Egész Európában egységesek a repülőgépek vezetőire vonatkozó egészségügyi alkalmassági követelmények, az alapvizsgálatokon túl már a repülőorvosok hatáskörébe tartozik, hogy elrendelnek-e például pszichiátriai, pszichológiai vizsgálatot – írja a VS.
A pilótaengedély megújításakor minden évben el kell végezni bizonyos szív- és érrendszeri, látás-, hallás-, emésztőszervi és mozgásszervi vizsgálatokat. Alapesetben semmilyen krónikus betegséggel vagy elváltozással nem lehet repülőgépet vezetni, de a repülőorvosnak mérlegelési joga van abban, hogy alkalmasnak nyilvánítja-e a jelöltet.
Az öngyilkossági kísérlet nem kizáró ok
Pszichológiai vizsgálatot csak indokolt esetben, a munkáltató, a pilóta vagy más illetékes személy és szervezet bejelentése alapján végeznek – tájékoztatta a VS-t a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Ugyanakkor az egészségügyi és pszichológiai változások bejelentése a pilótának kötelessége. Az éppen fennálló pszichiátriai zavar kizárja, hogy valaki repülőt vezessen, de a kulcsszó az „éppen”, tehát korábbi hangulatzavar, így például a depresszió nem zárja ki az alkalmasságot, sőt még az se örök kizáró ok, ha valaki egy vagy több alkalommal már próbált szándékosan kárt tenni magában.
A Magyar Repülőorvosi Vizsgálók Egyesületének titkára szerint, ha valaki tünetmentes, akkor nem kötelező minden engedély megújításakor a pszichiátriai vizsgálat. Ha nem érkezik bejelentés, nincsenek nyilvánvaló tünetek, vagy a pilóta nem szól, a repülőorvos nem is tudja feltétlenül, hogy további vizsgálatokra van szükség.
Ha már döntött, megkönnyebbül
Vizi János pszichiáter szerint, ha kötelező is lenne a pszichológiai vizsgálat, akár minden felszállás előtt, teljes bizonyossággal akkor sem lehetne kizárni a hasonló eseteket, mint a Germanwings-járat katasztrófája. A múltbéli depresszióból nem következik törvényszerűen, hogy a betegség kiújul vagy a beteg bármikor is öngyilkosságot fog megkísérelni, ráadásul a becslések szerint minden ötödik ember átesik az életében egy depressziós epizódon. Teljesen egyértelmű diagnosztikai módszer sem létezik.
Sőt, a tapasztalatok azt mutatják, hogy aki hosszú tépelődés után arra az elhatározásra jut, hogy öngyilkosságot kövessen el, az általában megkönnyebbül: megnyugszik, összeszedettebb lesz, úgy tűnik, hogy kijött a depresszióból, majd elköveti az öngyilkosságot.
A depressziós betegek egyébként általában nem veszélyesek másokra, rendkívül ritka az úgynevezett kiterjesztett öngyilkosság, mint ez a repülőgép-katasztrófa. Ennek hátterében az orvos szerint általában nem ölési szándék áll, hanem olyan érzés, hogy a rossz, szomorú és értelmetlen élettől másokat is meg akar kímélni.
Depresszión kívül más is kellett ehhez
Dudás József pszichiáter a VS-nek azt mondta: a szorongó, önvádló depressziós betegek nem ilyen látványos, demonstratív öngyilkosságot választanak, ehhez valamilyen durva frusztrációval kombinált súlyos személyiségzavar, pszichotikus állapot vagy tudatmódosító szer használata szükséges.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Andreas Lubitzot pontosan milyen kedélybetegséggel diagnosztizálták öt évvel ezelőtt.
