Amennyiben minden a tervek szerint halad, a páros szilveszter táján áll a Hold körüli pályára. A projekt összköltsége 496 millió dollár (96 milliárd forint) – olvasható a Space.com ûrkutatási hírportálon.
A NASA Apollo-programja keretében az asztronauták mindössze néhány nap alatt érték el a Holdat. A GRAIL-ikreket viszont majd négy hónapos, “kacskaringós” utazás várja, ugyanis áthaladnak a Nap-Föld rendszer stabil gravitációs helyén, az úgynevezett Lagrange-ponton, ezáltal csökkenthetõ az üzemanyag-szükséglet, vagyis a küldetés költségei. A GRAIL-A ûrszonda december 31-én áll pályára a Hold körül, testvére, a GRAIL-B pedig egy nappal késõbb.
Az ûrszondák 55 kilométerre a Hold felszíne fölött, poláris pályán keringenek, mintegy “kergetõzve” egymással. A távolság változó lesz közöttük köszönhetõen a regionális gravitációs eltéréseknek a Holdon, amit az ûrszondák fedélzetén mûködõ speciális rádióadók segítségével rögzítenek, feltérképezve az égitest tömegeloszlását.
“A páros hihetetlen pontossággal képes regisztrálni ezeket az eltéréseket, a hibahatár nem haladja meg az emberi vörösvérsejt átmérõjét” – hangsúlyozta Maria Zuber, a GRAIL-projekt vezetõ kutatója.
Mint kifejtette, a kutatók az ily módon nyert adatok segítségével részletesen meghatározhatják a Hold gravitációs mezejét. Ezek az információk sok mindent elárulnak a Hold belsõ szerkezetérõl, s arról, hogy hogyan alakult ki, miként fejlõdött égi kísérõnk.
Sok minden már ma is ismert a holdi gravitációról: így a felénk forduló oldalon, a sötét “tengerek” közül több felett akár fél százalékkal erõsebb a gravitációs erõ, mint másutt. Ennek részben a medencéket kitöltõ nehezebb bazalt az oka, de még nem teljesen tisztázott ezen masconok (mass concentration, tömegkoncentráció) eredete. Hatásukat viszont mindenképp figyelembe kell venni, amikor tervezik a Hold körüli keringõ ûreszközök pályáját, vagy a leszállási helyüket.
A küldetés másik fõ célja a Hold belsõ szerkezetének feltérképezése: mekkora és milyen felépítésû a mag és a köpeny, miért vastagabb jelentõsen a túlsó oldalon a kéreg, hogyan keletkeztek a “tengerek” és a masconok.
Az ikrek 90 napon át keringenek a Hold körül, az ûrszondák által összegyûjtött információt 12 hónapon át elemzik majd, az elsõ adatok 30 nappal a gyûjtés megkezdése után lesznek elérhetõk.
“A GRAIL-ûrszondák segítenek megfejteni a Hold rejtélyeit és megértenünk azt, hogy miként keletkeztek a Föld-típusú kõzetbolygók” – hangsúlyozta Maria Zuber.
