajpálma ültetéséhez olyan esőerdőket irtanak ki, ahol orángutánok élnek, és ezeket az állatokat lemészárolják a faültetvények telepítésekor.

Mi a baj a tejtermékkel és a tojással? 

Sokan nem tudják, hogy nem csak a húsevéssel járulunk hozzá az állatok elpusztításhoz és bántalmazásához, hanem a tejtermék fogyasztásával is. Kezdjük a tejjel: a tej alapvetően anyatej, mely a csecsemő táplálására szolgál. Teljesen mindegy, hogy ez tehénnek vagy kecskének a teje, azért termelődik, hogy az adott állat el tudja látni a saját kölykét. Ebből következik, hogy amikor nincs kölyke, nem termelődik a tej, így a tejipar mesterségesen tartja fenn az állatok tejtermelését, mely az állat szervezetében komoly károkat okoz.

Eleve erőszakkal történik a mesterséges megterményítés, majd mikor a borjú megszületik, 24 órán belül elveszik az anyjától, mindkettőjüknek hatalmas megrázkódtatást okozva ezzel. Gondoljunk bele, hogy mit érezne egy anya, ha vele csinálnák ugyanezt. Ezt általában 4-5-ször játsszák el a tehénnel, mielőtt használhatatlannak nyilvánítanák.

A hímnemű borjakra nincs szüksége a tejiparnak, ezért őket születésük után kevéssel megölik, vagy elküldik a húsipar számára, ahol szintén fiatalon levágják őket, a nőstények pedig ugyanarra a sorsra jutnak, mint az anyjuk.

Cattle are seen in feedlots before they are taken to the slaughterhouse in the city of Tipitapa, Nicaragua, 25 km from Managua, on January 26, 2018. 
Exports such as cattle from Nicaragua to Venezuela - political allies - shrank to close to nothing due to U.S. sanctions against the South American country, Nicaraguan sources reported.  / AFP PHOTO / INTI OCON
Vágóhídra menet
Fotó: AFP

A természetellenesen magas tejhozam miatt a tehenek nagyrésze tőgyfertőzéstől szenved. Az életük több mint felét bezárva töltik, ezért sokan sántítanak, illetve mindenféle betegséget elkapnak a mozgás hiánya miatt. Egy tejiparban használt tehén átlagosan 7-8 évet él, míg a tehenek természetes élettartama 25 év körül lehetne, ha szabadon tartanák őket. Nem sokkal jobb a helyzet az úgynevezett biofarmokon sem, ugyanúgy mesterségesen ejtik teherbe a tehenet, elválasztják a borjától. Maximum a mozgásban kapnak nagyobb szabadságot.

A sajtkészítmények még csak vegetáriánusnak sem nevezhetők, sok ugyanis a levágott borjak nyelvéből és gyomrából nyert oltóanyaggal készül.

A tojásipar bánik talán a legembertelenebb módon az állatokkal, a csirkéket akkora ketrecekben tartják, hogy megmozdulni sem tudjak, a születő hímek pedig azonnal mennek a darálóba, esélyt sem kapnak az életre. A házi, kapirgálós tyúk által tojt tojást sokan nem tartják etikátlannak, így a vegánokon belül külön irányzat a veggan  – melynek nevében elrejtették a tojás szót – ők azok, akik esznek kizárólag etikus tartásban nevelt tyúkok által tojt tojást.

Poultry hangs on the transport belt and is being processed in the production halls of the poultry producer Wiesenhof in Lohne, Germany, 05 December 2017. The slaughterhouse nearly burnt down completely Easter 2016. Wiesenhof is Germany's market leader for poultry and belongs to the PHW group. Photo: Friso Gentsch/dpa
Photo: Friso Gentsch / AFP

Környezetvédelmi tényezők – miért kevésbé káros a Földnek a növénytermelés? 

Ha az ember közszereplő, talán hatással tud lenni a többi em­berre is. Állatvédés mellett a környezetvédelemre is fi­gyelek: fontos, hogy milyen samponokat használok, szelektíven gyűjtsem a hulladékot, ne palackból igyak vizet.

gondolja Puskás Peti. Szerencsére egyre többen értenek vele egyet.

Elsősorban a vízfogyasztás és a károsanyag-kibocsájtás miatt tesz jót a Földnek a növényi étkezés. Mint tudjuk, Földünk édesvízkészlete véges, és a hús előállításához jóval több vízre van szükség, mint a növényekéhez. Viszonyításképp 1 font, azaz nagyjából 45 dkg hús előállításához több mint 10.000 liter vízre van szükség, míg ugyanennyi búza termesztéséhez csak 113 liter víz kell. Ez döbbenetes különbség.

Egy átlagos növényi étrendet követő egyén 1300 liter vízzel csökkenti a Föld vízkészletét naponta, míg egy húsevő több mint 10x-esével, 18.000 liter vízzel károsítja meg a Földet. A másik fontos tényező a károsanyag-kibocsájtás, melyért az autókat és a gyárakat szokták hibáztatni, pedig maga az emberi lény több káros anyagot termel, mint az autók. Például ha valaki hybridre cseréli az autóját, évente 1 tonnányi szén-dioxiodot spórolhat meg a környezetnek. Azonban, ha húsevésről növényi étrendbe vált, ennek pontosan másfélszeresével kevesebb szén-dioxidot bocsájt ki a környezetbe.

Man cooking and slicing fresh vegetables on a rustic kitchen worktop, healthy eating concept, flat lay
Fotó: Thinkstock

Ha minden amerikai eggyel kevesebb csirkét enne hetente, ugyanazt az eredményt érnénk el, mint 500.000 autó forgalomból kivonásával!

A metángáz szerepe nagyjából 20% a globális felmelegedésben, a legnagyobb metánkibocsájtók pedig a csirkék, tehenek, pulykák és disznók. Ha kevesebb húst termelnénk a húsevők részére, nagyban csökkenne a metángáz-kibocsájtás, egyben a globális felmelegedés is lassulhatna.

Egészségre gyakorolt hatások – miért jobb sokan szerint a növényi étrend? 

A helyesen összeállított növényi étrend pozitív hatásait az egészségre már a tudósok és orvosok többsége is elismeri. Az Egyesült Államok Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémiájának 2016-os állásfoglalása szerint a növényi étkezés sok betegség megelőzésben és kezelésében is előnyökkel bír. Hozzátették azt is, hogy ez az étrend minden életkorban ajánlható, várandósság ideje alatt, csecsemőkorban, illetve időskorban sem okozhat problémát, ha figyelnek a szükséges tápanyag- és vitaminbevitelre.

Veggie beet and carrot burgers with avocado on the vintage wooden board
Fotó: Thinkstock

A növényi étrenden élőkre jellemző az alacsonyabb testzsírszázalék, és kisebb eséllyel esnek áldozatul a kettes típusú cukorbetegségnek, különféle daganatos betegségeknek, illetve az LDL koleszterin alacsonyabb szintje miatt a szívroham kockázata is kisebb.

A legnagyobb tévhit a növényi étrenddel kapcsolatban, hogy növényekből nem lehet elegendő fehérjét, illetve az egyéb szükséges tápanyagokat és vitaminokat kinyerni, ezért a vega/vegán/növényi alapú diétát követő előbb utóbb vitaminhiányos és beteg lesz. Az igazság viszont az, hogy a B12 vitamin kivételével minden van a növényekben, és elegendő mennyiségben, amire az emberi szervezetnek – akár egy sportoló szervezetének – szüksége van, ezért a B12-n kívül vitaminpótlásra kiegyensúlyozott és változatos étrend követése mellett nincs szükség, így mindenkinek ajánlható a hús, majd a tejtermékek és tojás elhagyása, aki szeretne egészségesebben élni vagy fontos neki az állat- és környezetvédelem.

Kiemelt kép: Instagram / @apuskaspeti

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Lyon, 2016. június 22.
Dzsudzsák Balázs örül a második góljának a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportja harmadik fordulójában játszott Magyarország - Portugália mérkőzésen, Lyonban 2016. június 22-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.