Míg 2010-ben 14,7 millióan, addig 2011-ben már csak 9,8 millióan keresték fel a “fáraók földjét”, azaz 33 százalékkal esett vissza az országba látogató turisták száma, a forradalom és a zavargások ugyanis elrettentették őket. A turizmusból származó bevételek pedig 12,5 milliárd dollárról 8,8 milliárd dollárra mérséklődtek. Az idegenforgalomból élők azonban remélik, hogy az átmenetet felügyelő katonai tanács és a választásokon nyertes Muzulmán Testvériség kormányzása idején újra erőre kaphat az ország fő bevételi forrását jelentő ágazat.
Mégis kell az IMF-hitel
Többek között a gyengélkedő idegenforgalom nyomán az egyiptomi kormány bejelentette, hogy hitelt kér az IMF-től az ország pénzügyi problémáinak az enyhítésére. Egyiptom még májusban állapodott meg a Valutaalappal egy 3,2 milliárd dolláros készenléti hitelcsomagról, részben az év eleji zavargásoknak a gazdaság növekedését visszavető hatásainak ellensúlyozására, de Kairó végül mégsem vette igénybe a hitelt. Most viszont már rábólintott a kormány.
2010-ben az ország 500 milliárd dolláros GDP-jéből a turizmus 11,5 milliárd dollárt termelt. Az idegenforgalom bezuhanását a szektor valamennyi képviselője megsínylette, többek között az idegenvezetők is csak „fekete évként” emlegetik 2011-t. Például a gizai piramisoknál dolgozó idegenvezetők arról számoltak be, hogy míg a téli szezonban naponta ezernél több turistát kalauzoltak, többségük 100 dollárt is kifizetve egy órás – lovas, tevés – piramis körüli túráért, addig a forradalmat követően jó, ha havonta átlagosan megvan a 200 dollár bevételük.
Maradhat a bikini
A választásokon győztes Muzulmán Testvériség mozgalom nem tervezi, hogy szigorításokat vezetne be az országba érkező turistákra vonatkozóan az elkövetkező hónapokban. Az iszlamista párt, amely kulcszserepet játszik az új egyiptomi kormányzásban, azt ígérte, hogy továbbra is lehet majd bikinizni a tengerpartokon, és mindenféle ételhez (sertéshúshoz is, amelynek fogyasztását tiltja az iszlám vallás) és italhoz (alkoholt) hozzá lehet jutni.
Az Európából érkező turisták száma, akik az Egyiptomba látogatók legnagyobb csoportját alkotják, 35 százalékkal esett vissza 2011-ben (11,1 millióról 7,2 milióra zuhant). Az oroszok 1,8 millió turistával a topnak számítanak, őket követik a britek és a németek. Ugyancsak mérséklődött a libiai turisták egyiptomi túrái, pontosan 13 százalékkal (500 ezren érkeztek az országba), míg a Palesztinából érkezőké egyharmaddal zuhant vissza (összesen 225 ezren látogattak Egyitpomba). A Szudánból érkezőké pedig 6 százalékkal mérséklődött. A forradalmat és azt követő zavargásokat leginkább Kairó, Luxor és Asszuán sínylette meg, míg a Vörös-tengeri üdülővárosokat kevésbé érintették.
Vonzó ajánlatok
A nagyon utazási irodák jobban átvészelték a forradalom utáni időszakot. Sokan árcsökkentéssel és speciális kínálatokkal próbálják bevonzani a turistákat.
Az oroszok Egyiptom helyett inkább Thaiföldet célozták meg: 2011-ben 57 százalékkal nőtt meg az odalátogatók forgalma, így a számuk az 1 milliónál többet is elérte. Mondhatni, közülük minden 20. turista választotta Thaiföldet Egyiptom helyett. A thaiföldi ranglista is ezt támasztja alá: míg 2010-ben a 8. top beutazó országnak számított Oroszország, addig 2011-ben már a 4. helyen végzett az összesítésben.
Akárcsak Tunézia, az árvíz sújtotta Thaiföld és a földrengésből kilábaló Japán, úgy Egyiptom is keményen dolgozik, hogy visszahódítsa a turistákat, hiszen körülbelül 30-40 százalékát vesztették el a fix turistaszámuknak. A 2010-es – arab országokbeli – zavargások ugyanis arra ösztönözték a turistákat, hogy más – a Közel-Keleten (ahol 8 százalékkal esett vissza a turizmus) és Észak-Afrikán (12 százalékkal zuhant be) kívüli – desztinációkat keressenek.
