Élet-Stílus

Pokémon Go: mintha folyamatosan cukorkákat dobálnánk az agyunknak

Lehess benne erősebb és jobb, mint a való világban, és biztosítson közösségi élményt: pszichológusok szerint ennek a két tulajdonságnak mindenképpen meg kell lennie egy videó- vagy mobiljátékban ahhoz, hogy függőséget okozzon. Bár a Pokémon Go cuki szörnyecskéi néhány nap alatt felforgatták a szürke hétköznapokat, addikciótól egyelőre nem kell tartani.

Egy mondatban lehetetlen volna megfogalmazni a mobilos játék sikerének titkát, pszichológiai szempontból ugyanis számtalan tényező szerencsés együttállása kellett ahhoz, hogy a Niantic fejlesztése ilyen könnyedén, és ilyen gyorsasággal bolondítson magába több száz millió embert – magyarázza a 24.hu-nak Kővágó Pál pszichológus, aki egyébként maga is előszeretettel dobálózik Pokélabdákkal.

Régen minden jobb volt

A szakember elsőként az ismert márka tényét említi a sorban.

Aki az elmúlt 30 évben létezett ezen a bolygón, az valamilyen szinten hallott arról, hogy Pokémon. És hogy ez mennyire fontos? Ugyanennek a szoftverfejlesztő cégnek volt korábban egy hasonló és bizonyos szempontból még jobb játéka, ami nem lett ekkora siker, mert hiányzott mögüle az ismert név. Az első és legfontosabb dolog az ismertségi hatás, ami pszichológiai szempontból instant győzelemhez vezet

– mondja Kővágó.

Jutalom, jutalom, jutalom

Ki ne szeretne dicséretet, vállveregetést, elismerő simogatást kapni olyan gyakran, amilyen gyakran csak lehet? Az igazán sikeres és jó játékok fejlesztői pontosan tudják ezt, ezért gyakorlatilag úton-útfélen jutalmazzák a játékosokat – magyarázza a pszichológus.

Minél több pénzérmét, gyémántot, kártyát, pokémont, vagy éppen tojást gyűjtök össze, vagyis a játékért minél több jutalmat kapok, annál inkább stimulálom az agyam jutalompályáit, nagyon egyszerűen kifejezve olyan, mintha folyamatosan cukorkákat dobálnék az agyamnak.

pokémon_go_01

Kinyílik egy alternatív dimenzió

Mindezek mellett amiben a Pokémon Go igazán egyedi, és talán hirtelen jött népszerűsége is jórészt ennek köszönhető, az az, hogy rendkívül jó elegyét nyújtja a valóságnak és a virtuális térnek.

Gondoljunk bele, mennyivel izgalmasabb egy olyan világ, ahol bizonyos dolgokat csak a telefonomon keresztül észlelek. Bármikor ott lehet mellettem egy Pokémon, de csak akkor látom, ha ránézek a képernyőre. Így létrejön egy alternatív valóság, ami érdekesebbé teszi nemcsak a közvetlen környezetemet, hanem a várost vagy a falut is, ahol élek. Egyszóval felpezsdülnek a szürke hétköznapok

– mondja Kővágó Pál.

Elfér a markunkban és mindig a zsebünkben van

A játék berobbanásának harmadik, de ugyanannyira fontos összetevője az eszköz, amin a játék fut – folytatja a szakember. A Pokémon témájú játékok azért nem lettek ennyire sikeresek, mert külön kütyü kellett a művelésükhöz.

Ezzel szemben a Pokémon Go elérhető az okostelefonunkon, ami mindig nálunk van, és amivel egyébként is intim kapcsolatot ápolunk. 

Mindenkinek ki kell próbálni

És végül, de nem utolsó sorban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tömeg erejét sem. Vagyis, ha mindenki ezzel játszik, akkor előbb-utóbb az is kipróbálja majd, aki egyébként soha nem vadászott volna Pokémonokra – hangsúlyozza Kővágó Pál.

A függőség egyelőre nem téma

A rémkép, ami biztosan sokak fejében megjelent már az új őrülettel kapcsolatban, az addikció. Demetrovics Zsolt, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora azonban nem tart ettől.

Az, hogy valaki függővé válik-e egy játéktól az ő személyiségétől és egyéb problémáitól is függ. Szóval attól, hogy valaki játszani kezd a Pokémon Góval, még nem lesz biztosan függő. Gondoljunk vissza egy nagyon más, de mégis hasonló jelenségre: a Tamagocsira, ami sokáig lázban tartotta az embereket, mégsem kerültek tömegével a pszichiátriákra.

Kővágó Pál szintén korainak tartja a függőség miatti aggódást. Szerinte a játék jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy szenvedélybetegséget okozzon.

Tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy mitől lesz egy játék igazán addiktív. Két tulajdonsággal mindenképpen rendelkeznie kell: az egyik, hogy olyan világot tudjon teremteni, amiben el tud veszni az illető, egy világ, amiben jó vagyok, erősebb vagyok, sikeresebb vagyok. Ilyenkor nem is magára a játékra, hanem a játék nyújtotta érzésre kattan rá az illető. A másik pedig, hogy közösségi alapú legyen, lehessen benne versengeni, együttműködni, kommunikálni, hassanak egymásra a játékosok.

A szakember úgy látja, hogy a Pokémon Go jelenleg elég magányos tevékenység, és ugyan van benne némi interakció, mégsem nevezhető igazán közösséginek. Egyesek megtalálták már (majdnem) az összes Pokémont, és ilyenkor a játék kifullad.

A jövőre vonatkozóan azonban egyelőre nem lehet jóslatokba bocsátkozni. A szoftverfejlesztők elképzelései szerint ugyanis, többek között közösségi vonalon mozdulna tovább a mobilos játék.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik