Azt gondoljuk, hogy mindenki úgy alszik, mint mi, magyarok? Tévedés! Az alvás szorosan kötődik a kultúrához és az éghajlathoz is, de a különböző népcsoportok ezen felül számunkra meglepő, vagy egyenesen furcsa alvási szokásokat tudnak produkálni. Összeszedtünk néhányat, hogy megmutassuk, mennyire nem vagyunk egyformák – ebben sem.
Meztelenül alvás
Talán a legmeglepőbb, hogy a nem épp kellemes klímájáról ismert Nagy-Britanniában van a legnagyobb kultusza a ruhátlan alvásnak. A National Sleep Survey felmérése szerint a britek közel egyharmada alszik meztelenül, ami sokkal magasabb arány, mint bárhol másutt a világon.
Hidegben alvás
A skandinávok egyik érdekes szokása, hogy a kisgyerekeket alvás közben szoktatják hozzá a hideghez. Sok skandináv országban, de főleg Izlandon rendszeres látvány az, hogy a kávézók és éttermek előtt sorban alszanak a bebugyolált kisgyerekek a babakocsijukban. Azért, mert a skandinávok úgy gondolják, hogy a gyerekek sokkal kevésbé lesznek betegek, ha sokat alszanak a szabadban, mert megerősödik az immunrendszerük. A szokás nem is csak a szülőkre jellemző, sok napközi kifejezetten figyelmet fordít arra, hogy a gyerekek inkább a szabadban aludjanak.
Ima lefekvés előtt
Mexikóban hatalmas hagyománya van annak, hogy az emberek imádkoznak alvás előtt. A National Sleep Foundation 2013-ban folytatott felmérése szerint a mexikóiak 62 százaléka tölt legalább egy órát lefekvés előtt azzal, hogy imádkozik vagy meditál. Ez nem haszontalan szokás, mert ellentétben a tévézéssel és az internetezéssel, az alvás előtti meditáció kifejezetten segít az elalvásban és a pihenésben.
Van, ahol nem fekszenek le olyan korán a gyerekek
Európában és az Egyesült Államokban az a szokás, hogy a kisgyerekeket viszonylag korán lefektetik a szüleik. Ennek több haszna is van. Egyrészt az, hogy a kisgyerek kipiheni magát, másrészt így a szülőknek is lehetőségük van arra, hogy több időt tölthessenek kettesben. Argentínában viszont egészen mások a szokások. Itt gyakran megengedik a gyerekeknek, hogy az esti órákban tovább ébren maradjanak, és a szüleikkel legyenek. Ennek természetesen az is oka, hogy az argentinok egy csomó esti programot eleve későbbre időzítenek. Kilenc előtt például nem szoktak vacsorázni, ezért a gyerekek sem fekszenek le tízig. Így viszont később is kelnek, ezért nem vesztenek el sok időt az alvásból.
Utcai alvás
Európában nagyon furcsán néznek azokra, akik nyilvános helyeken alszanak, de ez nem mindenhol van így. A japánok például mesterei az inemuri gyakorlásának, ami valami olyasmit jelent, mint jelen lenni, de mégis aludni. Így a japánok rendszeresen szundikálnak a parkokban, vagy a tömegközlekedési eszközökön, de időnként vacsorák és meetingek alatt is. Ennek az a haszna, hogy egyszerre több dolgot tudnak csinálni, például ha munkába menet, vagy a hazaút közben alszanak is, ezáltal több idejük marad a feladatok elvégzésére. A japán kultúrában a közterületen alvó embert nem lustának nézik, hanem épphogy szorgalmasnak, mert fáradt ugyan, mégis részt vesz a kötelező munkában.
Szieszta
Természetesen a meleg éghajlatok sziesztája a legismertebb a különleges alvási szokások közül. A délutáni szieszta több ezer évre visszavezethető hagyomány. A történészek szerint eredetileg arra szolgált, hogy a földmunkások a reggeli kemény munka során megfogyatkozott energiájukat a következő „műszakra” visszaszerezhessék. A mediterrán országok népei mai is hazamennek délben és pihennek egy kicsit. A tudósok szerint ez kifejezetten hasznos, mert ilyenkorra fárad el a test, ezért sokkal pihentebben végezhetjük a munkánkat este.
