Élet-Stílus

Mit akarnak a gazdagok a világûrben?

admin
admin

2011. 09. 11. 18:00

Titokzatos rakéta zuhant le Texasban a múlt héten. Mint kiderült nem más, mint az egyik amerikai milliárdos játékszere, aki ûrrepülõt szeretne építeni.

A földkörüli pályán való közlekedésben egyre többen látnak perspektívát, keleten a kínaiak, a nyugati féltekén elsõsorban magánbefektetõk diktálják a tempót.

A napokban lehetett hallani az Amazon.com online áruház alapítójáról Jeff Bezos-ról, aki egy sikertelen ûrkísérlettel hívta fel magára a figyelmet, mivel Blue Origin magán ûrcégének hajója elérve a 14 ezer méteres magasságot megsemmisült. A Blue Origin cégét 2004-ben alapította a milliárdos Bezos abból a célból, hogy beszálljon a ûrturizmus versenyébe is. Elsõ kísérletét 2006-ban tette, amelyrõl akkor videó is készült. A jármû akkor pár tízméteres magasságig jutott.


A mostani sikertelen kísérletet követõen közleményben részletezték a körülményeket és mint írták: a rakéta 1,2 Mach sebességgel haladt, amikor elvesztette stabilitását és nagyjából 14 ezer kilométer magasságban kioldott saját biztonsági rendszere, amely megsemmisítette. Bezos a fejleményeket úgy kommentálta: õk sem örülnek, hogy így alakult a teszt, azonban saját maguk választottak nehéz utat, amelyen tovább akarnak haladni.

Élesben nem lehet tesztelni

Szakértõk úgy vélik a mostani eset komoly aggályokat vet fel és megkérdõjelezi az ûrturizmus közelinek vélt realitását. Az ismert rendszerek egyike sem képes ugyanis üzembiztosan mûködni. Ennek elismerése pedig háttérbe szoríthatja azt a kezdeményezést is, amely szerint a Fehér Ház komolyan támogatja a kereskedelmi ûrrepülés beindítását még e század közepére.

Obamáék, pedig szinte minden ilye jellegû projektet támogatnak köztük a Blue Origint. Teszik, annak érdekében, hogy az USA alternatív közlekedési eszközt kapjon a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) ellátásához miután az ûrsikló-programot nyugdíjazták idén. Az ötlet világos, milliárdos magánvállalkozók vigyék a saját pénzüket a vásárra az állami helyett. És Bezos ezek közé tartozik.

Inkább egy nagy bojler. (Blue Origin)

Inkább egy nagy bojler. (Blue Origin)

Saját ûrrepülõteret építtetett mintegy 50 kilométerre Texas egyik eldugott kis falujától, Van Horn-tól. A tervei is igen bizakodóak voltak, miszerint még 2012-elején elindította volna az elsõ embert is szállító kísérleti példányait. A jövõben pedig menetrendszerûen hetente utaztatna az ûrbe.

Ebben a hitben a NASA az amerikai ûrhivatal, komoly pénzekkel szállt be a hasonló ötletekbe. A Blue Origin például 25 millió dollárral lett megtámogatva a CCDev (Commercial Crew Development) második fázisából, melynek célja, hogy a közeljövõben a nemzetközi ûrállomás ellátóegységeként is készülhessen egy ûrhajózásra képes eszköz.

Nyomulnak

Az amazonos Blue Origin csak az egyike a számtalan ûrprogramnak, amelyet szupergazdagok támogtanak. Közös jellemzõjük, hogy még az elmúlt évtizedben indultak és a vastag pénztárcák ellenére komoly csúszásban vannak.

Bezos projektje mellett talán a legismertebb a Sir Richard Branson által vitt Virgin Galactic. A Virgin Galactic eredetileg úgy volt, hogy már 2008-ban utasokat szállít. Most, három évvel a határidõ lejártával viszont még mindig ott tart, hogy egy épkézláb tesztrepülést sem tudott felmutatni. Úgy döntöttek, nem is kommunikálnak a jövõben semmilyen hangzatos ígéretet.

Branson jármûve. (google images)

Branson jármûve. (google images)

Branson jó néhány éve dolgozik Burt Rutan amerikai repülõgéptervezõvel (aki egyben a SpaceShipOne konstruktõre) azon a projekten, amelynek keretében a súlytalanság élményét biztosító ûrutazásra invitálják az érdeklõdõket.

A másik projekt a SpaceX, amely jó egy évvel van vállalt határidõihez képest lemaradásban. Tesztelte ugyan a Falcon 9 rakétáját és a Dragon ûrkapszulát, amelybõl a rakéta meggyõzõen teljesített a repülés alatt, azonban a vége balul sült el. A SpaceX mögött a Pay-Pal egyik alapítója Elton Musk áll, akit a Tesla nevû elektromos autó kapcsán megismert a világ. (Lényegesen sikeresebben.)

SpaceX. (google images)

SpaceX. (google images)

Vannak még játékosok

A nagyobb publicitású projektek mellett persze számtalan más kísérletezõ is akad. Az MSNBC összeszedte õket, íme az érdekesebbek.

Orbital Sciences

Az Orbital Scienes szintén egy NASA pénzbõl gazdálkodó vállalkozás. A hírek szerint 1,9 milliárdos kontraktusuk van az ûrhivatallal. A Virginia államban lévõ cég a tervek szerint kiszolgálója lenne a Nemzetközi Ûrállomásnak, emberi személyzet nélküli hajóival. A legújabb fejlesztésük a Taurus 2 rakéta, amely egy teherszállító ûrjármû. Ha lehetõség adódik, a cég tervei szerint beszáll az embert is szállító kereskedelmi ûrhajózásba.

Boeing

Itt van a Boeing is. Szintén kapszulás megoldásban gondolkodnak, amely embert és terhet egyaránt képes lenne szállítani az ûrállomásra. A fejlesztést szintén támogatja a NASA 18 millió dollárral. Az Apollo-szondákra hasonlító kapszula hét fõs személyzetet kapna és többféle rakétáról is indítható lenne. Mint írják a turista utakra extra ülésekkel látnák el.

Bigelow Aerospace

Robert Bigelow szintén egy pénzes vállalkozó, aki a Budget szállodaláncot tudhatja magáénak. Két, felfújható ûrjármûjét tesztelte is, és a tervei közt az szerepel, hogy mint jó szállodás az éjszakát is a világûrben töltsék utasai, amihez egy Sundancer nevû ûrállomást építene.

Armadillo Aerospace

Végül azok, akik nem szeretnének milliókat fizetni akár 102 ezer dollárból is megúszhatják az ûrsétát. A tervek szerint az élményében inkább az ûrugrásra hasonlító kirándulás, mintegy 5 percnyi súlytalanságot ígér.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fideszes vagyok, mert onnan kapok pénzt

The Cranberries May 9th, 2012 Sound Academy Toronto, Ontario (Photo by Michael Hurcomb/Corbis via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.