Az egykor csirkék tízezreinek otthont adó ötven hektáros földdarabon, egy 1789-ben tervezett óriási, tavakkal és fák ezreivel teletömött angolkert tőszomszédságában 1893-ra készült el a Claybury Hospital, mely a brit főváros ötödik elmegyógyintézeteként közel száz éven át fogadta a kimerült, illetve pszichiátriai problémákkal küzdő betegeket.
A működése csúcsán egyidejűleg közel négyezer embert befogadó épületek állapota romlani, a betegek száma pedig gyorsan csökkenni kezdett, így a kilencvenes években az ország egészségügyi ellátását kézben tartó Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) küzdeni kezdett az épületek villámgyors lebontásáért, majd jobban kihasználható, modern épületekkel való helyettesítéséért, de az angol épített örökség megtartását szem előtt tartó állami szervek, illetve a tervhatóság szerencsére résen volt, így a kórházat 1997-ben megszüntették, az épületeit pedig Repton Park néven luxuslakásokkal teli lakónegyeddé alakították.
Az épületek, így a terület központjába helyezett templom is mind az elmegyógyintézetekre szakosodott – legalább 19 hasonló komplexumot tervező, és/vagy bővítő – George Thomas Hine nevét dicsérik, akire jellemző a vörös téglák, illetve barna csempék használata a külső, valamint a belső térben is, melyeket a felújítás során mind megőriztek.
Az 1893-ban felszentelt templomban – több más társával ellentétben – nem fényárban úszó penthouse-lakásokat alakítottak ki, hanem üvegablakait és térelosztását teljes mértékben megőrizve egy fitneszgépek tucatjait, szaunákat és egy 25 méteres medencét is felvonultató sportközpontot alakítottak ki.
Az egykori padok helyén, az üvegablakok színes fényében ma úszók tempóznak, a gyóntatófülkékben férfiak és nők izzadják ki bűneiket, a kisebb gyülekezeti termekben pedig futópadok és izomerősítő gépszörnyek tucatjain erősödhetnek az emberek.
A Virgin Active nevet kapott helyre egyébként bárki válthat bérletet, így havi 96 fontért (35 ezer forint), valamint egyszeri, 35 fontos (12500 forint) belépési díj ellenében elmondhatnánk magunkról, hogy egy egykori elmegyógyintézet templomában képeztük magunkat középtávfutóvá, izmos férfivá, vagy épp találkoztunk szellemekkel, mert állítólag azokból sincs itt hiány!
