Élet-Stílus
kapszula (kapszula)

Amit jó tudni az étrend-kiegészítőkről: veszélyek, tévhitek

24.hu
24.hu

2013. 11. 14. 10:06

Táplálkozásunk gyakorta szegény bizonyos tápanyagokban, ám az első lépés az étrend dietetikus segítségével történő átalakítása kell, hogy legyen, a tabletták és kapszulák marokszámra történő bekapdosása helyett! Tudjuk, mi van bennük és mire jók?

Az európai uniós csatlakozás előtt az étrend-kiegészítők az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) engedélye, illetve kötelező szakvélemény birtokában kerülhettek legálisan kereskedelmi forgalomba – írja a Házipatika.com.

A csatlakozást követően az étrend-kiegészítők vonatkozásában megszűnt az előzetes kötelező engedélyezés, és helyette csak úgynevezett bejelentési kötelezettség (notifikáció) van. 2013 végén 10 ezer felett van a hazánkban bejelentett étrend-kiegészítők száma. Az európai uniós szabályozásnak egy rövid ideje életbe lépett eleme szerint a termékek jelölése, megjelenítése és hirdetése nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmas, vagy ilyen tulajdonsága van. Ez a tiltás a tudományosan igazolt élettani hatások érvényesítését szolgálja, és a valótlanul csodás gyógyhatást ígérő reklámok megszüntetéséhez egy fontos lépés volt. Jelenleg azokról a termékösszetevőkről állíthatnak kedvező hatásokat a forgalmazók, amelyek szerepelnek az egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékében. Ezeket a kedvező hatásokat pontosan meghatározták. A jogszabályi háttérről az OÉTI honlapján tájékozódhatunk.

A hivatalos meghatározások gyakorlati szempontból nehezen átláthatóak. Az évtizedes nemzetközi gyakorlat és a köznyelvben elterjedt szóhasználat alapján szintén étrend-kiegészítőknek tekintik – a speciális célú élelmiszereket – nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek; – testtömegcsökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben felhasználható élelmiszereket; – egyes új élelmiszereket (“novel food”: algák, “gyógygombák” stb.) is.

Biztonságosak az étrend-kiegészítők?

A tágabb értelemben vett étrendkiegészítő-piac magyarországi és EU-s szabályozása nem volt és soha nem lehet teljesen tökéletes. A kiskapuk kijátszása azonban a fogyasztók egészségét veszélyeztetheti. A sokszor potenciaproblémák megoldásával is kecsegtető étrend-kiegészítőket minden komolyabb engedélyeztetés nélkül forgalomba hoznak, akár notifikáció nélkül, annak kijátszásával. Sajnos ilyen készítményekből Magyarországon is kimutatták már potencianövelő gyógyszerek hatóanyagait, amelyek szív- vagy érrendszeri probléma fennállása esetén halált okozhatnak. Az internetes kereskedelem szabályozása is nagy kihívásokat jelent: étrend-kiegészítőként forgalmazott, fogyasztószerként ajánlott clenbuterol tartalmú termék visszaélés esetén halált is képes előidézni és ez beszerezhető volt ilyen módon, ahogyan anabolikus androgén szteroidok is. Előfordulhat az étrend-kiegészítők ártalmas vagy doppinglistás anyagokkal történő szennyeződése, ezért nem minden terméket fogyaszthatunk biztonsággal. 2013-as hír, hogy egy fogyókúrás készítmény használatához kapcsolódóan 29 akut hepatitisz (májgyulladás) esetet észleltek, amelyből két eset májtranszplantációval, egy pedig halállal járt. Ezzel ellentétes előjelű, pozitív hír, hogy multivitamin és ásványianyag-készítmények használata bizonyos rákos megbetegedésekben mérsékelhette az elhalálozás valószínűségét.

Az étrend-kiegészítők tehát kedvezőtlenül és kedvezően is hathatnak egészségünkre. Néhány készítmény hasznunkra lehet, segítheti egészségünk megőrzését vagy visszaszerzését, míg mások egészségi állapotunktól függően árthatnak is. Lényeges, hogy a vitaminoknál és ásványi anyagoknál megállapított legfelső biztonságos szintet ne lépjük túl. A legfelső biztonságos szint az a vitamin/ásványianyag-mennyiség, amely napi rendszerességgel fogyasztva nem lehet ártalmas egy egészséges fogyasztóra sem. Az eligazodásban fontos szakember (dietetikus) segítségét kérni. Nagy, megbízható cégek termékeit javasolt vásárolni, amelyekhez van magyar nyelvű leírás.

Az étrend-kiegészítők alkalmazásának létjogosultsága

Sok kereskedő és gyártó állítja: étrendünk nem tartalmazza megfelelő mennyiségben a vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat és egyéb, a szervezetünk működéséhez szükséges (vagy éppen szükségtelen) anyagokat. Ezen állítások szerint csak és kizárólag az ő termékeikkel tudjuk pótolni ezt a hiányt. Szintén gyakorta hangoztatott – ám tudományos eredményekkel nem megfelelően alátámasztott – állítás, hogy ételeink ásványi anyag- és vitamintartalma az elmúlt évtizedekben olyan mértékben csökkent, ami mindenki számára indokolttá teszi ezek pótlását. Ne dőljünk be ezeknek! Bár az utóbbi állításnak van némi igazságtartalma, ugyanakkor nem veszi figyelembe a friss, illetve fagyasztott zöldségek-gyümölcsök, és más élelmiszerek hozzáférhetőségének javulását. A lakosság különböző csoportjainak tápanyagigénye nagymértékben eltérő, ezért étrendkiegészítő-használatuk is más-más megítélés alá esik. A fogyasztók célja az étrend-kiegészítők használatával a tápanyagszükséglet fedezése, egészségmegőrzés, testformálás, potenciafokozás, stb.

Egészséges táplálkozás mellett a korábbi orvosi és dietetikai álláspont az volt, hogy általában véve nem indokolt az étrend-kiegészítők használata: “A kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás biztosítja a szervezet egyensúlyi állapotához, élettani működéséhez szükséges tápanyagokat (fehérje, szénhidrát, zsír, vitamin, ásványi anyag, élelmi rost) és a biológiailag aktív összetevőket is.” Ez alól speciális állapotok jelenthettek kivételt, így a beteg vagy testtömegcsökkentést igénylő emberek számára fontosnak tartották a vitaminok, ásványi anyagok megfelelő pótlását. Jelenleg ezt a felfogást részben meghaladottnak tekinthetjük. Ahogyan például a hazai D-vitamin-konszenzusban olvashatjuk: “A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez. Magyarországi étrend mellett a télen szükséges D- vitamin bevitele csak étrendváltoztatással nem lehetséges. A D-vitamin-hiány megelőzéséhez szükséges D3-vitamin-pótlást szájon át bevehető, pontosan meghatározható mennyiségű D3- vitamint tartalmazó készítményekkel kell megoldani.” Ezek a készítmények gyógyszerként és étrend-kiegészítőként is forgalomba kerülhetnek.

Nincs egységes hazai szakmai álláspont az étrend-kiegészítés szükségességét vagy feleslegességét illetően. Azt azonban kijelenthetjük, van, amikor kifejezetten hasznos lehet bizonyos készítmények ellenőrzött alkalmazása. Ezek használatánál számos szempontot kell figyelembe venni, például az étrend-kiegészítő – gyógyszer-ölcsönhatások lehetőségét és az egyéni egészségi állapotot. Kizárólag egyénre szabottan merülhet fel a vitamin- vagy ásványi anyag-, fehérje-, aminosav-kiegészítés szükségessége. A legtöbb étrend-kiegészítő alkalmazása egészséges ember számára a felhasználási előírások követése mellett önmagában nem jelent nagy kockázatot, de dietetikus vagy orvos személyes felügyelete mellett ez biztonságosabb.

Étrend-kiegészítők daganatos betegeknek?

A daganat a szervezet normálistól eltérő működésű sejtjeiből képződő szövetszaporulatot jelent, amely lehet jóindulatú, illetve rosszindulatú (rákos) elváltozás is. Fontos hangsúlyozni, hogy a daganatos megbetegedés nem jelent egyet a halálos ítélettel – az egyes típusoktól és a felismeréskor fennálló állapottól függően eltérő lehet a betegség kimenetele. Az orvosi kezelés elengedhetetlen, még ha mellékhatásai kellemetlenek is. A kezelésekhez dietetikus által összeállított, gyakran speciális, gyógyászati célra szánt tápszerekkel kiegészített étrend is javasolt. Ezen túlmenően léteznek ételek, étrendek és étrend-kiegészítők, melyeket kifejezetten daganatos betegek számára javasolnak. A rosszindulatú daganatok hazánkban is sok ezer életet követelnek minden évben. Gyakran későn ismerik fel a megbetegedést, vagy olyan formája jelentkezik a betegségnek, amelynek kezelése kevés sikerrel kecsegtet. Természetes, hogy a gyógyulás reményében az érintettek és családtagjaik szinte minden lehetséges alternatív kezelési módot kipróbálnak. A legnagyobb veszélyt a tudományosan nem igazolt módszerek jelentik. Ezek ártalmas lehetnek, legrosszabb esetben megrövidíthetik a gyógyulni vágyó életét. Nem igazolt módszer például a hivatalosan nem létező B17-vitamin (laetril) kiegészítők alkalmazása, amely a kezelésben hatástalan, viszont mérgezésekhez is vezethet. A daganatos betegségek megelőzésében és kiegészítő kezelésében ezzel szemben ígéretesnek látszik a D-vitaminnak és származékainak alkalmazása. Bármilyen kiegészítő módszert is alkalmazunk, tudnunk kell, hogy az orvosi kezelések hatását az étrend és étrend-kiegészítők adott esetben kedvezőtlenül is befolyásolhatják. Orvossal és dietetikussal egyeztetni kell arról, hogy mikor, milyen kezelések között, illetve azok alatt mi alkalmazható.

Fogyasszuk? Ne fogyasszuk?

Az étrend-kiegészítők piacán még ma is nagy a káosz, sok a veszélyes készítmény, így csak nagy, botrányoktól mentes cégek megbízható eredetű termékeit javasolt megvásárolni. Kéz alatt beszerzett, pult alól eladott, bizonytalan eredetű termékeknél viszonylag könnyen hamis vagy életveszélyes készítményekhez juthatunk, vagy kisebb bajként veszélytelen és hatástalan készítményeket adnak el nekünk, nagyon magas áron. Amennyiben étrend-kiegészítőket szeretnénk használni, mindenképpen forduljunk dietetikushoz a személyre – kor, nem, étrend, egészségi állapot, gyógyszerek – szabott alkalmazás érdekében.

5 tény, amit véssünk jól az eszünkbe!

Az élelmiszerek gyakran több, egymás hatását támogató vegyületet tartalmaznak, ami az étrend-kiegészítőkre már kevéssé jellemző, így a várt kedvező hatás nem feltétlenül érvényesül utóbbiak esetében.

Az étrend-kiegészítők nem esnek át forgalomba hozatal előtt hivatalos szervek által elvégzett kötelező ellenőrzésen, így összetételük nem minden esetben egyezik meg a címkén olvasható adatokkal.

Amennyiben alacsony valamely szükséges tápanyag bevitele, és ez a hiány étrendi úton nem korrigálható, akkor szükség lehet mesterséges pótlásra. Ez azonban kizárólag orvos vagy dietetikus személyes felügyelete alatt megvalósítható.

Az étrend-kiegészítők élelmiszerek helyett, betegségek gyógyítására, panaszok önálló kezelésére nem alkalmasak, többek között ezért is tilos ilyen hatásra hivatkozva reklámozni, árusítani őket.

Az étrend-kiegészítő készítményeket – amelyeket sokszor táplálék-kiegészítőként is emlegetnek – drogériákban, gyógyszertárakban és edzőtermekben egyaránt megtalálhatjuk és megvásárolhatjuk.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.