Élet-Stílus

Ezüstgolyókkal őrjönghetünk Budapest legmenőbb helyén

Mi Budapest legjobb helye a turisták és a netes közösség szerint? A Budai Vár egyik látványossága? Lejárt lemez! A Szimpla Kert? Annyira 2008! A Parlament? Viccnek is rossz! Na jó, eláruljuk: természetesen a Flippermúzeum.

„Az emlékeinkben élő pillanat, ahogy gyerekként a fémesen csillogó masinák előtt állunk, vagy izgatottan a sorunkra várunk a játékteremben, nem múlik el soha: a flippergépek és videojátékok fényei, hangjai és színei mögött egy misztikus gyermeki álomvilág sejlik fel, mely a mai napig, már felnőttként is mégoly elevenen él bennünk.” Ezt írta Pálfi Balázs tulajdonos, mikor négy év munka után megnyitotta a Radnóti Miklós utca egyik pincéjében Budapest azóta legmenőbb helyét (legalábbis a Tripadvisor szavazói szerint), a Flippermúzeumot. Megmutatjuk, elmondjuk, amit tudni kell.

Flippermúzeum (Flippermúzeum)

A flipper elődje a 19. század végén elterjedt bagatelle biliárd, ahol dákó helyett rugós karral kellett lőni a labdát. A játék neve angolul pinball, e szó magyar megfelelője a flipper. A flipper viszont egy másik játékot jelent angolul. Mindenki ért mindent? Akkor haladjunk.

Flippermúzeum (Flippermúzeum)

Ahogy sok ma is népszerű játék, fogyasztási cikk, a flipper is a harmincas évek világválságában lett népszerű: olcsó, megtanulni nem is kell, játszani nehéz, tehát eltereli a figyelmet a világ minden bajáról. Ekkor még inkább szerencse-, mint ügyességi játékként használták, a játékosnak vajmi kevés köze volt ahhoz, merre pattan a labda. A szerencsejáték-szabályozás miatt rengeteg gépet bezúztak és a folyóba dobtak Amerikában. A tévhit, hogy flipperben bármi a szerencsén múlik, még évtizedekig tartotta magát több államban, azután is, hogy ’47-ben a Gottlieb gyártó feltalálta a ma is használatos flipperkart. (Korábban csak finoman terelni lehetett a labdát oldalt 3-3 karral.)

Flippermúzeum (Flippermúzeum)

A Genco cégnek hála egy évvel később kezdett elterjedni az alulra helyezett flipperkar; az asztalok ekkor már majdnem úgy néztek ki, mint ma, a szerencsét pedig végképp kizárták a képletből. Ja, egyébként Magyarországon a mai napig a szerencsejáték-törvény hatálya alá esik a flipper. Az ötvenes években terjedt el a mechanikus, animált fejüveg. A kiélesedő verseny fő szereplői a Bally, a Gootlieb és a Williams cég voltak. A hatvanas években jelent meg a ma is ismert hosszabb flipperkar, amivel finomabb manőverekre is rá lehet venni a labdát. A táblák egyre igényesebbek, főleg férfias témák körül forogtak, egyre több asztalt exportáltak Európába.

Flippermúzeum (Flippermúzeum)

A flippert a The Who dobta be végleg a köztudatba 1969-es Tommy című rockoperjával, illetve annak egyik slágerével, a Pinball Wizarddal. Egyre több a filmes, zenei témájú tábla, a gépeket elkezdték digitális kijelzővel ellátni és emberi hangon szólaltak meg. A nyolcvanas években a gyártók közös megegyezésével duplájára emelkedett egy-egy menet ára: 25-ről 50 centre. Ez nem riasztotta el a játékosokat, hiszen a flipper egyre nagyobb élményt jelentett, igényességben és mennyiségben az étvized eleje volt az aranykor. A játéktermi videojáték-robbanásnak hála megjelentek az ilyen témájú asztalok (Pac-Man, Q-Bert), sőt több gép saját kis minijátékkal érkezett.

Flippermúzeum (Flippermúzeum)

Akárcsak a videojátékat, 82-ben a flippereket is elérte a válság, megtelt ugyanis a piac, soha nem látott verseny kezdődött a játékosok kegyeiért. A Williams cég bekebelezte egyik konkurensét, a Ballyt, innentől kezdve köztük és a Gottlieb között folyt a verseny, majd megjelent a Data East, amely Japánból Amerikába települve megvette az egyik régi óriás, a Stern eszközeit. Asztalaikba mélynyomót, sztereó hangszórót, animációt is lejátszó pontmátrix kijelzőt építettek. Európában előretört az olasz Zaccaria gyártó. A Stern időközben újraindult, a 90-es években hódítottak újra asztalaikkal, a Williams pedig bezárt. Megszámlálhatatlanul sok a filmadaptáció.

Flippermúzeum (Flippermúzeum)

A budapesti Flippermúzeum több mint százharminc különféle flippergépet tartalmaz, ezek mellett néhány duplum is található. A tárgyak beszerzése többek között az alábbi országokból történt: Magyarország, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, Szerbia, Luxemburg, Lengyelország, Csehország, Belgium, Hollandia, Németország, Spanyolország, Portugália, Ausztria.

Flippermúzeum (Flippermúzeum)

Az eladó elmondása alapján valószínűleg a Genco – Triple Action (1948) volt az első karos flippergép, amely bekerült Magyarországra, az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségén használták. Az 1957-es Williams Reno flippergépen megtalálható a budapesti Vidámpark pecsétje, feltételezhetően az első gépek egyikeként került oda.

Flippermúzeum (Flippermúzeum)

A jelenleg egyetlen fellelhető, magyar tervező által átépített (az 1990-es évek elején üzembe állított) flippergép a spanyol alapokon nyugvó Mesevonat – ez is a kollekció egyik egyedi érdekessége. Magyarországon publikált gyűjtemények közül itt található jelenleg egyedüliként a két játékossal egymás ellen játszható (úgynevezett head-to-head) Star Foot (SATEM – 1964) és A.G. Soccer-Ball (1991) flippergép.

Ajánlott videó mutasd mind

Ilyen lehet Magyarország 2050-re

Elsorvad a vidék, az élővilág kiüresedik, sok őshonos fajunk eltűnik, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek fogják uralni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.