Élet-Stílus

Atom lesz, mese nincs

admin
admin

2011. 03. 30. 06:44

Veszélyes üzem az atomerőmű, de rövid időn belül kiváltani nem tudjuk: Paks élettartamának meghosszabbítására szükség van, de új erőművi blokkok építése talán elkerülhető. Addig azonban minden vita és alternatív megoldás csupán elmélet, amíg a „mindenkori magyar kormány” ki nem jelöli a hosszú távú energiastratégia céljait.

A lényegi kérdések csaknem elvesztek a parttalannak tűnő vitában, miszerint „megéri-e a biztonsági kockázatot az atomenergia” az LMP kedd esti kerekasztal-beszélgetésén egy belvárosi romkocsmában. Bár az elején úgy tűnt, a résztvevők nem egymás ellen ülnek ott, a több mint kétórás rendezvény sokszor alakult „pártolók” és „ellenzők” csörtéivé. Ott volt az fn.hu is, és igyekeztünk csak a lényegre koncentrálni. A kérdés: Magyar atom? Új kérdések és válaszok Fukushima után.

a résztvevők

Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, Csom Gyula, az intézet professzora, Jávor Benedek (LMP), az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese, Perger András, az Energiaklub munkatársa, Rohonyi Péter, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.


Japán megváltoztatja a világot?

A fukushimai balesettel megdőlt az az elmélet, miszerint a technika fejlődésével Csernobil után nem kell komoly atomerőmű-katasztrófára felkészülnünk, és egyes balesetek eredményeként nem kerülhet nagy mennyiségű sugárzó anyag a környezetbe – kezdte a beszélgetést Rohonyi Péter. Szerinte a Japánban történtek után az atomenergia világszintű térvesztésével kell számolnunk, és itt a lehetőség, hogy az így keletkező „űrt” fenntartható módon, megújuló energiaforrásokkal töltsük ki. Azon Perger András is igencsak meglepődne, hogyha Fukushimának nem lennének hatásai. Immár elmondhatjuk, átlag 20 évente történnek kisebb-nagyobb atomerőművi balesetek. A következtetések levonásával azonban ő megvárná a japánban történt baleset részleteinek és okainak vizsgálatát.

A „hatás” Csom Gyula szerint sem marad el, de ez természetes: a szakma minden új fejleményt, új tudást beépít a szabályozásba. Nagy hiba lenne azonban, ha a baleset nyomán kitört politikai pánik olyan döntést szülne, amely lemond az atomenergiáról. Ennek ugyanis a fosszilis és megújuló források mellett továbbra is jelentős szerepe van a világ energiaellátását képező „energiamixben”. A baleset komoly hatással lesz az atomenergia-felhasználás jövőjére, főleg ami a technikai kérdéseket illeti – ismerte el Lux Iván és Jávor Benedek is. Utóbbi azonban politikusként hozzátette: fontos kérdés, hogy vajon a társadalom bizalma helyreállítható-e?

Balról jobbra: Aszódi Attila, Jávor Benedek, Lux Iván, Csom Gyula, Pogány Anikó (a beszélgetés moderátora, közgazdász, klíma- és energiaszakértő, Perger András, Rohonyi Péter. Fotó: Soós Lajos/MTI

Balról jobbra: Aszódi Attila, Jávor Benedek, Lux Iván, Pogány Anikó (a beszélgetés moderátora, közgazdász, klíma- és energiaszakértő), Csom Gyula, Perger András, Rohonyi Péter. Fotó: Soós Lajos/MTI

Aszódi Attila megismételte, hogy az atomerőműveket a lehető legtöbb hatásra méretezik, ekkora mértékű természeti csapást nem lehet előre „betervezni”. A kockázatokkal azonban tisztában kellett lenni. Aszódi inkább megfordította a dolgot és azt kérdezte, valóban végzetesen súlyos következményekkel járt a fukushimai eset? Egészségügyi károsodásról a mai napig nem tudunk, az erőműben egyetlen haláleset történt, ami – mint ahogy a többi sérülés is – „mechanikai eredetű” volt, azaz az extrém körülmények között végzett munka során bekövetkezett balesetekről van szó. A földrengés és a szökőár pedig legkevesebb 20 ezer áldozatot szedett – tette hozzá. Végezetül tehát a tanulságokról nem tudtunk meg sokat, de ezt nem is várhatjuk a fukushimai az ok-okozati összefüggések feltárása előtt.

Paksban bízhatunk?

Ami sokkal húsbavágóbb, az a paksi létesítmény, amely Aszódi Attila szerint épp olyan biztonságos, mint a többi második generációs atomerőmű. Fukushimában sem a rekordszintű földrengés, hanem az azt követő, és ugyancsak minden addigit felülmúló szökőár okozta a tragédiát. Utóbbitól Magyarországon nem kell tartanunk, a földrengéseket tekintve pedig Paks egyrészt megfelelően túlméretezett, másrészt az ország legkevésbé veszélyeztetett zónájában fekszik.

Egyetértett ezzel a BME professzora és Lux Iván is, Jávor Benedek azonban más kockázati tényezőkre hívta fel a figyelmet, mint terrortámadás, meteorbecsapódás, emberi mulasztás… Az Energiaklub munkatársa szkeptikus a biztonságot illetően: minden atomerőművet biztonságosnak tartanak addig, amíg nem történik valami baj. Rohonyi Péter továbbment, és arra figyelmeztetett, hogy az unióban a paksihoz hasonló üzemek leállítása van napirenden.

Földrengések Magyarországon az elmúlt mintegy 1500 évben (forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet)

Földrengések Magyarországon az elmúlt mintegy 1500 évben (forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet)

Ehhez képest Magyarországon a paksi blokkok élettartamának meghosszabbítását és újabbak építését tervezik. A Greenpeace képviselője szerint ha politikai szándék lenne rá, az atomenergia hazánkban igenis kiváltható lenne megújuló energiaforrásokkal. Ha emellett – ugyancsak kormányzati szándékkal „megtámogatva” – csökkenteni lehetne a villamosenergia-fogyasztást, nem kellene Paks veszélyét elviselnünk. Az energiatakarékosság az Energiaklub szerint is lényeges tényező, ám nem lehet eltekinteni a tervezett új blokkok megépítésének csillagászati költségeitől sem. Emellett Perger András szerint az ország energiafogyasztása sem indokolja a bővítést.

Merre tovább?

Húsz éven belül négy-ötezer megawattnyi erőművi kapacitást kell leállítani, mert számos fosszilis energiát használó erőmű elöregedik, vagy környezetszennyezésük mértéke már vállalhatatlan lesz. Ezeket rövid időn belül pótolni kell, szükséges tehát az üzemidő-hosszabbítás és legalább egy új blokk létesítése – érvelt Csom Gyula. A megújuló energiaforrások ily mértékű bevonása ennyi idő alatt Magyarországon nem reális, és az új kapacitásokat is inkább a hő-, és nem a villamosenergia-termelés szolgálatába lenne tanácsos bevonni – tette hozzá.

Az atomenergia hivatal képviselője szerint lehetetlen az ország villamosenergia-ellátásának 40 százalékát adó paksi atomerőműnek alternatívát találni. Nem működik a képlet, ami a megújulók arányának 20 százalékos növelésével és energiafelhasználásunk ugyancsak 20 százalékos csökkentésében számol.

Aszódi Attila szerint számokban kell gondolkodni és nem szabad elrugaszkodni a realitások talajáról: hogyan elégíthetjük ki az igényeket? Ebben a politikának kell döntenie egy hosszú távú energiastratégia kidolgozásának formájában. A „politika nevében” egyetlen jelen lévő érintettként Jávor Benedek a „középutat” fogalmazta meg, ami a kerekasztal-beszélgetésnek talán összegzése is lehet. Tíz-húsz éven belül nincs életszerű lehetőség a paksi blokkok kiváltására, az élettartam meghosszabbítását nem lehet megúszni – mondta. Mindezt azonban a lehető legszigorúbb biztonsági előírások bevezetésével és betartásával. Az új blokkok létesítését viszont van reális lehetőség elkerülni az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások segítségével.

A politikus szerint – és ebben a civilszervezetek képviselői is egyetértettek – nem szabad bebetonozni a jövőt, az atomerőműről ráérünk döntést hozni a 2020-as években. Paks bővítése több százmilliárd forintot róna a költségvetésre, amiért más területen komoly árat fizetne az ország. Ma az atomerőmű termeli a legolcsóbban az áramot, de mi a biztosíték rá, hogy ezt a „harmadik generációs blokkokról” is elmondhatjuk majd. Folyamatosan fejlődnek a megújuló energiaforrásokat hasznosító technikák, a zöldenergia is egyre olcsóbb lesz. Hogy áll majd a mérleg 2030-ban. Jávor Benedek is úgy vélte, hogy a mindenkori kormány felelőssége megkerülhetetlen: el kell dönteni, merre tovább.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.