Élet-Stílus

Egy (vagy két) Botond mentette meg a magyarok becsületét

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 12. 20. 15:00

Egyikük véres bosszút állt Lehel és Bulcsú halálán, a másik (vagy ugyanaz) virtusból iskolázta le a Keletrómai Birodalmat.

Lehel vezér kürtje, a vesztes augsburgi csata, Vérbulcsú és Lehel kivégzése mindenki előtt ismert. Írtunk már arról, hogy bár 955-ben valóban lezárultak a nyugati irányú hadjáratok, semmiképp nem volt megrendítő az augsburgi vereség, és korántsem semmisült ott meg a magyar haderő. A németek védekező pozícióból nyertek, és nem is gondoltak arra, hogy a győzelmet kihasználva a magyarok ellen induljanak.

A továbbiakban történetíróink által megörökített hagyományt mutatjuk be, itt és most nem foglalkozunk vele, mi az igazság és mi a mese, kinek hihetünk és kinek nem. Még azt sem tudjuk biztosan, ugyanazon Botond a két történet főhőse, vagy sem, de ez még a tudomány számára is nyitott kérdés. Ígérjük, rövidesen történész segítségét kérjük a tisztázásához.

Először a lovaikat ölték meg

Jöjjön először az a kevésbé ismert történet, miszerint az Augsburggal hadjáraton Lehel és Bulcsú mellett ott lovagolt a magyar seregek élén Botond vezér is, mint már annyiszor korábban. Anonymus úgy tudja, hogy mikor látta bajtársai szorult helyzetét:

Egymást nem hagyták el, hanem mindenképpen rajta voltak, hogy a veszedelemben maradó résznek segítségére legyenek. Mint sebzett oroszlánok, úgy rohantak ordítva a fegyverek közé, és az ellenséget szörnyű nagy öldökléssel terítették le.

A Képes Krónika részletgazdagabban fogalmaz. “Egy másik magyar sereg Augsburg városától távol táborozott […] meghallották, milyen keményen megszorították, elfogták, megölték társaikat: visszavonultak valami szigetre, és lesték, mikor oszlik meg a császár serege”.

Amikor pedig a németek nagy része a Rajna felé indult, körülvették őket.

… azután nyilazással először lovaikat ölték meg, naphosszat sem megállni, sem megfutni nem engedték őket. Végre is, miután nem mozdulhattak, megadták magukat: ezekkel váltották meg Regensburgban fogva tartott társaikat.

Vadul kegyetlenkedtek

Kézai mester viszont úgy tudja, Lehel és Bulcsú véréért az összes foglyot, több mint nyolcezer embert lemészároltak a magyarok. Majd – ismét a Képes Krónikát idézzük – szabad folyást engedtek a bosszúnak.

“[…] átkeltek a Rajnán, tűzzel-vassal dúlták a lotaringiai hercegséget, majd Strassburg körül csatában elfogták Eckhard lotaringiai herceget és a segítségére siető Berthold brabanti herceget, és lenyakazták őket.

Majd dühödten nyomorgatták Galliát, vadul kegyetlenkedtek az Isten egyházával, pusztították Metz, Trier és Aachen vidékét; […] Susa és Torino városait rombolták le […] amikor Lombardia síksága tárult szemük elé, sebes nyargalvást szinte az egész tartományt feldúlták; így tértek meg diadallal saját országukba.

Két magyar jöjjön!

Nem tudjuk, hogy Botond vezér, vagy egy névrokona az öt évvel később, 960-ban Konstantinápoly bevehetetlen falai alatt történteknek. A lényeg, hogy egy görög óriás jött ki a városból, és “azt kívánta, két magyar keljen vele birokra, mondván, ha le nem győzi mind a kettőt, a görög császár adófizetője lesz a magyaroknak”.

Ezt persze nem lehetett szó nélkül hagyni, hamar meg is találták az ellenfelet:

Nevem Botond, igaz magyar vagyok, legkisebb a magyarok között; végy magad mellé még két görögöt: egyiknek legyen gondja kiszálló lelkedre, a másik pedig temesse el testedet, mert egészen bizonyos, hogy népem adófizetőjévé teszem a görög császárt.

A császár csak mosolygott…

Amíg a küzdőteret kialakították, Apor, a magyar sereg kapitánya megparancsolta Botondnak, hogy mutassa meg erejét a város érckapuján. Az apró termetű vitéz egyetlen csapással olyan lyukat vágott rajta, hogy azon egy ötéves gyermek minden gond nélkül átbújhatott. Mondják, a görögök később meg sem javították, mint csodát őrizték.

A viadal egyébként nem tartott sokáig,

alig egy óra múlva a kis Botond úgy földhöz teremtette az óriást, hogy az rögtön kilehelte lelkét – más beszámolók szerint a karja tört, csak később halt bele sérüléseibe.

A lényeg viszont, hogy a görög császár, császárné és a városlakók, akik eddig a falakról szemlélték a küzdelmet, szégyenkezve vonultak el a lóháton ülő magyarok szeme elől.

Mikor azonban a magyarok követet küldtek az ígért adóért, a császár csak mosolygott és válaszra sem méltatta. felforrt erre a magyar hadinép vére, abbahagyták a város vívását, “elpusztították egész Görögországot; aranyat, drágaköveket, gyöngyöt, barmot zsákmányoltak onnan töméntelen számban, így tértek meg saját földjükre.”

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Kommentek

Migrants make their way through the countryside after they crossed the Hungarian-Croatian border near the village of Zakany in Hungary to continue their trip to north on October 16, 2015. Hungary said it will shut its border with Croatia at midnight, closing a major entry point for migrants bound for northern Europe, weeks after a similar move on its Serbian frontier triggered clashes with refugees.    AFP PHOTO / HANNA SONIA / AFP PHOTO / HANNA SONIA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.