Élet-Stílus

Ezért tojik színes tojást a nyuszi

A kettőből teljesen logikusan lehet három, a víz megtisztít, a sonka nem más, mint tartósított hús, a nyuszi pedig varázslat áldozata lett.

Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, ráadásul a karácsonyhoz hasonlóan még a legelvetemültebb ateisták is tartják, bár a lelkiség nyilvánvalóan nem ugyanaz. Húsvét kapcsán keveredik egymással a keresztény tanítás, a régi, pogány hitvilág és ősi varázslatok. Talán nem tévedünk nagyot ha azt állítjuk: a szélesebb közvélemény számára még a legalapvetőbb húsvéti szokások eredete, miértje is homályba vész.

  • Miért eshet húsvét március 22-április 25-éig bármelyik napra?
  • Mivel töltötték eleink a vigasságot, táncot és zeneszót tiltó nagyböjt 40 napját?
  • Hogyan értelmezhető a “harmadnapra feltámadott” úgy, hogy pénteken halt kereszthalált, szombat este pedig már sonkát bontunk?
  • Miért pont sonka a böjt utáni legfőbb húsétel?
  • Hogyan tojhat színes tojást egy nyuszi?
  • Miért eszünk sonkát, tojást, bárányt?
  • Mióta részegedik le fél Magyarország húsvét hétfőjén? A jobbak ugye már délelőtt.

Koltay Erika néprajzkutatót, a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusát kérdeztük.

Az első kérdést itt most gyorsan letudjuk, korábban egy egész cikket szenteltünk a témának, itt olvasható. Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Eredetileg, azaz a zsidóság által használt lunáris évszámítás szerint nem mozgó ünnep, az ősegyház (keleten) még minden évben Niszán hónap 14-én ülte. Csakhogy a szoláris év köszönőviszonyban sincs a Hold fázisaira alapozó naptárral, ezért a csúszkálás. A niceai zsinat pedig 325-ben egy héttel hátrébb is tolta, hogy még jobban elkülönüljön a zsidó Pészahtól.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Böjtöltek és mancsoztak

És nézzük akkor a böjtöt. A 40 nap a Megváltótól ered, Jézus negyven napra elvonult a pusztába, ahol böjtölt, imádkozott és elmélkedett, ezután kezdte meg a tanítást. Ennek emléke a húsvét előtti nagyböjt, aminek mikéntjéről a középkorban nagyon szigorú szabályok rendelkeztek. Ezek az évszázadok során sokat enyhültek, végül csak hamvazószerdára és nagypéntekre vonatkozóan maradt a teljes fegyelem.

A paraszti világ viszont még a XIX. század végén is ragaszkodott a böjthöz. E 40 napon nem tartottak esküvőket, lagzit, tilos volt a muzsika, a tánc, húst nem ettek, és sokan csak naponta egyszer, napnyugta után vettek magukhoz bármilyen ételt.

Akik tényleg komolyan tartották, kenyéren és vízen éltek, nagypénteken mindössze 3 vagy 7 szem búzát ettek. A böjti időszak a testi megújulás, a lelki elmélyülés, felkészülés időszaka volt, a befelé forduló, elmélkedés időszaka

– mondja Koltay Erika.

Azért ne higgyük, hogy megállt az élet. Idősek és fiatalok délutánonként zene és tánc nálküli összejöveteleket tartottak, énekeltek, játszottak. Utóbbira érdekes példa a mancsozás, ez a kriketthez vagy a baseballhoz picit hasonló, kedvelt csapatjáték volt Magyarországon. Több változatát ismerjük, íme az egyik:

Így lesz két napból három

Nézzük akkor a matekot. Jézust nagypénteken feszítették meg, meghalt a kereszten és el is temették. Ha harmadnapra támadott fel, akkor logikusan vasárnapról beszélünk, mégis szombat este már megkezdjük a sonkát, mert véget ért a böjt. A magyarázat annyi, hogy a bibliai időkben egy nap nem éjféltől éjfélig tartott, hanem napnyugtától napnyugtáig. Ezért:

  • Jézus nagypénteken meghalt, ez halálának első napja;
  • péntek napnyugta után megkezdődött nagyszombat, halálának második napja;
  • szombat napnyugta után vasárnap kezdődik, a Megváltó halálának harmadik napja.

Harmadnapra, azaz halálának harmadik napján pedig feltámadt, ezért szabad már szombat este húst enni. Másképp fogalmazva: a szombati sötétedéssel már vasárnap kezdődik, a nagyböjt ideje pedig hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tart.

Sonka, tojás, bárány

Ami a sonkát illeti, a paraszti asztalokon igen ritka vendég volt a hús, bizonyos “bőséget” a téli disznóvágás hozott. Ma egy pácolt, füstölt sonka kulináris élmény, ám eredendően a sózás és füstölés volt a hús tartósításának legjobb módja. Ezért a sonka volt az a húsféle, ami a disznóból tavaszig megmaradt, fogyasztható volt.

A bárány, az ártatlanság jelképe végigkíséri a zsidók történelmét, esetünkben maga Jézus Krisztus. Az egyiptomi tíz csapás idején a zsidók bárányvérrel jelölték meg házuk ajtaját, így maradtak életben gyermekeik, Pészahkor pedig bárányt áldoznak. A húsvéti bárány elfogyasztása ebből a hagyományból nőtt ki és lényegült Jézus személye köré.

A nyuszi és a piros tojás

A tojás a születést, a termékenységet jelképezi, a nyúl pedig maga az ősi termékenységi szimbólum – itt épül a keresztény hagyomány a tavaszhoz köthető ősi hitvilágra. És hogyan tojik a nyúl tojást? A néprajzkutató szerint a válasz Ostra, a kereszténység előtt imádott germán tavaszistennő kezében van, az ő neve köszön vissza a húsvét német (Ostern) és angol (Easter) elnevezésében is.

A hagyomány szerint Ostrának volt egy kedves madara, aki színes tojásokat tojt. Az istennő egy nap nyúllá változtatta a madarat, ami azonban nyúlként is tovább tojta a színes tojásokat. Miért tette ezt Ostra? Talán szeszélyből, tréfából, valós indítékát nem ismerjük.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A víz megtisztít

Húsvét hétfőjén a magyar utakon közlekedve feltűnő lehet, hogy ahogy telik-múlik az idő, egyre több női sofőr tűnik fel az utakon, a férfiak pedig az anyósülésen gubbasztanak, de megjelennek az egyre jobban kacsázó, kiöltözött biciklisek is. Ők azok a locsolkodók, akiket pár csepp kölniért, néhány deci szódavízért piros tojással és tetemes mennyiségű sörrel, borral pálinkával fizettek ki.

A víz tisztító és termékenyítő erejébe vetett hit gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, a tavaszköszöntéssel összefolyó húsvét hétfőjének főszereplője. Hajdanán a legények csapatostul járták a házakat, a lányokat asszonyokat tényleg kirángatták a kúthoz, és vödörnyi hideg vízzel öntötték nyakon. Festett tojást kaptak érte, de nem volt jellemző, hogy teletömték volna őket itallal és sonkával, mint manapság – mondja a néprajzkutató.

Persze buli volt az egész, nyilván a legények nem hagyták otthon a butykost, este pedig bálokat, mulatságokat tartottak, ahol a 40 napos befelé fordulás után újra kirobbant a vidámság, az élet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik