A Halifax folyónak és környékének nem az 59 éves Henry Konietzky az egyetlen áldozata. Néhány hónappal ezelőtt szintén egy férfi kapott el ott húsevőbaktérium-fertőzést, hasonló körülmények között, mint most Henry. Épp ezért a hatóságok úgy gondolták, nyilvánosságra hozzák az esetet, hogy felhívják a lakosság figyelmét.
Ahogy Henry sógornője, Debbie Stack elmesélte, az orvosok úgy gondolják Henry akkor fertőződhetett meg, amikor térdig a folyóba gázolt, hogy rákcsapdákat állítson fel. A halálos húsevő baktérium valószínűleg egy, már korábban szerzett, még nyílt seben keresztül jutott a testébe. A fertőzés egyébként az első néhány órában nem tűnt komolynak: pontosan úgy nézett ki, mint egy rovarcsípés.
Tapasztalt horgász volt
Kép forrása: The Daily Mail
Nem sokkal később azonban rohamosan terjedni kezdett, és hamar elérte Henry veséjét, amit a férfi már nem élt túl. Ahogy a sógornő emlékszik, az orvosok mindent megpróbáltak: a legerősebb antibiotikumokat vetették be az úgynevezett vibrio vulnificus baktérium ellen, ám semmi sem használt.
A vibrio vulnificus normális körülmények között a meleg tengervízben él, de úgy tűnik az utóbbi időben jól érzi magát Florida folyóvizeiben is: csak ebben 26, ezzel a baktériummal kapcsolatos betegséget jelentettek a környéken, ebből 9 halállal végződött.
Mit kell tudni erről a betegségről?
Túl azon, hogy a baktérium elsősorban a meleg tengervizet szereti, nem árt tudni, hogy egészséges szervezetben hasmenést és hasüregi fájdalmat okoz.
Azoknál, akiknek gyenge az immunrendszere – különösen a krónikus májbetegségben szenvedőknél – vérfertőzést is okozhat, és az esetek 50%-ban halállal végződik.
A legfélelmetesebb kórok
Pestis, lepra, ebola és társai
Számtalan lista készült már a világon a legfélelmetesebb betegségekről. Kérdés, milyen szempontból félelmetes egy betegség: az általa okozott halálesetek száma miatt? Vagy a beteg testén okozott elváltozások okán? Esetleg azért, mert fogalmunk sincs róla, hogy kellene ellene védekezni?
Ha a halál aratásának mértéke alapján nézzük, a spanyolnátha, vagyis influenza 1918-19-es tombolása kiugró veszteséggel járt: 50-100 millió ember halt meg az első világháború végén. De a bubópestis 250 milliós pusztítása, mely Európa 1/3-ának halálát jelentette az 1. és a 17. század között, szintén ott van az első között. (A pestis egyik nagy járványa az emberi aljasságnak köszönhetően alakult ki: 1346-ban a Krím-félszigeten egy város ostromakor pestisben meghalt katonák holttestét lőtték be a városfalakon belülre az ostromlók, s mivel ott genovaiak is tartózkodtak, akik később visszatértek Itáliába, magukkal hurcolták a kórokozót. A pestis 1894-től gyógyítható.)
A malária még mai is 2,7 millió életet követel évente. A ma ismertebb legvirulensebb, azaz leghatékonyabb kórokozó az ebola vírusa, amely lázat és belső vérzést okozva 50-90%-os halálozási aránnyal csap le – de szerencsére nem terjed olyan könnyedén, mint pl. az influenza. És persze a nagy civilizációs betegségek, a szív- és érrendszeri bajok, illetve a rák is elég félelmetes.
A testet leginkább megkínzó betegségek listáján a fájdalmas sebeket okozó, a végtagok, érzékszervek elvesztésével járó lepra ugyanúgy az elsők közt van, mint az egyes testrészek drasztikus megdagadását okozó elefantiázis.
