Élet-Stílus

“Csak azért, mert rákom van, még nem haldoklom”

Ha a "rák" szó hallatán ön is egyből az embertelen szenvedésre és az elkerülhetetlen halálra gondol, akkor kattintson.

Szívesen mondanám, hogy ne szégyellje, ha ezt gondolja, elvégre a magyarok többsége éppen ugyanígy vélekedik, de nem mondom. Mert valahol nagyon is szomorú, mi több, szégyellnivaló, hogy még most is legfeljebb csak ennyit tudunk a betegségről. Azt meg elfelejtjük vagy meg sem halljuk, hogy a rák mostanra egyáltalán nem halálos ítélet. Különösen nem, ha idejében felfedezik, ami a rendszeres szűrővizsgálatok és a korszerű diagnosztika korában egyáltalán nem akkora dolog.

Lássuk be, ha a rákról van szó, hajlamosak vagyunk homokba dugni a fejünket. “Ha nem beszélek róla, akkor nincs is. Különben is, velem ilyesmi úgysem történhet meg” – ezt mondogatjuk magunknak, és közben igyekszünk figyelmen kívül hagyni a statisztikákat, amik arra figyelmeztetnek, hogy – nálunk éppúgy, mint a világ többi részén – a rák igenis probléma. Évről évre nő ugyanis a daganatos betegséggel diagnosztizáltak száma. Hogy csak egy példát mondjunk: Magyarországon 2012-ben több mint 93 ezer új beteget regisztráltak.

Tulajdonképpen mi az a rák?

Egy időzített bomba, ami nagyjából 600 millió éve – az első többsejtű élőlények megjelenése óta – ketyeg az állatok, illetve az emberek testében.

Bizonyos szövettípusaink, mint a bőr, a vér vagy épp a belek, időről időre megújulnak, amit a szövetek speciális sejttípusainak az osztódása idéz elő. Ilyenkor a sejtek másolják saját magukat, egy idő után pedig már a másolatok másolatai másolódnak újra, ahol óhatatlanul előfordulnak hibák (kóros mutációk).

Ha hibás sejt keletkezik, az még nem jelenti feltétlenül daganat kialakulását, az immunrendszer sejtjei ugyanis felismerik és el is pusztítják ezeket. Gond akkor van, ha ezek a hibás sejtek kicsúsznak az ellenőrzés alól és szaporodásnak indulnak.

Nem, a rák ettől még nem lesz népbetegség…

…de vezető halálozási ok itt Magyarországon is lehet belőle. Legalábbis ezt mutatják a friss statisztikák, melyekből kiderül, az elmúlt ötven évben (1960-2011 között) Magyarországon 148,05 százalékkal nőtt a daganatos megbetegedések száma. A halálozási okok listáját egyébként ma még a keringési rendszer betegségei vezetik: a KSH adatai szerint 2013-ban közel 63 ezer ember halt meg szív- és érrendszeri problémák miatt, míg a daganatos betegségek következtében 33 274-en. A legtöbben a tüdőt, a hörgőket és a légcsövet érintő daganatok miatt.

Rák (Rák)
Forrás: Thinkstock

A jelenség egyébként világméretű. A WHO 2014. február 4-én kiadott jelentése szerint a világon évente legalább 14 millió embernél diagnosztizálnak valamilyen rákos megbetegedést. Az előrejelzések úgy számolnak, ez a szám évről évre nő majd: 2025-ig a 19 milliót, 2034-re pedig a 22 milliót is elérheti, aminek az egyik oka, hogy a modern diagnosztika segítségével ma már sokkal több beteget tudnak diagnosztizálni, és csak a másik a feszített életmódunk.

A cigi miatt van…

…de csak részben. Tény, hogy a káros stressz, a kialvatlanság, a nem megfelelő táplálkozás, és igen, az unásig ismételgetett dohányzás is felelős azért, hogy a számok évtizedek óta csak nőnek. De legyen bármilyen furcsa is, ez az éremnek csak az egyik oldala. Ahogy arra a The New York Times is rávílágít cikkében, a szervezetünk felépítése és a várható élettartam kitolódása is legalább ennyire hibás.

Ez utóbbi, köszönhetően a modern orvostudománynak és a javuló életkörülményeknek, egyre inkább nő. Vegyük például az Egyesült Államokat, ahol a születéskor várható élettartam 100 éve még alig-alig haladta meg az 50 évet. Nos, azóta ez a szám 79-re ugrott. A magasabb várható életkor pedig mit jelent? Magasabb rákkockázatot, mivel az évek számával együtt nő a szervezetben a rák kialakulását segítő sejtmutációk száma is. Ami leegyszerűsítve körülbelül azt jelenti: ma már elég sokáig élünk ahhoz, hogy rákosak legyünk.

Április 10. – Nemzeti Rákellenes Nap

A Magyar Rákellenes Liga szervezésében Magyarországon 1993. óta minden évben megrendezik a Nemzeti rákellenes napot.

Azért éppen április 10-én, mert ezen a napon született dr. Dollinger Gyula, a hazai rákkutatás úttörője, aki 1902-ben megalapította az Országos Rákbizottságot.

Az ünnep lényege, hogy a társadalom minden rétege küzdjön a daganatos betegségek ellen.

Miért félünk ennyire a ráktól?

Egyrészt, mert keveset tudunk róla, másrészt, mert ahogy arra a bevezetőben is utaltam, a fejekben ez a betegség még mindig egyet jelent egy szörnyű kínokkal járó kórral, aminek vége – tegyünk ellene bármit is – mindenképpen a halál. És ezt nem én mondom, hanem a statisztika, és azok a betegek, akik nap mint nap találkoznak a részvétteli és szánakozó pillantásokkal, és akiket – ha bevalljuk, ha nem – gondolatban már akkor, abban a pillanatban eltemetünk, amikor végre nagy nehezen kibökik, hogy mi bajuk.

Miután két éve októberben, fürdés közben egy csomót talált a mellében, Brjeska Dóra a saját bőrén is megtapasztalta mindezt. A Füles Odú című blog szerzője, aki egy vastagbéldaganatos betegekkel foglalkozó alapítvány alapítója és vezetője is, azt mondja, a rákkal kapcsolatos előítéletektől szinte lehetetlen megszabadulni:

Sok helyen sokszor elmondják, hogy ma már a rák nagyon jól gyógyítható, ha az ember is hajlandó tenni saját magáért, mégsem változik a gondolkodás. […] a társadalom szinte elvárja a rákbetegtől, hogy legyen eléggé beteg, a beteg pedig ennek eleget tesz, hiszen azt sulykolják belé, hogy a rák halálos, a kezelések pedig elviselhetetlenek, így a negatív gondolatok egymást gerjesztik.”

Füles Odú (Füles Odú)
Forrás: Füles Odú / Facebook

Azt persze Dóra is elismeri, hogy az előítéletek egy részének valamikor igenis volt létjogosultsága, a gond szerinte az, hogy sokan egyszerűen nem akarnak tudomást venni arról, hogy ma már más a helyzet. “Az orvostudomány hihetetlen fejlődésen megy keresztül mind a diagnosztika, mind pedig a gyógyítás terén. Persze még így sem tudnak mindenkit megmenteni – ez igaz más betegségekre is – de a lehetőségek sokkal jobbak, mint voltak.”

Nem haldoklik. Rákos

Nincs mese, a rákot illetően rendet kell tenni a fejekben – ebben Dóri is egyetért, de megjegyzi, a neten hozzáférhető töménytelen információ egyáltalán nem könnyíti meg a helyzetet:

“Nem egy helyen olvastam már, hogy a mellrák önvizsgálattal megelőzhető. Nem. Nem előzhető meg, ellenben viszonylag korán felfedezhető, így jól gyógyítható. Az ilyen felelőtlen kijelentések nagyon károsak lehetnek, hiszen az ember ebből azt gondolhatná, hogy ha minden hónapban megvizsgálja magát, nem kell se szűrésre, se orvoshoz menni, mert úgyse lesz semmi baja. Sajnos a témában még nagyon sok a félrevezető, rossz információ, és az emberek nem a megbízhatóság, hanem az alapján szelektálnak, hogy mi tetszik nekik és mi nem. Így mindenki a saját kis világába illő információkat raktározza el, amik nem mindig helyesek.

Részben ennek tudható be, hogy a kedvezőtlen diagnózis hallatán nemcsak a beteg, de a hozzátartozói is automatikusan a legrosszabbra gondolnak. Amivel Dóri szerint csak még mélyebbre taszítják a beteget, és hozzájárulnak, hogy a betegség beszippantsa.

Nagyon sokszor úgy kezelik a rákbetegeket, mint akik haldokolnak, akik képtelenek bármit megcsinálni, dolgozni, elvégezni a feladatokat, pedig ez nem így van. Sok beteg ugyanúgy képes dolgozni, vezetni a háztartást, mint az egészségesek. Rólam éppen ezért nagyon sokáig nem tudták, hogy beteg vagyok, a legtöbben azt gondolták, a kendőket is azért hordom, mert ez a divat. Egyszerűen rettegtem tőle, hogy mások hozzáállása tesz beteggé, és azt én nem engedhettem meg, mert az életem volt a tét.”

Lesz valaha gyógymód?

Igazság szerint gyógymód már most is van. A ma daganatos betegek a hagyományosnak számító kemo- és sugárterápia mellett, olyan személyre szabott kezelési módszerek közül is választhatnak, mint az immunterápia (amivel a szervezet saját immunrendszerét küldik harcba a rák ellen), a célzott kezelések vagy épp az őssejtterápia.

Az orvostudomány emellett gőzerővel dolgozik egy olyan eljáráson is, ami minden fenti módszernél hatásosabb lehet. Ahogy arról itt írtunk, az onkolitikus viroterápia, mely során a szervezetbe fecskendezett genetikailag módosított vírusokkal pusztítják el a rákos sejteket, az agydaganatok esetében már bizonyított. De biztató eredményeket ígér a lézerterápia, valamint a tumor kiéheztetését megcélzó angiogenezis (érképződés) gátlás is.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.