Richter Gedeon gazdag földbirtokos család fiaként látta meg a napvilágot 1872. szeptember 23-án Ecséden. Szüleit valójában nem is ismerhette, egyéves korában mindketten elhunytak. Ezután testvérével Gyöngyösre került, ahol édesanyja családja, az Engel család nevelte. Nagy gondot fordítottak Gedeon nevelésére, taníttatására, örökölt vagyonát híven, lelkiismeretesen kezelték.
Gyöngyös városa akkoriban az oktatás, a gazdaság és az egészségügy területén is jeleskedett, a ferences gimnáziumban – ahova Richter is járt – olyan személyiségek végeztek, mint Bajza József, Török Ignác vagy Vachot Imre.
Utazott és tanult
Egészen ifjan érdeklődni kezdett az egészségügy iránt, a középiskola után gyógyszerészgyakornoknak jelentkezett Gyöngyös egyik kiváló patikájába. A sikeres vizsga után beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, 1895-ben jeles értékeléssel szerezte meg gyógyszerészi oklevelét.
A fiatal Richter nem elégedett meg a “papírral”, égető tudásvágyát követve budapesti, majd külföldi patikákban dolgozott. Négy évig utazott, német, angol és francia gyógyszertárakban ismerkedett a legmodernebb módszerekkel, és a kisüzemi gyógyszergyártás fortélyaival.
1901-ben tért haza, pénzzé tette örökségét, és megvásárolta a Sas patikát Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán. Magasan képzett, komoly nemzetközi tapasztalattal rendelkező gyógyszerész volt megfelelő anyagi fedezettel, vállalkozó kedvvel. Kiváló szervező volt, kortársai kiemelkedő, alkotó személyiségként ismerték, tele emberséggel.
Hyperol és Kalmopyrin
De térjünk vissza szakmai tevékenységéhez. Gyógyszerészeti laboratóriumában organoterápiás szereket készített, azaz gyógyszereit állati szervekből állította elő – tevékenysége nemcsak Magyarországon, világszinten is úttörőnek számított.
Így született meg például a vérnyomást növelő mellékvesehormon-kivonat, a Tonogen suprarenale amelyet még ma is használnak. Készítményeivel nemcsak tudományos hírnevét növelte, de vállalkozása is virágzott, csakhamar ki is nőtte az Üllői úti patikát. Egyetlen év alatt, 1907-ben építette fel Kőbányán hazánk első korszerű gyógyszergyárát. Bővítette termelési profilját, növényi kivonatok és szintetikus készítmények gyártásába kezdett.
Világsiker
A Richter világszerte ismert márka lett, a gyár termékei már 1912-től megjelentek Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában, Svájcban és Ázsiában. Az első világháború kitörésekor Richternek már 24 gyógyszerszabadalma volt, a II. világháború elején öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett. A ’30-as években a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár az Egyesült Izzó mellett ez volt hazánk legnagyobb exportáló vállalata volt.
A második világégés során a Richter is rákapcsolt, 1939-1944 között 30 új készítménye került forgalomba, a Dreher sörgyárral összefogva például tápszert készített a sörgyártás melléktermékeként keletkező sörélesztőből. A háború előrehaladtával aztán egyre több alapanyagból jelentkezett hiány, beszűkültek a piacok, a gyár tevékenysége 1944 őszén szinte teljesen megbénult. Richter Gedeon viszont már nem élhette meg az újraindulást.
A zsidótörvények értelmében először igazgatói tisztségéből kellett távoznia, majd a gyárból is kitiltották. De nem vonult vissza, illegálisan, bizalmas munkatársai útján továbbra is ő irányított. A nyilas hatalomátvétel után sem menekült, nem volt képes itt hagyni élete művét – Raul Wallenberg jóvoltából kerülte el a halált egy darabig. A nyilasok 1944. december 30-án elfogták, és a Dunába lőtték.
